Eszerint a töltöttségi szint alacsonyabb, mint 2024. szeptemberében volt (80 százalék), de így is bőven bent van már a 2025-26-os fűtésre elég lakossági mennyiség.
Figyelembe véve, hogy a korábbi években a lakosság nagyjából 3 milliárd köbméter földgázt használt évente (a teljes ~8,5 milliárdhoz viszonyítva), akkor a 4,7 milliárd köbméter eddig betárolt mennyiség a lakossági fogyasztás 1,6-szorosa, ha idén is az előző 3-4 év enyhe teleivel számolhatunk. Ha azonban a 2016-2017-eshez hasonló hidegebb telünk lesz – erre nagyjából 25 százalék az esély – akkor a lakossági fogyasztás akár 0,3-0,6 milliár köbméterrel is megnőhet.
Megnyugtató, hogy a leghidegebb időjárási forgatókönyv esetén is már most tudjuk fedezni a lakossági földgázfogyasztás 1,3-1,4-szeresét – áll a Klímapolitikai Intéézet közleményében.
Az alacsonyabb feltöltöttség szint azzal függhet össze, hogy a Testvériség gázvezeték leállása után Szlovákia is rajtunk keresztül kapja a gáz nagy részét a Török Áramlaton és hogy az ukrán gázimport jelentős része is rajtunk keresztül – épp a Testvériség gázvezetéken – bonyolódik.
Fotó: Depositphotos
A magyar (FGSZ) és szlovák (Eustream) hálózati operátorok hivatalos közlése szerint a két ország között az interkonnektor éves szállítási képessége 2,6 milliárd köbméter/év-ről 3,5 milliárd köbméter/év-re nőtt 2024-ben. Cél a további kapacitásnövelés mindkét irányba (5,2 milliárd köbméter/év) és így Szlovákia évi 4,2 milliárd köbméteres földgázfogyasztása teljes egészében is fedezhető lehessen Magyarország felől akár a Török Áramlatból.
Az ukrán ExPro adatai mutatják, hogy az idei földgáz betárolási időszak elejétől (2025. április 17.) 6,68 milliárd köbméter gáz került be az ukrajnai tárolókba, részben importból. Pontos adat híján a naponta Magyarország felől Ukrajnába érkező 8-10 millió köbméteres mennyiségből kiindulva becsülhető, hogy éves szinten ~3 milliárd köbméter gázt tranzitáltunk Ukrajnába.
Összességében tehát megállapítható, hogy Magyarország földgázellátása a téli időjárás alakulásától függetlenül biztonságban van, még egy átlagosnál hidegebb szezon esetén is – teszik hozzá a Klímapolitikai Intézet kutatói.
