Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában

A hatóságok együttműködése és a digitális megoldások alkalmazása sokkal hatékonyabbá teszi az adóztatást és növeli a bevételeket, ráadásul az ilyesmiben Magyarország élen jár - derül ki a MAZARS adótanácsadó friss regionális felméréséből. Közép- és Kelet-Európa országai között még mindig Magyarországon a legmagasabb az áfa és a legalacsonyabb a társasági adó; az adóék mértékét illetően pedig az utolsó előtti helyre sikerült csak feljönnünk, vagyis a munkáltató által kifizetett bérnek még mindig jelentős részét veszi el az állam. A válságkezelésben nem voltunk túl bőkezűek, de a cégeknek ennél talán többet jelenthet, hogy sokkal kiszámíthatóbbá vált Magyarország.

A MAZARS nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat idén nyolcadik alkalommal jelentette meg régiós kutatását, amely 21 ország aktuális adózási információit mutatja be. 

Élen járunk az adó-digitalizációban - kevesebb adminisztráció, fehérebb gazdaság

Csizmadia Heléna, a MAZARS adóigazgatója a kutatás eredményeinek online ismertetésekor elmondta: a régióban az elmúlt években jellemző tendencia a digitális technológia egyre jelentősebb terjedése az adóügyek terén is. A digitális, multinacionális nagyvállalatok ugyan lépéselőnyben vannak az adóhatóságokhoz képest, de a hatóságok egyre jobban kezdenek felzárkózni, és maguk is használják az innovatív megoldásokat. 

Csizmadia Heléna kiemelte: Magyarország egyébként ebben a trendben élen jár. Az elektronikus megoldások célja az adóadminisztráció csökkentése - bár a bevezetésnél előfordulhat (mint az ekáer esetében is), hogy az adózók adminisztrációs többlet-teherként élik meg az újdonságokat, összességében csökkentik a bürokráciát az intézkedések. Az eSzja beveztetése például szintén egyértelműen ebbe az irányba mutat, de az áfa terén is előtérbe kerülnek az elektronikus felületek - hamarosan pedig az áfabevallást is összeállíthatja majd az adóhatóság a hozzá beérkező adatok alapján, ami jelentős könnyítést jelenthet. A szakértő szerint az is jó hír, hogy nem csak az elvárásokban, előírásokban jelenik meg az innováció, hanem digitális eszközöket is kínál az adózóknak a kötelezettségek teljesítéséhez az adóhatóság.

A digitális megoldások hatása nem csak adminisztrációs könnyítésként jelenik meg, hanem a hatékonyabb adóbeszedésben is - a fehéredés folyamatos, az innovatív intézkedések hatásai jól számszerűsíthetőek. Az alábbi ábrán a magyarországi effektív áfakulcs alakulását mutatja be az MNB számítása - ez a tényleges adóbevétel és a becsült adóalap hányadosaként számolt érték, ami 10 év alatt közel 5 százalékponttal emelkedett:

Beszédes adat még a fehéredés szempontjából az áfarés alakulása is - ez a tényleges áfabevétel és a becsült adóalap alapján elméletileg beszedhető összeg közötti különbséget méri az utóbbi arányában. Minél alacsonyabb ez a szám, annál közelebb van a tényleges bevétel az elméletileg beszedhetőhöz, tehát annál hatékonyabban működik a rendszer. Az utolsó felmérés szerint a magyar áfarés az uniós átlag közelébe csökkent, és kedvezőbb, mint a többi visegrádi országban – annak ellenére, hogy az Európai Unióban hazánkban a legmagasabb az áfa.

Ha az adóhatóságok beszélni kezdenek egymással, akkor megugrik a bevétel

Szintén az elmúlt években jellemző adóügyi trend a régióban az is, hogy az EU próbál gátat szabni az adóversenynek. Ez egyrészt egységesebb szabályozással, másrészt az országok közti hatékonyabb információcserével igyekeznek elérni - Csizmadia Heléna felhívta a figyelmet, hogy ez utóbbinak köszönhetően egy OECD-kimutatás szerint 95 milliárd euró többletbevétele keletkezik az országoknak, így nem elhanyagolható tényező, a jövőben is fontos szerepe lesz az adóhatóságok együttműködésének. 

Az adózói kör bővítése pedig akár adócsökkentésre is lehetőséget adhat - hívta fel a figyelmet a szakértő.

