BUX
36 371.84
+0.07%
+25.00
OTP
10 690.00
+2.30%
+240.00
MOL
1 990.00
-0.15%
-3.00
RICHTER
6 765.00
-2.59%
-180.00
MTELEKOM
402.00
+0.75%
+3.00
 
2019. július 12. 06:05

Évek óta nem nőtt olyan gyorsan az infláció Magyarországon, mint tavaly, ugyanakkor árszínvonalat tekintve még mindig az Európai Unió egyik legolcsóbb tagállamának számít hazánk. Mit hoztak az áfacsökkentések? Melyik a legdrágább, és melyik a legjobban megfizethető V4-es ország? Megnéztük a számokat.

Megjelent a Központi Statisztikai Hivatal „Magyarország” című kiadványsorozatának legújabb része, amelyben részletesen is foglalkoznak az ország gazdasági és társadalmi helyzetével. Ennek egyik legérdekesebb része a hazai árszínvonallal foglalkozó fejezet, ezt részletesebben is megnéztük.

Utoljára 2012-ben nőttek a 2018-asnál nagyobb mértékben a fogyasztói árak, a KSH elemzése szerint a 2,8 százalékos, éves inflációs rátát ellentétes hatások alakították. Mitől ugrott meg az infláció szerintük?

  • a dohánytermékek jövedéki adójának szeptemberi elsejei emelésétől,
  • az üzemanyagok, a tüzelőanyagokat, és az idényáras élelmiszerek átlagost meghaladó mértékű drágulásától,
  • a bővülő kiskereskedelmi forgalom és a forint euróhoz képest bekövetkezett gyengülése az import drágulásán keresztül növelte a drágulás mértékét

A helyzeten némileg javított a hal és sertésbelsőség, valamint az internet-előfizetés áfakulcsának január 1-jei leszállítása, és a tartós fogyasztási cikkek árcsökkenése.

Drága élelmiszerek, drága éttermek

A ruházkodási cikkek áremelkedési üteme az egy évvel korábbival megegyezett, a többi kiadási főcsoporté az előző évinél nagyobb volt. Tavaly a szeszes italok, dohányáruk drágultak a legdinamikusabban.

A szeszes italok 3,1, a dohányáruk 8,1 százalékkal drágultak, utóbbiak elsősorban a már említett, dohánytermékekre kivetett jövedéki emelése miatt.

Az élelmiszerárak ugyancsak átlag feletti mértékben emelkedtek, de az árváltozás termékenként nagymértékben különbözött. A friss zöldségért és a burgonyáért egyformán 15, a friss hazai és déligyümölcsért 6,8 százalékkal többet kellett fizetni, mint 2017-ben. A zöldségfélék és a burgonya áremelkedése alapvetően a termelői árak növekedésének a következménye. A burgonya drágulását a Privátbankár.hu Árkosár felmérésében is észrevettük.

A főbb élelmiszerek és alkoholmentes italok közül a tojás drágulása 12, a tejtermékeké (sajt nélkül) 6,4, a kenyéré 5,2, a barom- húsé 3,7, a párizsié, kolbászé 3,6, a tejé 3,2, az alkoholmentes üdítőitaloké 2,9, a sertéshúsé 0,4 százalékos volt. A hal fogyasztói ára 0,2, a belsőségeké 3,2 százalékkal mérséklődött, miután áfakulcsuk január 1-jén 18 százalékra 5 százalékra csökkent.

