BUX
35 688.15
-0.17%
-59.00
OTP
10 880.00
-0.55%
-60.00
MOL
1 825.00
+0.16%
+3.00
RICHTER
6 665.00
+0.15%
+10.00
MTELEKOM
381.00
-0.52%
-2.00
 
2020. január 15. 15:14

Támadás az igazságszolgáltatás függetlensége és a tudomány szabadsága ellen, rossz bánásmód a menedékkérőkkel szemben, a médiapluralizmus további csökkentése – a Human Rights Watch szerint tavaly tovább gyengült a demokrácia Magyarországon. Igaz, ott még nem tartunk, mint Kína, amely – legalábbis a jogvédő szervezet szerint – "egyre rettenetesebb fenyegetést" jelent az emberi jogokra.

Kenneth Roth, a Human Rights Watch igazgatója a jelentés tegnapi bemutatóján New Yorkban. EPA/JUSTIN LANE

Magyarország kormánya tavaly tovább folytatta a jogállamiság és a demokratikus intézmények lebontását – állítja a Human Rights Watch (HRW) tegnap nyilvánosságra hozott éves jelentésében.

A New York-i székhelyű nemzetközi jogvédő szervezet, amely országokra lebontva értékelte az emberi jogok helyzetét szerte a világon, az alábbi területeken lát (nem először) problémákat:

Igazságszolgáltatás befolyásolása

A dokumentum szerint a magyar kormány olyan változtatásokat javasolt a közigazgatási bíróságokkal kapcsolatban, melyek lehetővé tennék az állami intézmények számára, hogy a kedvezőtlen közigazgatási bírósági ítéleteket az Alkotmánybíróságon fellebbezzék meg, mely többségében a hatalmon lévő párthoz közeli bírákból áll.

Ez hatással lehet a korrupcióval, a választásokkal, valamint rendőri magatartással kapcsolatos ügyekre is

– írja a jelentés.

Emlékeztetnek arra, hogy 2018-ban már volt egy hasonló kísérlet a kormány részéről, ez azonban az EU és az Európa Tanács Velencei Bizottsága kritikája nyomán végül meghiúsult.

Tudományos szabadság korlátozása

A HRW szerint júniusban a kormány ismét támadást intézett a tudományos szabadság ellen azzal a törvénnyel, mely fokozza az állami ellenőrzést Magyarország legnagyobb és legrégebbi tudományos intézménye, a Magyar Tudományos Akadémia felett.

A törvény nagyobb befolyásgyakorlási lehetőséget nyújt a kormány számára a tudományos kutatás és annak finanszírozása tekintetében

– állítja a szervezet.

Rossz bánásmód a menedékkérőkkel

A jelentés kiemelte, hogy a magyar hatóságok továbbra is csupán egy vagy kettő menedékkérő családot engedtek át a határátkelőhelyeken hetente, és ezáltal ezreket hagytak rossz körülmények között Szerbiában.

Hozzáteszik: szeptember elejére több mint 300 ember volt fogva tartva a két tranzitzónában, köztük körülbelül 170 gyermek. Aggasztónak tartják a Szerbiába való visszatérítéseket is. (A magyar kormány ugyanakkor általában azt hangsúlyozza, hogy a zónák nyitottak Szerbia irányába, tehát a menedékkérők bármikor szabadon távozhatnak – a szerk.)

A HRW emlékeztet arra is:

A magyar kormány egy ideig megtagadta az elutasított menedékkérők élelmiszer-ellátását a tranzitzónáiban. Emiatt júliusban az Európai Bizottság jogi eljárást indított Magyarország ellen.

Később az Emberi Jogok Európai Bírósága – a Magyar Helsinki Bizottság kérelmére – kötelezte a kormányt az élelmiszer-elosztás folytatására, aminek az eleget is tett.

A jelentés megjegyzi azt is: az Emberi Jogok Európai Bírósága tavaly októberi ítélete szerint  a magyar kormány 2015-ben megsértette a sajtó- és szólásszabadságot azáltal, hogy megtagadta a belépést egy újságírótól a menekültek befogadóközpontjába.

Romló médiaviszonyok

A médiapluralizmus tovább csökkent azáltal, hogy egyre több sajtóorgánum támogat kormányzati vonalat akár kormányközeli tulajdonosok miatt vagy éppen közvetlen kormányzati befolyásolás eredményeképpen – írja a HRW. Hozzáteszik:

A kormányközeli média továbbra is folytatta a kritikus újságírók és sajtóorgánumok lejáratását.

Fidesz, romák

A dokumentum kitér arra is, hogy márciusban felfüggesztették a Fidesz tagságát az Európai Néppártban amiatt, mert megsértette a csoport jogállamisággal és alapvető jogokkal kapcsolatos értékeit. (A magyar kormánypárt ezt vitatja, az EPP még nem hozott döntést az ügyben – a szerk.)

A HRW végül az EU Alapjogi Ügynökségére hivatkozva azt is megjegyzi, hogy Magyarországon továbbra is diszkriminálják a romákat a lakhatás, az oktatás és a közegészségügy területén.

Kína az elrettentő példa

A több mint 650 oldalas jelentés előszavában Kínát emeli ki kvázi negatív példaként. A dokumentum szerint Hszi Csin-ping kormányzása „egyre rettenetesebb fenyegetést” jelent az emberi jogok védelmének globális rendszerére.

Szerintük a távol-keleti országot jellemző egyre kifinomultabb és nagyobb elnyomás azt jelzi, hogy a kínai vezetők „egzisztenciális fenyegetésként” tekintenek otthon az emberi jogokra, valamint az azt védő nemzetközi szervezetekre.