Magyarország: rekord-áfa, rekord-alacsony társaságiadó-kulcs

Ami a hazai folyamatokat illeti: a magyar adóhatóság összességében adózó-barátnak mondható, de azért ha a költségvetés oldaláról nyomás jelentkezik a bevételek növelésére, ez a helyzet jó eséllyel változhat - különösen a multik érezhetnek ebben változást adott esetben.

Továbbra is jellemző, hogy a jövedelem adóztatása helyett a fogyasztás adóztatásán van a hangsúly Magyarországon - ez kivételesen magas általános áfa-kulcsban és a kivételesen alacsony társaságiadó-kulcsban remekül látszik. Ahogy a várt adóbevételek szerkezetében is: társasági adóból a 2020-ra várt bevétel a töredéke a várt áfa-bevételnek:

A legnagyobb növekedést egyébként az ábrán is látható módon az áfa-bevételeknél tervezte be a kormányzat, a koronavírus-járvány azonban a fenti ábrát könnyen átírhatja...

A forgalmi típusú adók esetében a normál adókulcsok átlaga 20 százalék körül alakul 2020-ban a régióban. A Horvátországban és Magyarországon hatályban lévő 25, illetve 27 százalékos normál áfakulcs továbbra is különösen magasnak számít; Horvátországban 2020-ban elmaradt a korábban tervezett 1 százalékpontos csökkentés. 

A vizsgált piacokon a társaságiaadó-kulcsok átlaga 16 százalék körül alakul, hazánkban a legalacsonyabbnak számító, 9 százalékos adó terheli a társaságok jövedelmét. A régió legalacsonyabb és legmagasabb adókulcsa között több mint 20 százalékpontos különbség mutatkozik. 

Van ez lejjebb is: jövőre már csak átlagosan 5,5 százalék társasági adót fizetnek a cégek

A jövő évi költségvetésben találtuk meg a kormány kalkulációját arról, hogyan alakul a tényleges társasági adóterhelés 2021-ben. Részletek >>

Továbbra is nagyon drága bért fizetni Magyarországon

A régió gazdaságai között elég nagy a szórás a jövedelem-szintek tekintetében. A versenyszféra átlagkeresete szempontjából a régió első harmadának közelében vagyunk (főleg ha Ausztriát és Németországot kiemeljük az adatsorból). 

A minimálbér növekedése (5%) Magyarországon a régiós átlag alatti (7 százalék Németorsztág és Ausztria nélkül), több régiós országban – főleg az alacsonyabb kategóriából induló országok esetében – ennél lényegesen nagyobb léptékű a felzárkózás. A privát szktor átlagbérének emelkedése Magyarországon a régiós átlagot hozta 2020-ban (8 százalék).

Az elmúlt évek fokozatos szociális hozzájárulási adó csökkentésének köszönhetően a munkáltatói bérjárulékok Magyarországon is a régiós átlag szintjére csökkentek. A válság miatt előrehozott további két százalékpontos szocho-csökkentéssel pedig még a jelenleginél is versenyképesebbé válik a hazai munkáltatói bérköltségarány.

Ezzel együtt Magyarországon továbbra is jelentős az adóék: a munkáltató által fizetendő bérköltség közel 44 százaléka megy a költségvetésbe - derül ki az összeállításból. Másképp fogalmazva: ha a munkáltató 100 ezer forint nettó bért akar kifizetni (ami bruttó 150 ezer forintos fizetést jelent) dolgozójának, akkor ez összesen 179 ezer forintos  költséget jelent a számára.

A Mazars 500 eurós bruttó fizetés esetén vizsgálta meg a havi közterhek alakulását Közép- és Kelet-Európa országaiban. Arra jutottak, hogy Magyarországon a második legmagasabb a foglalkoztatást terhelő közteher, Montenegró után - amennyiben nincsen gyermeke az adózónak. (Ha van ebben jó hír, az az, hogy voltunk utolsók is - a helyzet tehát valamelyest javult.)

Forrás: MAZARSForrás: MAZARS

Persze tudjuk, hogy a magyar adórendszer sajátossága a jelentős családi támogatás - a Mazars ezért azt is megvizsgálta, hogy 3 gyermekkel hogyan alakulnak a közterhek 500 eurós bruttó bér esetén. Ebben az összehasonlításban már sokkal jobban állunk, a lista harmadik helyére ugrik előre Magyarország a bruttó bérköltség/nettó fizetés arányában. Ahogy az ábrán is látszik, a gyermekszám a munklátatói terheket nem befolyásolja - csak a munkavállaló által fizetendő járulékok és adók tűnnek el szinte teljesen.

