4p
Gyakran hallani, olvasni olyan véleményeket, vagy inkább ijesztgetéseket, hogy Angela Merkel kancellárnak már vége, a német kormányt adó nagykoalíciónak lőttek, utánuk káosz vagy a szélsőjobb következik. A németországi közvélemény-kutatások egyáltalán nem ezt mutatják, és ebbe még pár százaléknyi tévedés is belefér.

Nem szokta senki sem vitatni, hogy Angela Merkel német kancellár és nagykoalíciós kormánya számottevően veszített népszerűségéből a menekültválság óta, és azt sem, hogy a szélsőségesek – ott szélsőjobb mellett szélsőbal is van – ugyanez miatt előretörtek. A közvélemény-kutatások azonban azt jelzik, hogy Merkel vereségéről és az ezt követő esetleges káoszról szóló ijesztgetések – egyelőre legalábbis – eltúlzottnak tűnnek.

A német parlamenti (Bundestag) választás legvalószínűbb időpontja szeptember 17-e és 24-e a Bundestagswahl nevű oldal szerint, ennyi idő alatt nyilván sok minden történhet. Ugyanezen oldal prognózisa szerint azonban a konzervatív CSU/CDU és a szocialista SPD koalíciójának 35,8, illetve 22 százalékot jósoltak.

Csaknem kétharmaduk lenne?

Ez 5,7, illetve 3,7 százalékpontos csökkenés ugyan a 2013-as eredményekhez képest, de egyelőre azt eredményezné, hogy az eddigi koalíció 225+148, azaz 373 parlamenti helyet szerezne meg az 598-ból. Ez a képviselői helyek 62,4 százaléka. A Zöldek és a szélsőjobboldali AfD 64-64 helyet szereznének, ami 10,7-10,7 százalék.

A számítás alapját egyébként az Allensbach és a Forsa nevű szervezetek közvélemény-kutatásai képezték, amiket december 22-én és december 20-án végeztek. Tehát a berlini merénylet után, amely december 19-én történt.

Piros-piros-zöld koalíció?

Az INSA nevű szervezet körkérdése, amelyet a legnépszerűbb német napilap, a Bild Zeitung megbízásából végeznek rendszeresen, egészen friss, január 3-án tették közzé. Valamivel rosszabb eredményeket jósol a koalíciónak. A CDU/CSU ennek alapján 32, az SPD 21 százalék szavazatra számíthat, parlamenti helyeket itt nem becsültek. A szélsőséges AfD 15, a balszélen álló Linke 11,5 százalékra számíthat ennek alapján.

Időről időre felmerül a német médiában, hogy ha nem a mostani koalíció, akkor mégis ki. Ilyenkor általában előveszik egy baloldal-zöldek (piros-piros-zöld) koalíció lehetőségét, ennek az INSA-felmérés alapján azonban csak 42,5 százaléka lenne, míg a jelenlegi nagykoalíciónak 53. Ráadásul a liberális FDP – ha bejut a parlamentbe, ami nem biztos – a merkeli vonalat erősítheti, hiszen 2009-2013-ban is Merkel koalíciós partnere volt (fekete-sárga koalíció).

Lesz-e Merkelnek ellenfele?

Persze tavaly érték már meglepetések a világot, egyrészt a Brexit-népszavazásnál, másrészt Donald Trump megválasztásakor, bár akkor eleve meglehetősen szorosnak ígérkezett az eredmény. Hogy hasonló meglepetés újra előfordul-e, a közvélemény-kutatók – s a választók – mennyit tanultak a tavalyi esetekből, nem tudjuk.

Sok kérdés nyitott, például az is, hogy Merkel kancellár ellen, aki még mindig viszonylag népszerű, van-e esélye valakinek indulni. December elején Martin Schulz (SPD) esélyesnek látszott, de december végi hírek szerint mégis visszalép. Az SPD jelenlegi vezetője, Sigmar Gabriel pedig sokkal kevésbé népszerű nála. A kancellárt egyébként a parlament választja az államfő javaslatára, de nyilván a pártok sem hülyék, hogy népszerűtlen emberekkel kampányoljanak.

A terror nem Merkel hibája?

Sokan azt gondolják, hogy Merkel hatalomból való kitúrásához elég lesz pár újabb merénylet vagy egy újabb menekülthullám. Még ez sem biztos. A Stern-RTL Wahltrend, azaz választási trend felmérés december 28-án például eléggé meglepő eredményre jutott. Bár erősen pártfüggő, a választók többsége nem gondolja azt, hogy Merkel menekültpolitikája és a decemberi berlini merénylet között összefüggés van, vagyis nem tartja felelősnek Merkelt. Csak 28 százalékuk hibáztatja (ám az AfD-szavazók 93 és a CSU-szavazók 49 százaléka tartja hibásnak).

