A februári 2 százalékról márciusban 1,5 százalékra esett vissza az árnövekedés, ebből az EKB azt a következtetése vonta le, hogy egyszeri eset volt a februári, így nem változtattak a monetáris politikán. Most azonban újra elérte a jegybanki célt az adat, kérdés, hogy ezek után elhiszik-e már, hogy tényleg rendben az eurózóna gazdasága.
Csütörtöki közleményében a közös jegybank még arról beszélt, hogy nem változtat monetáris politikáján, azaz marad a kamatnélküliség és folytatódik a fedezetlen pénzszórás, azaz államkötvény vásárlás havi 60 milliárd euróért, legalább az év végéig. Ilyen monetáris politika akkor lenne indokolt, ha mély recesszióban lenne a gazdaság, tényleges árszínvonal-csökkenéssel és hatalmas munkanélküliséggel.
Ezzel szemben a gazdaság a zóna országainak többségében növekszik, a munkanélküliség esik (a legfejlettebb országokban már gyakorlatilag teljes foglalkoztatottság van). Az EKB erről nem akar tudomást venni, ők még válságtudatban élnek, képletesen egy bunkerben. Talán Emmanuel Macron francia elnökké választása után felmerészkedne a felszínre.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