Forrás: MAZARSForrás: MAZARS

Az is látszik, hogy az egykulcsos adó miatt ha valaki jobban - sőt, sokkal jobban - keres, akkor máris jobban áll a bruttó bérköltség/nettó fizetés aránya: 2000 eurós bruttó bérnél már a gyermek nélküli munkavállalók esetében is több hellyel előrébb találjuk Magyarországot a rangsorban. A más országokban alkalmazott többkulcsos szja hatására az elvonás mértéke ezeken a szinteken már nem Magyarország esetében a legmagasabb.

Forrás: MAZARSForrás: MAZARS

A 43,75 százalékos adóékkel tehát Magyarország a nemzetközi "élmezőnyben" van, jelentős az elvonások szintje - az alábbi ábrán viszont látszik, hogy a lassú javulás azért tovább tart:

Forrás: MAZARSForrás: MAZARS

Magyarország nem szakadt meg, hogy segítse a cégeket a válságban - de legalább kiszámítható

H. Nagy Dániel, a Mazars adóigazgatója az online tájékoztatón azokról az (adóügyi) intézkedésekről beszélt, amelyeket a felmérésben érintett országok a járványhelyzet miatt életbe léptettek a cégek életének megkönnyítése érdekében. Több országban, így Magyarországon is elhalasztottak bizonyos adófizetési kötelezettségeket, illetve lehet kérni adózási könnyítést is - sok helyen felső limit nélkül, nálunk kevésbé nagyvonalúan, 5 millió forintos határig lehet kérni egy adónemben az elengedést. 

A beszámoló-leadási kötelezettségének elhalasztása is sok helyen fordul elő, és az adóelőleg-fizetési kötelezettség mérséklése is. Csehországban és Lengyelországban ráadásul egy olyan rendkívüli intézkedést is beveztettek, hogy a 2020-as év vesztesége nem csak a következő évekre, hanem a korábbi évekre is átvihető - magyarán korábban befizetett adót kaphatnak vissza a veszteséges cégek, mondta H. Nagy Dániel. Ez Magyarországon is nagy segítséget jelentene a járványhelyzet miatt veszteségessé váló cégeknek.

Az áfát illetően nálunk nem történt külön intézkedés - annyi történt, hogy a kifizetést kissé felgyorsította a NAV a visszaigényléseknél. Arra van csak lehetőség, hogy a járványhelyzet miatti eszközátadás esetén kérni lehet az áfafizetéstől való eltekintést (például ha valaki laptopot kap otthoni munkához).

Viszonylag szűk kör kapott a vállalkozások között adózási kedvezményeket, de esetükben valóban érdemi segítséget jelenthetnek az intézkedések - a veszélyeztetett ágazatok támogatása 100 milliárdos nagyságrendben történik Magyarországon. A "Kurzarbeit" magyar verziója a részmunkaidős foglalkoztatást támogatja ugyan, de nem túl bőkezűen - a munkáltatóknak esetenként jobban a zsebükbe kell nyúlni, mit amennyit az állami támogatás jelent.

Ezen kívül vannak olyan kisebb könnyítések, határidő-változtatások, amelyek nem kerülnek pénzbe az államnak, de jelenthetnek némi könnyebséget a cégeknek.

H. Nagy Dániel egy érdekességre is felhívta a figyelmet: miután Magyarország az Európai Bíróságon sikeresen megvédte a kiskereskedelmi cégekre évekkel ezelőtt kivetett különadót, Lengyelország is kedvet kapott egy ilyen formájú közteherhez, és tervezni is kezdték az adófajta bevezetését - a járvány miatt azonban ezt elhalasztották. Nálunk ezzel szemben épp a járványra hivatkozva vetették ki újra a kiskereskedelmi szektorra a különadót - amit nem sokkal később egy törvényjavaslattal a válsághelyzet utáni időkre is kiterjesztettek.

