Recep Tayyip Erdogan török elnök pénteken kinevezte a jegybank új elnökét: a csaknem két évtizedes egyesült államokbeli pénzügyi tapasztalattal rendelkező, 41 éves Hafize Gaye Erkan személyében először lesz női vezetője a török központi banknak.
Erkan a jegybank ötödik elnöke négy éven belül, turbulens időszakban veszi át a stafétát Sahap Kavcioglutól, akinek a mandátuma 2025-ig szólt. Vezetése alatt kormányzati nyomásra 19 százalékról 8,5 százalékra csökkentették az alapkamatot, szembe menve a gazdasági racionalitásokkal.
Az új jegybankelnök közel egy évtizedet dolgozott a Goldman Sachs amerikai befektetési banknál, majd a First Republic Bank társ-vezérigazgatója volt. Mintegy másfél évvel a San Franciscó-i székhelyű pénzintézet csődje előtt távozott posztjáról.
A piacok a jegybank új vezetőjétől és a múlt héten kinevezett pénzügyminisztertől, Mehmet Simsektől - az amerikai Merrill Lynch befektetési bank egykori kötvénypiaci stratégájától - várják, hogy új irányt szabnak a török gazdaságnak.
Erdogan elnök unordotox gazdaságpolitikája az infláció elszabadulását és a török fizetőeszköz árfolyamának meredeken leértékelődését eredményezte. A török infláció 2023 első öt hónapjában is jóval 40 százalék felett alakult, miközben a kamatszintek ennek töredékén álltak.
Kinevezése után Simsek arról beszélt, hogy elkerülhetetlen a visszatérés a racionális, és kiszámítható gazdaságpolitika irányába.
Erdogan elnök újraválasztása után tovább folytatódott a török líra mélyrepülése, és az elmúlt tíz napban már 17 százalékot vesztett értékéből a nemzeti fizetőeszköz.
A pénteki kereskedésben új történelmi csúcsra, 23,65 dollárra ugrott a líra jegyzése.
A befektetői várakozások szerint az új jegybankelnök első kamatdöntő ülésén drasztikus szigorításról dönthet, de a JP Morgan elemzői szerint erre akár korábban is sor kerülhet. Az alapkamat a június 22-i ülésen a jelenlegi 8,5 százalékról 25 százalékra emelkedhet, amely még így is vaskos negatív reálkamatot jelent.
(MTI)
Ukrajnáról eddig nem is igazán volt szó. 
