A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalból piacfelügyeleti eljárást folytatott, melyben azt vizsgálta, hogy egy magánszemély egyes tőzsdei ügyletei kapcsán sérültek-e a piaci visszaélések tilalmára vonatkozó európai uniós rendelkezések (MAR) – áll a jegybank mint felügyeleti szerv csütörtök reggeli közleményében. Mint írják, a pénzügyi felügyelet megállapította, hogy a magánszemély egyes ügyletkötéseivel több kereskedési napon tiltott piaci manipulációt követett el a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) jegyzett POLYDUCT, eSense, Megakrán és FuturAqua részvényekre vonatkozóan. Kifejtik, az illető magatartása ugyanis az érintett részvények tőzsdei kereskedési forgalmának alakulásáról, illetve árfolyamáról hamis, félrevezető jelzéseket közvetíthetett, így sértve a pénzügyi eszközök kereskedésének tisztaságát és átláthatóságát, ezáltal a tőkepiac integritását. Tevékenysége alkalmas volt arra, hogy hamis benyomást keltsen az értékpapírok valós piaci megítéléséről, keresletéről és kínálatáról, valamint forgalmáról.
A jegybank megjegyzi,
a magánszemély a vizsgált időszakban olyan mennyiségben adott be, majd vont vissza a kereskedési rendszerben megbízásokat több részvényre, hogy azok alkalmasak lehettek más befektetők elbizonytalanítására, döntéseik lassítására, illetve a saját kereskedési stratégiája elrejtésére.
Ez a jogszabály által tiltott piaci manipuláció „megbízáshalmozás” típusát jelentette. A magánszemély emellett „vetítéssel” is manipulálta a piacot, szintén több részvény kapcsán. Kereskedése során ugyanis a hozzá köthető árváltozással érintett kereskedési napokon előforduló tranzakciókból minden esetben az ármeghatározó ajánlatot ő adta – áll az MNB tájékoztatásában.
A jegybank hangsúlyozza, a piaci manipuláció nem követeli meg, hogy az elkövető szándéka ténylegesen e jogsértésre irányuljon. Nyomatékosítják, ez már akkor is megvalósul, ha csak a lehetősége áll fenn, hogy az adott megbízások hamis vagy félrevezető jelzéseket közvetíthetnek a tőkepiaci szereplőknek. Piaci manipuláció lehet az is, ha az elkövetőt az adott ügyletek kötésére a saját, szubjektív szempontjából akár racionálisnak is tekinthető gazdasági cél vezeti. A piaci manipuláció ugyanis generálisan tilos, és a szabályozás nem teszi lehetővé, hogy valaki – szubjektív szempontjait a tőkepiac többi szereplőjének a megbízható kereskedési adatokhoz fűződő érdeke elé helyezve – olyan tőzsdei ügyletet kössön, ami eközben félrevezetheti a tőkepiac többi szereplőjét a kereskedés valós volumenéről, egyes papírok árfolyamáról – magyarázza a felügyeleti szerv.
Az MNB mindezek miatt megtiltotta a magánszemélynek a piaci manipulációra vonatkozó rendelkezések ismételt megsértését, és 10 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki rá. A bírságösszeg megállapításánál súlyosító körülménynek számított, hogy a magánszemély tevékenységét 4 részvényre vonatkozóan és hosszabb időn keresztül folytatta. Enyhítő körülmény volt ugyanakkor, hogy az adott értékpapírokhoz határidős termék nem kapcsolódott a BÉT-en, valamint a BUX és BUMIX indexkosarakban sem szerepeltek. Mint minden ilyen ügyben, az MNB ez esetben is büntetőeljárást kezdeményez tiltott piacbefolyásolás gyanújával.
54,25 millió eurós a megállapodás. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