A tájékoztatón lapunk azt kérdezte a szakértőktől: a jövőbeli beruházási döntéseknél mennyire veszik majd figyelembe a cégek az egyes országok eltérő válságkezelési gyakorlatait? Mennyire számít majd a szokásos tényezők mellett az ország kiválasztásánál az, hogy hogyan segítették a cégeiket a koronavírus-válság idején? H. Nagy Dániel szerint mivel a válságkezelő intézkedések összességében azért elég hasonlóak voltak a régió országaiban, ez kisebb súllyal esik majd latba - még ha a korábban említett kiskereskedelmi különadó miatt fel is vonhatják a szemöldöküket azok, akik célországot keresnek egy beruházásásnak. A korábbi magyarországi gyakorlatok alapján azért ez a lépés sem ment meglepetés-számba. Csizmadia Heléna pedig azt emelte ki: ezeknél a beruházási döntéseknél a stabilitás kiemelten fontos - ennek hiánya miatt joggal érte régebben sok kritika Magyarországot, mostanra azonban sokat javult a helyzet, nincsenek egyik évről a másikra jelentős változtatások, sokat nőtt a kiszámíthatóság.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság A postaköltségek és a koronavírus miatt kerül többe a jövő évi parlamenti választás, mint négy éve
Baka F. Zoltán | 2021. május 8. 17:16
Egyre többen akarnak levélben szavazni - tudatta lapunkkal a Nemzeti Választási Iroda.
Makro / Külgazdaság Brutálisan sok Pfizer-vakcinát vesz az EU
Privátbankár.hu / MTI | 2021. május 8. 14:14
Már 1,8 milliárd adagra van szerződése.
Makro / Külgazdaság Továbbra sem akar egységes uniós minimálbért a magyar kormány
Privátbankár.hu / MTI | 2021. május 8. 13:22
Szerinte nem célszerű ezt Brüsszelből szabályozni.
Makro / Külgazdaság Beolvasott a vakcinagyártó országoknak Von der Leyen
Privátbankár.hu / MTI | 2021. május 8. 12:04
Az Európai Bizottság elnöke azt üzente a többi közt az Egyesült Államoknak, hogy az EU-hoz hasonlóan lehetővé kellene tenniük az oltóanyagok kivitelét.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor az oltásról beszélt, majd aludt egy gyorsat
Privátbankár.hu / MTI | 2021. május 8. 10:49
Vakcina, oltás, a gazdaság újraindítása, ez itt a legfontosabb téma, mondta az uniós szociális csúcs helyszínén a miniszterelnök. 
Makro / Külgazdaság Covid: negyedéves mélypontra süllyedt a kórházban ápoltak száma
Privátbankár.hu | 2021. május 8. 09:29
Jelenleg 3633 koronavírusos beteg van kórházban. Utoljára február elején volt ennél kevesebb beteg. Az aktív fertőzöttek száma másfél hónapja nem volt ilyen kevés.
Makro / Külgazdaság Szputnyik-vakcinákért lobbizik Kelet-Németország
Wéber Balázs | 2021. május 8. 05:39
A német kormány egyes tartományok nyomására venne az oroszoktól Covid elleni vakcinát, ha azt az Európai Gyógyszerügynökség is jóváhagyja. A Szputnyik Kelet-Németországban népszerű, nem kis részben az NDK-s múlt és az orosz tudományos vívmányok miatt. Egy berlini kormányközeli forrásunk szerint a németek alapvetően a hatalomra és a hatóságokra bízzák ezt a kérdést.
Makro / Külgazdaság A szaúdi titkosszolgálat kritikus tárgyalásai Iránnal és Szíriával
Káncz Csaba | 2021. május 7. 17:26
Rijád napjainkra diplomáciailag sarokba szorult Biden iráni kurzusváltása, a jemeni háború elhúzódása és a libanoni politikai válság miatt.  A szaúdiak most hajlandónak mutatkoznak kiegyezésre az iráni tengellyel Szíriában, miközben Irán mérséklő erővel bír majd a jemeni húszi lázadókra.  Káncz Csaba jegyzete
Makro / Külgazdaság Horvátország: június végéig be tudják oltani a felnőtt lakosság felét
MTI | 2021. május 7. 14:50
Horvátországban több mint húsz százalékkal csökkent a fertőzöttek száma a múlt héthez képest, és közel 800 ezren kapták meg valamely oltóanyag legalább első adagját - derült ki a válságstáb pénteki sajtótájékoztatóján.
Makro / Külgazdaság A német kormány nem függesztené fel az oltóanyagok szabadalmi jogát
MTI | 2021. május 7. 13:50
Nem függesztené fel az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid-19) elleni védelemre kifejlesztett vakcinák szabadalmi jogát a német szövetségi kormány.
hírlevél
depositphotos