"Sértődött májashurka" – ezekkel, a diplomácia világában meglehetősen erős szavakkal illette május elején az akkori berlini ukrán nagykövet a német kancellárt. (A "sértődött májashurkát játszani" egy német szólás az ok nélkül duzzogó ember kigúnyolására.)
Diplomáciai villongások
Olaf Scholzcal azért gúnyolódott Andrij Melnyk, mert a kancellár akkor még nem kívánt személyesen ellátogatni Kijevbe. Ezt azzal indokolta, hogy az ukrán kormány áprilisban gyakorlatilag nem kívánatos személlyé nyilvánította Frank-Walter Steinmeier német köztársasági elnököt korábbi oroszbarát politikája miatt. Az államfő tervezett látogatása az ukrán fővárosban ezért meg is hiúsult.
Bár Melnyk azóta felkínálta bocsánatkérését Scholznak, júliusban pedig visszahívta őt posztjáról Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, a közjáték jól jelzi, hogy Ukrajna és Németország viszonya a Kijev melletti német kiállás ellenére sem mentes a konfliktusoktól.
Ennek egyik oka alighanem az, hogy Németország az elmúlt évtizedekben igen szorosra fűzte a gazdasági kapcsolatokat Oroszországgal, és a háború kezdetéig sok mindent úgymond elnézett Vlagyimir Putyinnak.
Ebben persze az is benne volt, hogy – mint német forrásaink rendszeresen hangsúlyozzák – a jelenkori német politika pacifisita, a párbeszédre épít, és így próbálja féken tartani a problémás államokat. Az ukrajnai orosz invázió ugyanakkor 180 fokos fordulatot hozott a német-orosz kapcsolatokban:
Másrészt kritikusai szerint a német kormány a háború kitörése után túl lassan reagált, és túl sokáig habozott az ukrajnai nehézfegyver-szállításokkal.
Scholz a vádakat alaptalannak tartja: „Az én elvem, hogy higgadtan, józan ésszel cselekszünk. (…) Minden döntésnél mindig meg kell fontolni, hogy annak milyen következményei lesznek. Ezért nincs értelme meggondolatlanul cselekedni, és azért tenni vagy nem tenni valamit, mert valaki azt hangosan követeli”, jelentette ki még májusban.
Scholz júniusban több európai kormányfővel közösen végül ellátogatott az ukrán fővárosba, és ígéretet tett arra, hogy ameddig szükséges, fegyverekkel támogatják Ukrajnát.
Jönnek a nehézfegyverek
Eközben megindultak a Kijev által hiányolt nehézfegyver-szállítmányok is. Berlin korábbi közlése szerint az ukrán kormány egy listáról választhatja ki azokat a hadiipari termékeket, amelyekre szüksége van, a vásárlásokat pedig a német kormány finanszírozza.
Az első három darab német Gepard páncélos július végén érkezett meg Ukrajnába, amiket a városok és a kritikus infrastruktúra védelmére használnak.
A német kormány folyamatosan frissülő adatbázisa szerint mostanáig már 30 Gepardot és 6 ezer lövedéket kapott Ukrajna.
A Németország által már leszállított hadieszközök között van 10 darab ultramodern önjáró tarackágyú (PzH 2000), három darab, mintegy 80 kilométeres hatótávolságú Mars II rakétavető, valamint a Cobra radarrendszer is.
A héten pedig újabb fontos fegyverszállítmányt küldtek a németek Ukrajnába:
a Spiegel értesülései szerint a lengyel-ukrán határ közelében átadták az első Iris-T légvédelmi rendszert az ukrán hadseregnek, további három Iris-T-t pedig még az idén leszállítanak.
A német kormány szerint ez a legmodernebb légvédelmi rendszer, amivel Németország rendelkezik, egyelőre még a német hadsereg sem használja.
A 140 millió euróba kerülő Iris-T 4 járműből, ezen belül három rakétavetőből áll, és alkalmas egy közepes méretű nagyváros légterének védelmére: bevethető repülőgépek, helikopterek, robotrepülőgépek és rövid hatótávolságú ballisztikus rakéták ellen.
Kétmilliárd eurós keret
A kormány adatbázisa egyébként pontos számokat közöl az Ukrajnának szállított hadi és egyéb eszközökről is. Eszerint eddig többek között 100 ezer elsősegély-csomagot, 53 ezer páncéloslövedéket, 21,8 millió kézifegyver-lőszert, 100 ezer kézigránátot, 100 gépfegyvert, 5300 robbanótöltetet és 28 ezer harci sisakot juttattak az ukrán hadseregnek.
A katonai eszközöket részben a német hadsereg, részben a német hadiipar biztosítja. A finanszírozásra a német kormány idén mintegy kétmilliárd eurós keretet szán.
Az október 10-ig engedélyezett szállítmányok összértéke mintegy 800 millió euró – ebben azonban nincs benne minden szállítmány, mivel nem mindegyik engedélyköteles, egyes beszerzéseknél pedig a kormány lazított a szabályokon a szállítások felgyorsítása érdekében.
Ezzel együtt a legnagyobb katonai támogatást továbbra is egyértelműen az Egyesült Államok biztosítja Ukrajnának. Augusztus eleji összesítés szerint őt követi – jókora távolsággal – Lengyelország, az Egyesült Királyság, Kanada és Németország.
Katonai elemzők szerint emellett az ukránok sok nehézfegyvert zsákmányoltak az orosz csapatoktól. Erről itt olvashatnak:
13 évig volt hivatalban. 