Kiemelik: a kínai kormány növelte az ellenőrzést a veszélyesnek ítélt társadalmi jelenségek és  csoportok felett – legyen szó internetről, aktivistákról vagy civil szervezetekről –, valamint növelte az ideológiai kontrollt, különösen a magasabb szintű oktatásban, a vallási és etnikai kisebbségek körében, illetve a bürokráciában.

A HRW szerint a kínai kormány hatalmas összegeket fordított arra – például új technológiák formájában – , hogy megfigyelje és alakítsa polgárai gondolatait és viselkedését, a cenzúra pedig ma már jóval a határokon túlra is kiterjed, Kína szerte a világon manipulálja a róla folyó diskurzust.

A South China Morning Post szerint a jelentés New York-i bemutatóját megzavarta egy kínai tisztviselő, aki szerint a dokumentum teljesen elfogult, és semmibe veszi a tényeket.

A lengyelek is rossz fiúk

A HRW jelentése külön kitér az Európai Unióra is. Eszerint az EU lépéseket tett az emberi jogok védelme érdekében válaszul arra, hogy néhány uniós ország kormánya otthon megkísérelte aláásni a demokratikus intézményeket.

A migrációról folyó vitát jelentős részben továbbra is a radikális jobboldali, populista kormányok alakítják, az uniós intézmények és kormányok pedig olyan migrációs politikát követtek, amely túl gyakran tett ki erőszaknak és visszaéléseknek embereket, és megtagadta tőlük a menedéket, különösen azáltal, hogy az EU határain kívül tartotta őket

– állítja a HRW.

Jogállamiság szempontjából a jelentés Magyarország mellett egyébként elsősorban Lengyelországot említi a problémás uniós tagállamok között.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.


Makro / Külgazdaság Most siessen a benzinkutakra, pénteken jön az újabb drágulás!
Privátbankár.hu | 2020. július 8. 09:31
A benzin literjéért átlagban bruttó 3, a gázolajéért 4 forinttal kell többet leszurkolni július 10-étől.
Makro / Külgazdaság Egyre több veszélyes terméket szűr ki az EU, a vizsgált plüssjátékok 68 százaléka problémás
Privátbankár.hu | 2020. július 8. 09:16
A biciklikre szerelhető gyerekülések közül pedig mindegyikkel baj van, állapította meg az unió fogyasztóvédelmi rendszere.
Makro / Külgazdaság Négy hónap után ismét nőtt az infláció
Privátbankár.hu | 2020. július 8. 09:07
Előtte, február és május között alapvetően a koronavírus-járvány miatt lassult a pénzromlás. Májusban például 2,2 százalékkal, ezzel szemben júniusban már 2,9 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak átlagosan az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt jelentős mértékben. 
Makro / Külgazdaság Közel négy hónapja nem láttunk ilyet: negyedik napja nincs magyar koronavírusos áldozat
Privátbankár.hu | 2020. július 8. 08:33
Negyedik napja nincs halálos áldozata a koronavírusnak - legutóbb márciusban láttunk ilyet, amikor még csak egyetlen halálesetről tudtunk.
Makro / Külgazdaság Megjött a második hullám a szomszédunkba - Szerbia újra kijárási tilalmat vezet be
Privátbankár.hu / MTI | 2020. július 8. 06:41
Az egyetlen EU-n kívüli ország, ahonnan korlátozás nélkül lehet Magyarországra utazni, újra szigorú intézkedésekre kényszerül a koronavírus terjedése miatt.
Makro / Külgazdaság Agyonadóztatja az Orbán-kormány az alacsony fizetésért dolgozó magyarokat
Székely Sarolta | 2020. július 8. 06:04
És mindeközben egyáltalán nem sarcolja olyan mértékben a magas fizetéseket a kormány, mint teszik azt jó néhány másik országban. Itt mutatkozik meg az egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszer hibája.
Makro / Külgazdaság Nem sok jót jelez Magyarországnak az új brüsszeli jóslat
Király Béla | 2020. július 7. 20:11
Kis mértékben rontotta a közösségre vonatkozó gazdasági előrejelzését az Európai Bizottság. Szerintük növekedtek a kockázatok, így továbbra sem lehet tudni, hogy a járvány második hullámát korlátozások nélkül megúszhatjuk-e.
Makro / Külgazdaság Koronavírusos a brazil elnök, aki komolytalannak nevezte az egész pandémiát
Privátbankár.hu / MTI | 2020. július 7. 18:50
Brazília több, mint 1,6 millió igazolt fertőzöttjének egyike maga az elnök - most első kézből tudhatja meg, tényleg csak egy kis nátha-e az egész.
Makro / Külgazdaság Eldőlt: kivégzik a rövidtávú lakáskiadást Magyarországon
Privátbankár.hu | 2020. július 7. 17:26
Lapinformáció szerint döntött  a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs: legfeljebb évente 120 napra lehet kiadni rövid távra a lakásokat.
Makro / Külgazdaság Jól járhat az Orbán-kormány a horvát jobbközép győzelmével
Wéber Balázs | 2020. július 7. 16:09
Valószínűleg a jövőben is egy jobbközép kormánykoalíció irányítja majd Horvátországot, miután a választók vasárnap bizalmat szavaztak Andrej Plenkovic miniszterelnök pártjának. A lapunknak nyilatkozó Balkán-szakértő szerint voltak ugyan súrlódások az Orbán- és a Plenkovic-kormány között, de ezek már „be vannak árazva”, ezért a kapcsolatok bővülése várható.
Friss
hírlevél