Az áprilisban mért 5,1 százalékos inflációt követően a májusi számok sem lettek túl biztatóak. A KSH szerdai közlése szerint májusban a fogyasztói árak átlagosan 5,1 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. A statisztikusok kommentárjukban kiemelik, hogy az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az üzemanyagok ára emelkedett jelentősen. Ez igaz, ugyanakkor az üzemanyagok júniusban már sokkal magasabb bázissal állnak szemben, úgyhogy ott javulás várható. Ellenben a dohánytermékeknél a januári és áprilisi adóemelés hatása csak jövő ilyenkor esik ki majd az inflációból.
A most közölt adat egyébként azt jelzi, hogy továbbra is közel 9 éves csúcson van a drágulás üteme. Érdemes megjegyezni, hogy az adat ezúttal nem okozott meglepetést, az elemzők nagyjából ilyen inflációs értéket vártak, a konszenzus még ennél egy picit magasabb is volt (5,2%).
Aggodalomra adhat okot, hogy a dohánytermékek nagy ugrása és az üzemanyagok 36 százalékos drágulása mellett úgy tűnik, hogy általánosnak tekinthető az árak emelkedése. Éves bázison ugyanis nagyon sok termékcsoportban felfele mozdultak az árak.
Ahogy azt a Privátbankár kedden publikált friss Árkosár-felmérése is jelezte, elmúlt hónapokhoz képest komolyabb élelmiszerár-emelkedés volt tapasztalható az üzletekben. A havonta elkészülő felmérés már előrejelezte, hogy az étolaj továbbra is az egyik leginkább dráguló áru, de margarinért is jóval többet kérnek most, mint egy évvel ezelőtt - az aktuális rekordert pedig a szeszesitalok között találtuk meg.
Nos, a KSH adatai ezt igazolták, hiszen az élelmiszerek ára 2,6, ezen belül az étolajé 24,6, a tojásé 8,7, a margariné és a száraztésztáé 7,0 százalékkal drágult. Áremelkedés volt a munkahelyi étkezés (6,6), a liszt (6,3), a gyümölcs- és zöldséglevek (6,2), és a rizs (6,1) esetében is. Egyetlen pozitívumként a sertéshús ára említhető, ahol a tavalyi magas bázishoz képest 7,5 százalékkal csökkentek az árak. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 12,2, ezen belül a dohányáruké 19,8 százalékkal nőtt.
Az általános drágulást jelzi, hogy a tartós fogyasztási cikkekért 3,5 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül az új személygépkocsik 9,2, a szobabútorok 6,7 százalékkal kerültek többe.
A szakemberek az utóbbi hónapokban ráadásul arra figyelmeztettek, hogy a világgazdasági helyzet javulása a nemzetközi piacokon az alapanyagok drágulásával járt, ami számos más termékbe begyűrűzhet. Ez egyébként a tartós fogyasztási cikkek esetén már érezhető is. Részben hazai sajátosság, hogy az egyes területeken tapasztalható munkaerőhiány miatt, számos szolgáltatás árának növekedésével kell számolni a következő időszakban, ami vélhetőleg ismét csak visszaköszön a fogyasztói árakban.
A fentiek miatt nem véletlen, hogy az MNB az elmúlt időszakban sokkal szigorúbb monetáris politikát ígért. Vélhetőleg ez is közrejátszik abban, hogy szűkítik a likviditást, és a jelenlegi formájában nem folytatódik az NHP program. Ugyanakkor a jegybank részéről a legfontosabb kérdés a kamatemelés lesz, amelyet egy bő hónapja az alelnök, Virág Barnabás már belengetett, majd a legutóbb tanácsi üléseken is téma volt.
A május 25-i ülését követően egyébként az MNB Monetáris Tanácsa is azt jelezte, hogy megítélésük szerint az inflációs kilátásokat övező felfelé mutató kockázatok általánosan erősödtek. A nyersanyagárak és a nemzetközi szállítmányozás költségeinek tartós emelkedése magasabb külső inflációs környezetet eredményez. A hazai gazdaság gyors újraindulásával átmenetileg ismét fellépő keresleti-kínálati súrlódások, az egyes ágazatokban várhatóan újból szűkössé váló munkapiaci kapacitások az élénk bérdinamikával párosulva az inflációs kockázatok növekedését okozzák.
A jegybank azt is jelezte, hogy folyamatosan figyelemmel kísérik az inflációs folyamatokat, és szükség esetén készen állnak a monetáris kondíciók szigorítására. Ez a gyakorlatban az alapkamat 15 bázispontos emelésében manifesztálódhat akár már a következő Monetáris Tanács ülést követően. Igaz ez a piaci folyamatokat még nem borítaná fel, de erős jelzés lenne az MNB részéről. A piaci kamatokra ugyanis erősen hat az egyhetes jegybanki betét kondíciója, és azt már korábban 0,75 százalékra emelték, így az alapkamat csak ezt érné utol.
Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben hétfőn kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest.
