Az áprilisban mért 5,1 százalékos inflációt követően a májusi számok sem lettek túl biztatóak. A KSH szerdai közlése szerint májusban a fogyasztói árak átlagosan 5,1 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. A statisztikusok kommentárjukban kiemelik, hogy az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az üzemanyagok ára emelkedett jelentősen. Ez igaz, ugyanakkor az üzemanyagok júniusban már sokkal magasabb bázissal állnak szemben, úgyhogy ott javulás várható. Ellenben a dohánytermékeknél a januári és áprilisi adóemelés hatása csak jövő ilyenkor esik ki majd az inflációból.
A most közölt adat egyébként azt jelzi, hogy továbbra is közel 9 éves csúcson van a drágulás üteme. Érdemes megjegyezni, hogy az adat ezúttal nem okozott meglepetést, az elemzők nagyjából ilyen inflációs értéket vártak, a konszenzus még ennél egy picit magasabb is volt (5,2%).
Aggodalomra adhat okot, hogy a dohánytermékek nagy ugrása és az üzemanyagok 36 százalékos drágulása mellett úgy tűnik, hogy általánosnak tekinthető az árak emelkedése. Éves bázison ugyanis nagyon sok termékcsoportban felfele mozdultak az árak.
Ahogy azt a Privátbankár kedden publikált friss Árkosár-felmérése is jelezte, elmúlt hónapokhoz képest komolyabb élelmiszerár-emelkedés volt tapasztalható az üzletekben. A havonta elkészülő felmérés már előrejelezte, hogy az étolaj továbbra is az egyik leginkább dráguló áru, de margarinért is jóval többet kérnek most, mint egy évvel ezelőtt - az aktuális rekordert pedig a szeszesitalok között találtuk meg.
Nos, a KSH adatai ezt igazolták, hiszen az élelmiszerek ára 2,6, ezen belül az étolajé 24,6, a tojásé 8,7, a margariné és a száraztésztáé 7,0 százalékkal drágult. Áremelkedés volt a munkahelyi étkezés (6,6), a liszt (6,3), a gyümölcs- és zöldséglevek (6,2), és a rizs (6,1) esetében is. Egyetlen pozitívumként a sertéshús ára említhető, ahol a tavalyi magas bázishoz képest 7,5 százalékkal csökkentek az árak. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 12,2, ezen belül a dohányáruké 19,8 százalékkal nőtt.
Az általános drágulást jelzi, hogy a tartós fogyasztási cikkekért 3,5 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül az új személygépkocsik 9,2, a szobabútorok 6,7 százalékkal kerültek többe.
A szakemberek az utóbbi hónapokban ráadásul arra figyelmeztettek, hogy a világgazdasági helyzet javulása a nemzetközi piacokon az alapanyagok drágulásával járt, ami számos más termékbe begyűrűzhet. Ez egyébként a tartós fogyasztási cikkek esetén már érezhető is. Részben hazai sajátosság, hogy az egyes területeken tapasztalható munkaerőhiány miatt, számos szolgáltatás árának növekedésével kell számolni a következő időszakban, ami vélhetőleg ismét csak visszaköszön a fogyasztói árakban.
A fentiek miatt nem véletlen, hogy az MNB az elmúlt időszakban sokkal szigorúbb monetáris politikát ígért. Vélhetőleg ez is közrejátszik abban, hogy szűkítik a likviditást, és a jelenlegi formájában nem folytatódik az NHP program. Ugyanakkor a jegybank részéről a legfontosabb kérdés a kamatemelés lesz, amelyet egy bő hónapja az alelnök, Virág Barnabás már belengetett, majd a legutóbb tanácsi üléseken is téma volt.
A május 25-i ülését követően egyébként az MNB Monetáris Tanácsa is azt jelezte, hogy megítélésük szerint az inflációs kilátásokat övező felfelé mutató kockázatok általánosan erősödtek. A nyersanyagárak és a nemzetközi szállítmányozás költségeinek tartós emelkedése magasabb külső inflációs környezetet eredményez. A hazai gazdaság gyors újraindulásával átmenetileg ismét fellépő keresleti-kínálati súrlódások, az egyes ágazatokban várhatóan újból szűkössé váló munkapiaci kapacitások az élénk bérdinamikával párosulva az inflációs kockázatok növekedését okozzák.
A jegybank azt is jelezte, hogy folyamatosan figyelemmel kísérik az inflációs folyamatokat, és szükség esetén készen állnak a monetáris kondíciók szigorítására. Ez a gyakorlatban az alapkamat 15 bázispontos emelésében manifesztálódhat akár már a következő Monetáris Tanács ülést követően. Igaz ez a piaci folyamatokat még nem borítaná fel, de erős jelzés lenne az MNB részéről. A piaci kamatokra ugyanis erősen hat az egyhetes jegybanki betét kondíciója, és azt már korábban 0,75 százalékra emelték, így az alapkamat csak ezt érné utol.
Tovább gyűrűzik az alkotmánybíróság körül kialakult botrány. 
