A Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa továbbra is kész a monetáris kondíciók további lazítására nem hagyományos, célzott eszközök alkalmazásával – amennyiben az infláció tartósan elmarad a kitűzött céltól. A monetáris tanács áprilisi kamatdöntő ülésén minden tanácstag támogatta az alapkamat, az egynapos betéti kamat, az egynapos hitelkamat, valamint az egyhetes hitelkamat tartását – derül ki a tanács jegyzőkönyvéből.
A jegybanki előrejelzések feltételeinek teljesülése mellett az alapkamat aktuális szintjének (0,9 százalék) és a jegybanki eszköztár átalakításával elért laza monetáris kondícióknak a tartós fenntartása összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ösztönzésével – állapította meg a tanács.
A három hónapos betétállományra bevezetett korlátot és annak esetleges változtatását az eszköztár szerves részének tekinti a monetáris tanács. A jegybank továbbra is a pénzpiaci hozamokon keresztül kívánja elérni a laza kondíciók fenntartását és a gazdasági növekedés ösztönzését. Hozzátették: a tanács arra törekszik, hogy a három hónapos betétállományra bevezetett korlátozás hatékonyan fejthesse ki az elvárt hatást.
Jövőre 3 százalék lehet az infláció
A tanács megítélése szerint az előrejelzési időszak alatt élénkül a magyar gazdaság növekedése. Bár a gazdaságban még vannak kihasználatlan kapacitások, a kibocsátás növekedésével ezek fokozatosan megszűnnek. Az idei gazdasági növekedést a költségvetés és az Európai Uniós források beruházásokat élénkítő hatása is támogatja. A következő években stabilan 3-4 százalék közötti éves növekedésre számítanak, amit az MNB és a kormány növekedésösztönző programjai is támogatnak.
Az év eleji bázishatások kifutását követően folytatódhat az infláció csökkenése a következő hónapokban. A jegyzőkönyv szerint a foglalkoztatás dinamikus növekedése, a feszes munkaerőpiac és a bérmegállapodás miatt a nemzetgazdaságban fizetett bérek növekedési üteme tovább élénkül. Ennek költségnövelő hatását a munkáltatói járulék-csökkentés és a vállalati nyereségadókulcs mérséklése ellensúlyozza.
Mindez a lakossági fogyasztás bővülésén keresztül a maginfláció enyhe növekedéséhez és a külkereskedelmi többlet jelentősebb csökkenéséhez vezet. A tanács szerint az infláció jövő év első felétől éri el a 3 százalékos értéket. A tanács tagjai úgy vélik, az előző kamatdöntés óta nem történt olyan fejlemény, amely a jelenlegi alapkamat, illetve a kamatfolyosó szintjének megváltoztatását indokolná.
Még nem érződik a béremelés hatása
Több tanácstag megemlítette, hogy az alapkamat megtartása mellett nagy hangsúlyt érdemes fektetni a laza monetáris kondíciók tartós fenntartására is. Többen azt is hangsúlyozták, hogy bár az inflációs alapfolyamatok nem változtak, a beérkezett mutatók elmaradtak a várakozástól, a béremelkedés hatásai pedig egyelőre nem jelentkeztek az inflációban.
Hozzátették: a magas külső finanszírozási képesség és a külső adósságállomány csökkenése tartósan mérsékli a magyar gazdaság sérülékenységét. Az előretekintő hazai pénzpiaci reálkamatok az elmúlt évek során jelentősen csökkentek és várhatóan hosszabb ideig negatív tartományban maradnak. A nemzetközi pénzügyi környezet bizonytalansága változatlanul körültekintő monetáris politikát indokol. A testület következő kamat-meghatározó ülését május 23-án tartja.
|
Mit csináltak az alapkamattal? Megvan Matolcsyék döntése Ahogy az várható volt, nem változtatott az alapkamat szintjén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Az alapkamat már tavaly május óta változatlanul, 0,9 százalékon áll. Tovább >>> |
A japán jegybank elnöke tovább emelné az alapkamatot. 