A nem előfizetéses (azaz éttermi) étkezés annak ellenére drágult 5,7 százalékkal, hogy az éttermi szolgáltatás áfatartalma az előbbi termékekéhez hasonlóan változott. Korábbi cikkünkben is arra a következtetésre jutottunk, hogy a vendéglősök részben „lenyelték” az áfacsökkentést. Az árak nem csökkentek, viszont az ágazatban az elmúlt években óriási problémát jelentett a munkaerő megdrágulása és a járulékok emelkedése - az áfacsökkentésnek köszönhetően ezen a területen egyértelműen javult a helyzet. Kérdésünkre akkor Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke jelentős eredménynek nevezte azt, hogy a kormányzati döntést követően a vendéglátóhelyek sokkal inkább képesek megtartani a dolgozókat. Részletek. >>>

EU-s szinten is megugrott az infláció

Összességében egyébként az látszik a harmonizált fogyasztói árindex alapján, hogy a tavalyi évben uniós szinten 1,9 százalékra nőtt az infláció. A V4-ek közt nálunk emelkedtek a legjobban a fogyasztói árak, hiszen Lengyelországban 1,2, Csehországban 2, míg Szlovákiában 2,5 százalékos növekedést mértek. Uniós szinten a hazai infláció emelkedését csak két ország tudta megelőzni – Románia 4,1, Észtország pedig 3,4 százalékkal.

A kiadási főcsoportokat nézve felemás képet látunk, hiszen az előző évihez képest itthon a távközlés ára 5,6 százalékkal csökkent, amelynél nagyobb árcsökkenést egyedül Hollandiában mértek. Szintén drágulást mértek mind Magyarországon, mind az Európában a ruházati, a szabadidős, a lakásszolgáltatási, és a háztartási energia területén is.

Ahogy azt feljebb részletesebben is írtuk, jócskán drágultak az élelmiszerek 2018-ban itthon, olyannyira, hogy csak Romániában volt a hazainál nagyobb áremelkedés. De a vendéglátás árnövekedési ütemével is csak Bulgária és Litvánia tudott versenyezni.

Európa egyik legolcsóbb országa, de…

2018-ban a relatív árszínvonal az Európai Unió összes tagállamát tekintve 2,8-szoros eltérést mutatott, azaz ekkora különbség volt a tagországok háztartásainak fogyasztási kiadásai közt átlagosan.

A felmérés alapján Dánia, Írország, Luxemburg és Svédország a legmagasabb, Lengyelország, Románia és Bulgária a legalacsonyabb árszínvonalú tagországnak számított. 2010 és 2015 között a magyarországi árszínvonal az EU-28 átlagához képest 63,4 százalékról 57,7 százalékra csökkent, ezután növekedésnek indult és 2017-ben elérte a 63 százalékot, így Magyarország a negyedik legalacsonyabb árszínvonalú tagállamnak bizonyult.

A visegrádi országok közül Lengyelország árszínvonala az uniós átlag 56,7 százalékát érte el, míg Csehország a 68,2, Szlovákia a 69,8 százalékát. A távközlés kiadási főcsoport kivételével Magyarország a legkevésbé költséges országok közé tartozott az unióban.

Ez elsőre nagyon jól hangzik, csakhogy ahogy arról korábbi cikkünkben is írtunk, a helyzet nem ennyire egyértelmű. Az Eurostat által közzétett élelmiszer árszínvonal statisztika alapján is a legolcsóbb európai országok közé tartozik Magyarország, viszont a mediánjövedelmeket jobban megnézve az derült ki, hogy az ország valóban olcsó – csak nem feltétlenül a magyaroknak.

Az általunk készített grafikonon megnéztük, hogy a Magyarországgal egy árszínvonal-kategóriába tartozó, valamint olcsóbb országok mediánjövedelme hogyan alakult - a környező országokat tekintve csak Romániában volt alacsonyabb a háztartások bevétele:


Ugyanezekben az országokban megnéztük az Eurostat által készített „élelmiszer és nem alkoholos ital” árszínvonal-statisztikát is. Itt jól látható, hogy a hazai árszínvonal jócskán magasabb a román és a lengyel mutatónál, annak ellenére, hogy a lengyel háztartások mediánjövedelme érezhetően magasabb a hazainál


Összességében ezt a statisztikát tekintve elmondható, hogy a lengyelek és a románok örülhetnek, hiszen ténylegesen olcsóak az élelmiszerárak, míg a magyarok és a szlovákok sokszor bajban vannak, mivel a nem kiugróan magas mediánjövedelmükhöz relatíve magas árszínvonal társul.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.


