Megjelent a Központi Statisztikai Hivatal „Magyarország” című kiadványsorozatának legújabb része, amelyben részletesen is foglalkoznak az ország gazdasági és társadalmi helyzetével. Ennek egyik legérdekesebb része a hazai árszínvonallal foglalkozó fejezet, ezt részletesebben is megnéztük.
Utoljára 2012-ben nőttek a 2018-asnál nagyobb mértékben a fogyasztói árak, a KSH elemzése szerint a 2,8 százalékos, éves inflációs rátát ellentétes hatások alakították. Mitől ugrott meg az infláció szerintük?
- a dohánytermékek jövedéki adójának szeptemberi elsejei emelésétől,
- az üzemanyagok, a tüzelőanyagokat, és az idényáras élelmiszerek átlagost meghaladó mértékű drágulásától,
- a bővülő kiskereskedelmi forgalom és a forint euróhoz képest bekövetkezett gyengülése az import drágulásán keresztül növelte a drágulás mértékét
A helyzeten némileg javított a hal és sertésbelsőség, valamint az internet-előfizetés áfakulcsának január 1-jei leszállítása, és a tartós fogyasztási cikkek árcsökkenése.
Drága élelmiszerek, drága éttermek
A ruházkodási cikkek áremelkedési üteme az egy évvel korábbival megegyezett, a többi kiadási főcsoporté az előző évinél nagyobb volt. Tavaly a szeszes italok, dohányáruk drágultak a legdinamikusabban.
A szeszes italok 3,1, a dohányáruk 8,1 százalékkal drágultak, utóbbiak elsősorban a már említett, dohánytermékekre kivetett jövedéki emelése miatt.
Az élelmiszerárak ugyancsak átlag feletti mértékben emelkedtek, de az árváltozás termékenként nagymértékben különbözött. A friss zöldségért és a burgonyáért egyformán 15, a friss hazai és déligyümölcsért 6,8 százalékkal többet kellett fizetni, mint 2017-ben. A zöldségfélék és a burgonya áremelkedése alapvetően a termelői árak növekedésének a következménye. A burgonya drágulását a Privátbankár.hu Árkosár felmérésében is észrevettük.
A főbb élelmiszerek és alkoholmentes italok közül a tojás drágulása 12, a tejtermékeké (sajt nélkül) 6,4, a kenyéré 5,2, a barom- húsé 3,7, a párizsié, kolbászé 3,6, a tejé 3,2, az alkoholmentes üdítőitaloké 2,9, a sertéshúsé 0,4 százalékos volt. A hal fogyasztói ára 0,2, a belsőségeké 3,2 százalékkal mérséklődött, miután áfakulcsuk január 1-jén 18 százalékra 5 százalékra csökkent.
A nem előfizetéses (azaz éttermi) étkezés annak ellenére drágult 5,7 százalékkal, hogy az éttermi szolgáltatás áfatartalma az előbbi termékekéhez hasonlóan változott. Korábbi cikkünkben is arra a következtetésre jutottunk, hogy a vendéglősök részben „lenyelték” az áfacsökkentést. Az árak nem csökkentek, viszont az ágazatban az elmúlt években óriási problémát jelentett a munkaerő megdrágulása és a járulékok emelkedése - az áfacsökkentésnek köszönhetően ezen a területen egyértelműen javult a helyzet. Kérdésünkre akkor Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke jelentős eredménynek nevezte azt, hogy a kormányzati döntést követően a vendéglátóhelyek sokkal inkább képesek megtartani a dolgozókat. Részletek. >>>
EU-s szinten is megugrott az infláció
Összességében egyébként az látszik a harmonizált fogyasztói árindex alapján, hogy a tavalyi évben uniós szinten 1,9 százalékra nőtt az infláció. A V4-ek közt nálunk emelkedtek a legjobban a fogyasztói árak, hiszen Lengyelországban 1,2, Csehországban 2, míg Szlovákiában 2,5 százalékos növekedést mértek. Uniós szinten a hazai infláció emelkedését csak két ország tudta megelőzni – Románia 4,1, Észtország pedig 3,4 százalékkal.
A kiadási főcsoportokat nézve felemás képet látunk, hiszen az előző évihez képest itthon a távközlés ára 5,6 százalékkal csökkent, amelynél nagyobb árcsökkenést egyedül Hollandiában mértek. Szintén drágulást mértek mind Magyarországon, mind az Európában a ruházati, a szabadidős, a lakásszolgáltatási, és a háztartási energia területén is.
Ahogy azt feljebb részletesebben is írtuk, jócskán drágultak az élelmiszerek 2018-ban itthon, olyannyira, hogy csak Romániában volt a hazainál nagyobb áremelkedés. De a vendéglátás árnövekedési ütemével is csak Bulgária és Litvánia tudott versenyezni.
Európa egyik legolcsóbb országa, de…
2018-ban a relatív árszínvonal az Európai Unió összes tagállamát tekintve 2,8-szoros eltérést mutatott, azaz ekkora különbség volt a tagországok háztartásainak fogyasztási kiadásai közt átlagosan.
A felmérés alapján Dánia, Írország, Luxemburg és Svédország a legmagasabb, Lengyelország, Románia és Bulgária a legalacsonyabb árszínvonalú tagországnak számított. 2010 és 2015 között a magyarországi árszínvonal az EU-28 átlagához képest 63,4 százalékról 57,7 százalékra csökkent, ezután növekedésnek indult és 2017-ben elérte a 63 százalékot, így Magyarország a negyedik legalacsonyabb árszínvonalú tagállamnak bizonyult.
A visegrádi országok közül Lengyelország árszínvonala az uniós átlag 56,7 százalékát érte el, míg Csehország a 68,2, Szlovákia a 69,8 százalékát. A távközlés kiadási főcsoport kivételével Magyarország a legkevésbé költséges országok közé tartozott az unióban.
Ez elsőre nagyon jól hangzik, csakhogy ahogy arról korábbi cikkünkben is írtunk, a helyzet nem ennyire egyértelmű. Az Eurostat által közzétett élelmiszer árszínvonal statisztika alapján is a legolcsóbb európai országok közé tartozik Magyarország, viszont a mediánjövedelmeket jobban megnézve az derült ki, hogy az ország valóban olcsó – csak nem feltétlenül a magyaroknak.
Az általunk készített grafikonon megnéztük, hogy a Magyarországgal egy árszínvonal-kategóriába tartozó, valamint olcsóbb országok mediánjövedelme hogyan alakult - a környező országokat tekintve csak Romániában volt alacsonyabb a háztartások bevétele:
Ugyanezekben az országokban megnéztük az Eurostat által készített „élelmiszer és nem alkoholos ital” árszínvonal-statisztikát is. Itt jól látható, hogy a hazai árszínvonal jócskán magasabb a román és a lengyel mutatónál, annak ellenére, hogy a lengyel háztartások mediánjövedelme érezhetően magasabb a hazainál
Összességében ezt a statisztikát tekintve elmondható, hogy a lengyelek és a románok örülhetnek, hiszen ténylegesen olcsóak az élelmiszerárak, míg a magyarok és a szlovákok sokszor bajban vannak, mivel a nem kiugróan magas mediánjövedelmükhöz relatíve magas árszínvonal társul.
Donald Trump szerint Irán egy kőolajra és földgázra vonatkozó értékes „ajándékot” adott az Egyesült Államoknak. 
