Gigantikus reklámkampányt indított az ukrán hadsereg annak érdekében, hogy minél többen csatlakozzanak önkéntesen a Kelet-Ukrajnában az orosz haderő ellen harcoló csapataikhoz.
Vihar, Düh, Acélos Határ
Mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung múlt heti helyszíni riportjából kiderül, Ukrajnát országszerte ellepték az olyan plakátok, amelyeken határozott tekintetű férfiak hívnak fel a harcra. “Alakítsd át a dühödet fegyverré – csatlakozz hozzánk!“, olvasható rajtuk.
Az önkéntesekből álló egységek harcias neveket (Vihar, Düh, Acélos Határ) kaptak. Az érdeklődőket azzal csalogatják, hogy részt vehetnek az oroszok által megszállt területek visszahódításában, beleértve a Krímet, és garantálják számukra, hogy a frontvonalban harcolhatnak.
A kampány hatásosnak tűnik: hatósági közlések szerint április 6-ig 20 ezer önkéntes regisztrálta magát, akik 2-4 hónapos kiképzésen vesznek majd részt.
A toborzásra azért volt szükség, mert a harcok ukrán részről is óriási véráldozatokat követelnek (a kora tavasszal kiszivárgott Pentagon-jelentések szerint már több mint 100 ezer ukrán katona halt vagy sebesült meg). A háború egyre több családot sújt közvetlenül: a temetőkben sokasodnak az ideiglenes katonasírok, rajtuk fakereszttel és az elesettek fényképével. A halottak között számos tapasztalt katona van (férfiak és nők egyaránt), akik már a donbászi harcok kezdete, 2014 óta szolgálatban voltak.
Az ukrán hadsereg mindenesetre több úton próbálja feltölteni állományát a régóta beharangozott (egyes hírek szerint már meg is kezdődött) tavaszi ellenoffenzívához: egyrészt toborzással, másrészt sorozással.
Lecsapnak a sorkötelesekre
Utóbbival kapcsolatban érdemes tudni, hogy Ukrajnában a totális háború kezdete, 2022. február 24-e óta általános mozgósítás van érvényben, a 18-60 év közötti férfiaknak tehát tilos elhagyniuk az országot. Bár elvileg minden, katonai szolgálatra alkalmas férfit behívhatnak, eleinte inkább csak tartalékosokat, alapkiképzésen átesett férfiakat soroztak be.
Mára azonban megváltozott a helyzet, a sorozás már jóval nagyobb kört érint.
A német lap szerint egyenruhát viselő személyek már bevásárlóközpontokban és kávézókban is megállítanak sorköteles korú férfiakat, ellenőrzik adataikat, és adott esetben átadják nekik a behívókat (azaz lényegében megkezdik a sorozást). Ukrán médiajelentések szerint többször volt példa arra, hogy az ellenszegülőket üldözőbe vették, vagy verekedés tört ki.
„Utcai sorozásról” számos jelentés érkezett Kárpátaljáról is.
A nyilvános helyeken történő sorozást Olekszij Resznyikov ukrán védelmi miniszter „a nagyfokú belső migrációval” magyarázta. Sok sorköteles ugyanis nem tett eleget a behívó felszólításának, hanem az új lakhelye bejelentése nélkül más településre költözött, azaz gyakorlatilag elmenekült.
A kávézókban, plázákban vagy sétálóutcákban „lekapcsoltak” közül persze nem mindenki kerül a frontra. Felmentést kapnak azok, akik egészségügyileg nem alkalmasak a szolgálatra, valamint a gyermeküket egyedül nevelők, a három- vagy többgyerekes családapák és a diákok is, mondta Jewhenija Rjabeka, egy ügyvédekből álló szervezet vezetője, amely a katonáknak biztosít jogi képviseletet.
A katonai tapasztalattal nem rendelkező besorozottak a törvény szerint elvileg több hetes alapkiképzést kapnak, mielőtt harcolni viszik őket. Az ukrán sajtó ugyanakkor olyan esetekről is tud, amikor kiképzésben nem részesült katonákat is bevetett a hadsereg.
Akik nem hajlandók bevonulni, azokra lesújt a törvény: első körben pénzbüntetést, végső esetben pedig 3-5 év börtönbüntetést is kaphatnak.
Ráadásul a társadalom is nyomást gyakorol rájuk, mondván, hogy nekik is ki kell venni a részüket az ország megvédésében.
Az ukrajnai háború miatt gyökeresen megváltozott biztonsági helyzet miatt Európa-szerte folyik a hadseregek megerősítése. Februárban például a Magyar Honvédség is országos toborzókampányt indított, és várja azokat, akik akár tartalékos, akár hivatásos vagy szerződéses katonaként csatlakoznának hozzá.
A Honvédelmi Minisztérium korábbi közleménye szerint a kampány nem csak a toborzóirodákban, hanem az interneten és a médiafelületeken is zajlik, emellett szerte az országban tartanak toborzási rendezvényeket.
170 ezer ember jelentkezett az Európai Unió versenyvizsgájára, az EPSO szervezésében, amellyel később az EU szerveinél dolgozhatnak. 