Makro / Külgazdaság Komoly csomaggal készül az Európai Bizottság
Privátbankár.hu / MTI | 2020. május 28. 16:54
Az Európai Bizottság bemutatta a koronavírus-járvány okozta válság utáni gazdasági helyreállítást és az ellenállóképesség erősítését segítő pénzügyi eszközét sajtókonferenciáján.
Makro / Külgazdaság Itt a top 10-es lista: ezeket az országokat sújtja legjobban a koronavírus
Wéber Balázs | 2020. május 28. 16:46
Belgiumban a legmagasabb az egymillió lakosra jutó koronavírusos áldozatok száma a világon. A top 10-be Európán kívülről csupán az Egyesült Államok fért be. Ott van a listán a különutas Svédország is, ahol ugyanakkor még karantén nélkül is kisebb a halálozási ráta, mint a szigorú karantént bevezető legfertőzöttebb európai országokban.
Makro / Külgazdaság Még mindig milliók kértek munkanélküli segélyt Amerikában
Privátbankár.hu | 2020. május 28. 15:43
Úgy tűnik, hogy némi enyhülés látszik az Egyesült Államok munkaerőpiacán, a heti új munkanélküli segélykérelmek a múlt heti 2,4 millióhoz képest 2,1 millióra csökkentek.
Makro / Külgazdaság Ezért csúszhat a BMW-gyár építése?
Privátbankár.hu | 2020. május 28. 15:28
Néhány hete komoly polémia kerekedett a Debrecenben épülő BMW-gyár körül, a sajtóban az jelent meg, hogy jelentősen csúszik a beruházás, míg Szijjártó Péter miniszter ezt cáfolta. Most viszont úgy tűnik, hogy az esetleges csúszás nem a járvány, hanem a magyar fél miatt következhet be.
Makro / Külgazdaság Több tízezer magyart fertőzhetett meg észrevétlenül a koronavírus
Gáspár András | 2020. május 28. 12:36
Csütörtökön is sajtótájékoztatót tartott az operatív törzs, különösebb izgalmak és Müller Cecília nélkül.
Makro / Külgazdaság Gulyás Gergely: fél évet csúszik az egyszer használatos műanyagok betiltása
Privátbankár.hu | 2020. május 28. 12:08
A kormány szerdai ülésén döntött még az iskolaőrség létrehozásáról. 
Makro / Külgazdaság Milliárdokkal toldja meg Áder János alapítványát a kormány
Valkai Nikoletta | 2020. május 28. 10:02
Létrejött egy tőkealap, vele 5 milliárd forint támogatást adnak klímavédelmi célokra.
Makro / Külgazdaság Már a járvány előtt visszaestek a beruházások
Privátbankár.hu | 2020. május 28. 09:51
Állandó vita tárgya, hogy az uniós források nélkül milyen növekedésre lenne képes a magyar gazdaság. Az első negyedéves beruházási adatok ebből a szempontból is érdekesek.
Makro / Külgazdaság Koronavírus-hatás: 100 ezer áldozat, 40 millió munkanélküli az USA-ban
Wéber Balázs | 2020. május 28. 09:47
Százezer fölé nőtt az Egyesült Államokban a koronavírussal összefüggésben elhunytak száma. A járvány elleni védekezés ugyanakkor eddig csaknem 40 millió amerikai állásába került.
Makro / Külgazdaság Lemondott a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, Nagy Márton
Privátbankár.hu | 2020. május 28. 09:36
Más fontos vezetői megbízatás miatt távozik Nagy Márton - úgy tudjuk, elhagyja a Magyar Nemzeti Bankot.
Friss
hírlevél