A terroristák öngólt rúgnak?

A CDU/CSU népszerűsége pedig a merénylet óta még nőtt is valamelyest, két százalékponttal 38 százalékra. Ezzel ismét elérte a 2016 januári szintet. A hasonló szörnyű tettek következményeként a választópolgárok nem szívesen kísérleteznek újdonságokkal, és hajlamosak a jelenlegi hatalom mögött felsorakozni – magyarázta a Forsa közvélemény-kutató vezetője, Manfred Güllner az eredményt.

Ha a kancellárt közvetlenül választanák, a Stern-RTL felmérés szerint Merkel 52 százalékkal győzne, míg Sigmar Gabriel csak 13 százalékot kapna. Az AfD egyetlen százalékponttal, 12 százalékra tudta növelni népszerűségét a berlini merénylet után. A bizonytalanok és távol maradók aránya 27 százalékos. A statisztikai hibahatár azonban plusz-mínusz három százalék, így a mért változások meglehetősen bizonytalanok.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Börtönbe vonul Sarkozy, de ezzel még nincs vége a líbiai pernek
Privátbankár.hu | 2025. október 14. 08:51
A hét vádlott és az ügyészség is fellebbezett, az újabb per tárgyalása márciusban lesz. A franciák 61 százaléka igazságosnak tartja, hogy Sarkozynek börtönbe kell vonulnia.
Makro / Külgazdaság 35 százalékkal esett vissza a magyar autógyártás egy év alatt
Privátbankár.hu | 2025. október 14. 08:41
A legfrissebb ipari adatok nem mutatnak jól: havi szinten augusztusban mérte a legnagyobb csökkenést a KSH. Két régióban még így is növekedni tudott a termelés volumene, Dél-Alföld viszont elesett. 
Makro / Külgazdaság Most fájdulhat meg igazán Lázár János feje
Privátbankár.hu | 2025. október 14. 08:30
A miniszter által irányított építőipar augusztusban többéves mélypontra zuhant.
Makro / Külgazdaság Tartós növekedést vár a magyar iparban jövőre a GKI
Privátbankár.hu | 2025. október 14. 07:29
Az idei év végére megállhat a csökkenés, a jövő évben pedig beindulhat a magyar ipari termelés volumenének tartós növekedése – áll a GKI Gazdaságkutató előrejelzésében. Az autóiparhoz köthető beruházások halasztása viszont felboríthatja a papírformát.
Makro / Külgazdaság Indiában évek óta nem látott alacsony szinten az infláció
Privátbankár.hu | 2025. október 13. 15:48
Szeptemberben 1,54 százalékra, 2017 júniusa óta a legalacsonyabbra mérséklődött az éves infláció Indiában az előző havi 2,07 százalékról, elmaradva a 1,7 százalékos piaci előrejelzéstől, az élelmiszerárak csökkenése közepette – derült ki az indiai statisztikai és programvégrehajtási minisztérium hétfőn közzétett adataiból.
Makro / Külgazdaság A KGST-t kellene másolnia az Európai Uniónak?
Privátbankár.hu | 2025. október 13. 15:05
Erről is szó esett a Trend FM hétfő délelőtti adásában, ahol főszerkesztőnk, Csabai Károly egyebek mellett az amerikai-kínai kereskedelmi háború legújabb szakaszáról beszélt.
Makro / Külgazdaság Az igazi háborús infláció: csökkent az árindex Ukrajnában
Privátbankár.hu | 2025. október 13. 12:45
Ukrajnában 11,9 százalékra mérséklődött az éves infláció szeptemberben.
Makro / Külgazdaság Megy a pozíciócsata: óriási mozgások a világ legnagyobb elektromosautó-piacán
Privátbankár.hu | 2025. október 13. 11:25
Ádáz versengés zajlik a kínai e-autó piacon.
Makro / Külgazdaság Egyre jobb adósok vagyunk? Rövidül a feketelista
Privátbankár.hu | 2025. október 13. 11:00
Szeptemberben 654 ezer lakossági mulasztást tartottak nyilván a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR), ami csaknem tizedével kevesebb a múlt év véginél. Miután egy hiteladósra átlagosan 1,8 szerződés jut, nagyjából 350 ezren lehetnek a banki feketelistán. 
Makro / Külgazdaság Megy a casting: a következő Fed-elnököt vajon jobban kedveli majd Trump?
Privátbankár.hu | 2025. október 13. 10:40
Már csak 5 jelölt van a Fed elnöki székére.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG