Nem szokta senki sem vitatni, hogy Angela Merkel német kancellár és nagykoalíciós kormánya számottevően veszített népszerűségéből a menekültválság óta, és azt sem, hogy a szélsőségesek – ott szélsőjobb mellett szélsőbal is van – ugyanez miatt előretörtek. A közvélemény-kutatások azonban azt jelzik, hogy Merkel vereségéről és az ezt követő esetleges káoszról szóló ijesztgetések – egyelőre legalábbis – eltúlzottnak tűnnek.
A német parlamenti (Bundestag) választás legvalószínűbb időpontja szeptember 17-e és 24-e a Bundestagswahl nevű oldal szerint, ennyi idő alatt nyilván sok minden történhet. Ugyanezen oldal prognózisa szerint azonban a konzervatív CSU/CDU és a szocialista SPD koalíciójának 35,8, illetve 22 százalékot jósoltak.
Csaknem kétharmaduk lenne?
Ez 5,7, illetve 3,7 százalékpontos csökkenés ugyan a 2013-as eredményekhez képest, de egyelőre azt eredményezné, hogy az eddigi koalíció 225+148, azaz 373 parlamenti helyet szerezne meg az 598-ból. Ez a képviselői helyek 62,4 százaléka. A Zöldek és a szélsőjobboldali AfD 64-64 helyet szereznének, ami 10,7-10,7 százalék.
A számítás alapját egyébként az Allensbach és a Forsa nevű szervezetek közvélemény-kutatásai képezték, amiket december 22-én és december 20-án végeztek. Tehát a berlini merénylet után, amely december 19-én történt.
Piros-piros-zöld koalíció?
Az INSA nevű szervezet körkérdése, amelyet a legnépszerűbb német napilap, a Bild Zeitung megbízásából végeznek rendszeresen, egészen friss, január 3-án tették közzé. Valamivel rosszabb eredményeket jósol a koalíciónak. A CDU/CSU ennek alapján 32, az SPD 21 százalék szavazatra számíthat, parlamenti helyeket itt nem becsültek. A szélsőséges AfD 15, a balszélen álló Linke 11,5 százalékra számíthat ennek alapján.
Időről időre felmerül a német médiában, hogy ha nem a mostani koalíció, akkor mégis ki. Ilyenkor általában előveszik egy baloldal-zöldek (piros-piros-zöld) koalíció lehetőségét, ennek az INSA-felmérés alapján azonban csak 42,5 százaléka lenne, míg a jelenlegi nagykoalíciónak 53. Ráadásul a liberális FDP – ha bejut a parlamentbe, ami nem biztos – a merkeli vonalat erősítheti, hiszen 2009-2013-ban is Merkel koalíciós partnere volt (fekete-sárga koalíció).
Lesz-e Merkelnek ellenfele?
Persze tavaly érték már meglepetések a világot, egyrészt a Brexit-népszavazásnál, másrészt Donald Trump megválasztásakor, bár akkor eleve meglehetősen szorosnak ígérkezett az eredmény. Hogy hasonló meglepetés újra előfordul-e, a közvélemény-kutatók – s a választók – mennyit tanultak a tavalyi esetekből, nem tudjuk.
Sok kérdés nyitott, például az is, hogy Merkel kancellár ellen, aki még mindig viszonylag népszerű, van-e esélye valakinek indulni. December elején Martin Schulz (SPD) esélyesnek látszott, de december végi hírek szerint mégis visszalép. Az SPD jelenlegi vezetője, Sigmar Gabriel pedig sokkal kevésbé népszerű nála. A kancellárt egyébként a parlament választja az államfő javaslatára, de nyilván a pártok sem hülyék, hogy népszerűtlen emberekkel kampányoljanak.
A terror nem Merkel hibája?
Sokan azt gondolják, hogy Merkel hatalomból való kitúrásához elég lesz pár újabb merénylet vagy egy újabb menekülthullám. Még ez sem biztos. A Stern-RTL Wahltrend, azaz választási trend felmérés december 28-án például eléggé meglepő eredményre jutott. Bár erősen pártfüggő, a választók többsége nem gondolja azt, hogy Merkel menekültpolitikája és a decemberi berlini merénylet között összefüggés van, vagyis nem tartja felelősnek Merkelt. Csak 28 százalékuk hibáztatja (ám az AfD-szavazók 93 és a CSU-szavazók 49 százaléka tartja hibásnak).
A terroristák öngólt rúgnak?
A CDU/CSU népszerűsége pedig a merénylet óta még nőtt is valamelyest, két százalékponttal 38 százalékra. Ezzel ismét elérte a 2016 januári szintet. A hasonló szörnyű tettek következményeként a választópolgárok nem szívesen kísérleteznek újdonságokkal, és hajlamosak a jelenlegi hatalom mögött felsorakozni – magyarázta a Forsa közvélemény-kutató vezetője, Manfred Güllner az eredményt.
Ha a kancellárt közvetlenül választanák, a Stern-RTL felmérés szerint Merkel 52 százalékkal győzne, míg Sigmar Gabriel csak 13 százalékot kapna. Az AfD egyetlen százalékponttal, 12 százalékra tudta növelni népszerűségét a berlini merénylet után. A bizonytalanok és távol maradók aránya 27 százalékos. A statisztikai hibahatár azonban plusz-mínusz három százalék, így a mért változások meglehetősen bizonytalanok.
A kisbefektetőkre lő a nagybank. 
