Az OECD előzetes adatai szerint 34 ezer görög és 28 ezer spanyol költözött Németországba 2011 és 2012 szeptembere között. A görögök esetében ez 70 százalékos növekedés. A 2012 szeptembere előtti 12 hónapban összesen 116 ezer ember ment Németországba a válság sújtotta országokból. A német statisztikai hivatal megerősíti ezt: előző évben 17 éves csúcspontra jutott a Németországba bevándorlók száma.
Görögországban és Spanyolországban is rendkívül magas a munkanélküliségi ráta, 28, illetve 27 százalék. Az OECD főtitkára, Angel Gurría szerint az Európai Unió egyik nagy vívmánya a munkavállalók szabad mozgása, de a távozók mégis hiányozni fognak a saját országaiknak, mert a képzettebb polgárok vándorolnak ki.
2011-ről már pontos adatok állnak rendelkezésre, és az OECD szerint Németország mellett Svájc volt a kivándorlók második legnépszerűbb célpontja. 31 ezer portugál, olasz és spanyol állampolgár költözött az alpesi országba, míg az unióban 15 százalékkal nőtt a más országokba költözők száma.
Nem egyszerű most munkát találni Európában
A szervezet jelentése szerint a válság miatt sokkal nehezebb a helyzet Európa munkaerőpiacain. Vita van arról, hogy a bevándorlók terhet vagy lehetőséget jelentenek a fogadó államokban. A jelentés szerint nincs perdöntő bizonyíték egyik álláspont alátámasztására sem, de a bevándorlás csak a GDP 0,5 százalékát befolyásolta átlagban akár pozitív, akár negatív irányban.
A bevándorlók jelenléte azonban egyértelműen fontos demográfiai szempontból. A jelentés szerint az OECD tagországok területén a bevándorlók nélkül 2020-ra átlagosan 30 százalékkal lesz alacsonyabb a dolgozni kezdők aránya, mint ahányan kilépnek a munkaerőpiacról. A bevándorlók kulcsfontosságúak a nyugdíjrendszer és az egészségügy fenntarthatósága szempontjából is, hozzájárulnak a termelékenység javításához és a gazdaság általános helyzetének javításához.
Az INA 700 millió eurót fektetett a fejlesztésbe. 
