A Brexitnek nevezett folyamat, melynek során Nagy Britannia kilépne az Európai Unióból, immár két és fél éves bizonytalankodássá fajult, mivel a 2016 júniusi népszavazás óta nem sikerült megoldani, hogy az ország anélkül lépjen ki, hogy közben ne menjen gazdaságilag tönkre. Azt ugyanis szép lassan felismerik a britek - a nép és a politikusok egyaránt -, hogy ha megállapodás nélkül történik a kilépés, annak hatása súlyosabb lehet, mint egy gazdasági válságé. A brit gazdaság mélyen integrálódott az európai gazdaságba, ezért a kapcsolatok hirtelen megszakítása beláthatatlan kárt okozna.
Fenyegetés meggyőzésként
Leginkább ezzel érvel most Theresa May brit miniszterelnök, amikor arról győzködi a képviselőket - kormánypártit és ellenzékit egyaránt -, hogy szavazzák meg a megállapodását, mert ezt tekinthetik úgy is, mint a kisebbik rossz. Ugyanakkor azzal fenyeget, hogy ha nem szavazzák meg, akkor a megállapodás nélküli kilépés mellett az is szóba jöhet - és ezt tartják ma már a valószínűbb forgatókönyvnek -, hogy elmarad maga a kilépés. Kérdés, hogy ez valóban ijesztő perspektíva-e a briteknek, hisz 48 százalékuk mégiscsak erre szavazott.
Kimenetelek
Nézzük ezek után a lehetséges forgatókönyveket. A legegyszerűbb eset, ha May javaslatát elfogadják, amihez vélhetően az az ellenzéki Munkáspárt szavazatainak egy részére is szükség van. Ha ez nem jön össze, akkor győznek a nemek, ami egyrészt a miniszterelnök számára politikai karrierje szempontjából is végzetes lehet (bár eddig sok mindent túlélt, legutóbb saját pártja bizalmatlansági indítványát), másrészt vészhelyzet áll elő, amelyre gyorsan megoldást kell találni.
Legutóbb a parlament kötelezte a miniszterelnököt, hogy ha leszavazzák, három napon belül álljon elő új ötlettel. Két megoldás képzelhető el: az egyik, hogy gyorsan népszavazásra bocsátja a kérdést, a másik, hogy miniszterelnöki jogkörénél élve lefújja a kilépést, még mielőtt az érvénybe lépne. Esetleg csak halasztást kérne, de azt meg kellene még szavaznia a 27 tagállamnak is.
Ha kiveszik a kezéből
Persze lehet, hogy újabb szavazásokkal fog próbálkozni, kisebb módosításokkal, és akkor tovább húzódhat a bizonytalanság elvileg akár az utolsó napig. Jóllehet a parlamenti képviselők egyre nagyobb csoportja hangoztatja, hogy ebben az esetben egyszerűen visszaveszik a miniszterelnöktől a rá ruházott hatalmat (legalábbis ebben a kérdésben) és a parlament maga próbál majd dönteni. Az EU-val való újratárgyalásra azonban már nincs idő, ráadásul az unió nem is óhajtja még egyszer elkezdeni a folyamatot. Így a parlament opciói ugyanazok lennének, mint a miniszterelnöké: újabb népszavazás, vagy a Brexit lefújása, esetleg elhalasztása.
Gazdasági hatások
Gazdasági szempontból igen kedvező lenne May holnapi parlamenti győzelme: ezzel jó időre megoldódna minden problémás kérdés. Ugyancsak kedvező lenne a Brexit lefújása is vagy egy olyan népszavazás, melynek eredménye nem a megegyezés nélküli kilépés lenne. Ha viszont tovább húzódik a bizonytalanság, az utolsó két hónapban feltehetően drámai romlásnak indulna a helyzet, hisz megkezdődne a felkészülés a legrosszabbra.
Azt azonban, hogy sor kerüljön végül a megegyezés nélküli kilépésre, valószínűtlennek tartjuk: ahogy a görögök sem tették tönkre magukat 2015 nyarán, és az olaszok is belementek a költségvetés csökkentésébe, a mindkettőnél jóval fejlettebb Nagy Britannia sem valószínű, hogy megkockáztatna egy gazdasági összeomlást.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
