Christine Lambrecht hétfői közleményében azzal indokolta lemondását, hogy a személyére irányuló, hónapok óta tartó médiafigyelem ellehetetleníti az objektív tudósításokat és vitákat a katonákról, a hadseregről (Bundeswehr) és a német polgárok érdekében hozott biztonságpolitikai döntésekről.
Sajtóértesülések révén napok óta közismert, hogy a szociáldemokrata (SPD) politikus rövidesen lemond. Az viszont nem ismert, hogy ki lehet az utódja. Olaf Scholz kancellárnak ismét egy nőt kell jelölnie, ha be akarja tartani azt az ígéretét, hogy kormányában mindig egyenlő a nő-férfi arány, vagy egy nagyobb szabású átalakítást kell elvégeznie. Tovább nehezítheti a kiválasztást, hogy a szövetségi kormányt alkotó pártok - SPD, Zöldek, liberálisok (FDP) - megegyezése alapján a védelmi tárcát szociáldemokrata politikus vezeti. Egy nagyobb átalakítással ez a feltétel is módosítható.
A Bundeswehrt az ország újraegyesítése óta sújtó pénzhiány miatt a védelmi az egyik leghálátlanabb tárca a német kormányban, mindenkori vezetője gyakran kerül bírálatok kereszttüzébe a többi között a hiányos felszerelés és a működésképtelen eszközök, járművek miatt. Oroszország Ukrajna elleni támadása nyomán azonban a védelmi az egyik legfontosabb tárca is a 2021 decemberében felállt Scholz-kormányban, mert Ukrajna katonai támogatása és a Bundeswehr korszerűsítése egy 100 milliárd eurós beruházási program révén a legfőbb kormányzati törekvések közé tartozik.
Christine Lambrecht viszont nem védelmi ügyekre szakosodott politikus, és köztudott, hogy a végéhez közeledő karrierjét nem védelmi miniszterként tervezte lezárni, hanem a belügyminisztériumot választotta volna. Így azért is sok bírálatot kapott, hogy nem a kellő lendülettel és nem a megfelelő szaktudással igyekszik előmozdítani a német haderő reformját. Az 57 éves jogász egy sor melléfogással is nehezítette helyzetét. Legutóbb azért bírálták, mert a berlini belvárosban mobiltelefonnal felvett újévi videóüzenetében nem lehet hallani a hangját a háttérben mulatozó szilveszterezők tűzijátékai, petárdái miatt.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
