4p

Mi jön az Orbán-korszak után?
Mit tud tenni a gazdasággal a Magyar-kormány?

Online Klasszis Klub élőben Pogátsa Zoltánnal!

Vegyen részt és kérdezze Ön is az ismert közgazdászt, szociológust!

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt! >>

Mégis van valaki, aki a teljes pénzügyi összeomlás széléről visszaránthatja Törökországot? Úgy tűnik, igen: mégpedig Sejk Tamim ibn Hamad ibn Halífa Al Táni. A katari emír egy nagy szívességet viszonoz Erdogan elnöknek, kérdés, hogy a felajánlott 15 milliárd dollár milyen gyorsan ég el, ha csak a tüneteket kezelik, az összeomlást kiváltó okokat nem.
Sejk Tamim ibn Hamad ibn Halífa Al Táni, katari emír. EPA/Felipe Trueba

Erdogan elnök és a katari emír ugyanis egy jó 3 és fél órás tárgyalást követően bejelentették: Katar 15 milliárd dollárt fog befektetni Törökországban. A török líra a két napja tartó erősödést követően nagyot már nem tudott ugrani, de a dollárral szemben szerdán elért nyeresége 6 százalék körülire duzzadt a bejelentés hatására. (Ezzel együtt még mindig 20 százalékot közelítő veszteségben van augusztusban.)

Bármit, csak kamatemelést ne?

Miután az Egyesült Államok és Törökország viszonya elmérgesedett, és az egyébként is igen gyenge lábakon álló török gazdaságot már Trump büntetővámjai is sújtják, török részről egyelőre semmi olyan érdemi intézkedést nem sikerült bejelenteni, ami tartósan megfordítaná a trendet: növelné a befeketetők bizalmát, erősítené a lírát. A tankönyvek szerint most drasztikus kamatemeléssel kellene megállítani a fizetőeszköz zuhanását (Argentína már 45 százalékos alapkamattal és az IMF segítségével harcol a "török fertőzés" ellen - itt írtunk róla), ez azonban Erdogan elnök szerint az ördögtől való lenne, és ebben az elképzelésében támogatja a teljhatalmú vezetőt a - tőle egyáltalán nem független - jegybank is.

Néhány trükkel azért a háttérben sikerült úgy szűkíteni a líralikviditást, hogy klasszikus kamatemelés nélkül is a kamatemeléshez nagyon hasonló folyamatok menjenek végbe a bankrendszerben, de ezen kívül csak az amerikai elektronikai termékek bojkottjára, a dollár és más kemény valuták török lírára való átváltására tudták buzdítani a lakosságot, termelésre és exportra a vállalatokat - ezektől azonban gyors és tartós javulás biztos nem jöhet a romokban heverő gazdaságban. A tüneteket próbálják kezelgetni (például a líra shortolásának megnehezítésével, a tőkeáttételes devizakereskedés betiltásával is), de az összeomlást kiváltó okokat nem.

Miért éppen Katar?

Katar azonban most viszonoz egy - nem is olyan kicsi - szívességet. Tavaly júniusban ugyanis, amikor Trump elnök Szaúd-Arábiában járva elégedetlenségét fejezte ki a régió országainak terrorellenes elkötelezettségével kapcsolatban, Szaúd-Arábia, Bahrein, az Egyesült Arab Emirátusok és Egyiptom összefogott, és kikiáltotta első számú bűnösnek Katart, mint terrorizmus-támogató országot. Kitiltották országaikból a katari polgárokat, lezárták a határokat, gyakorlatilag blokád alá vonták az országot.

A törökök azonban hangosan és egyértelműen Katar mellé álltak a blokád idején: Erdogan török elnök akkor azt közölte, hogy amit szomszédai csinálnak Katarral, az nem más, mint az iszlám értékek megsértése, egyúttal halálbüntetés a kis országnak. A blokád miatt az élelmiszertől és ivóvíztől is elzárt kis területű, ám igen gazdag Katar szó szerinti túlélésében segítettek a törökök szállítmányokkal. (Törökország egyébként - ahogy az USA is - komoly katonai támaszpontot is üzemeltet Kataron.)

A katari emír pedig nem felejtette el, ki segített neki a nehéz időkben: most belenyúlnak a bukszába, és visszafizetik a szívességet. A 15 milliárd dollár pontos sorsáról nincsenek még hivatalos információk, de a szivárgó hírek szerint egyrészt segítségével megpróbálják megtámasztani a lírát a pénzpiacon, megerősíteni a bankszektort, valamint beruházásokkal próbálják megmozgatni a reálszférát. Katar ankarai nagykövete emellett arról is beszélt, hogy a katariak több millió lírát vettek, hogy támogassák a törököket az ellenük folyó gazdasági háborúban.

Még valaki?

Amióta tart az amerikai-török csetepaté, a katari emir az első, aki ellátogat Erdoganhoz a külföldi vezetők közül. Szakértők most azt találgatják, vajon Oroszország és Kína is leül-e a kártyaasztalhoz egy nagyobb téttel. Erdogan mindenesetre kétségbeesve keresi a barátokat, így például rendezné viszonyát Németországgal és az Európai Unióval is.

Európa azonban nem tehet túl sokat - főleg addig, amíg a puccskísérlet támogatásával vádolt Andrew Brunson amerikai lelkipásztort nem engedik szabadon Törökországban. Amíg ez nem történik meg, addig az USA sem hajlandó tárgyalni a törökökkel.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Brüsszel már készül arra, ha hiány lesz repülőgép-üzemanyagokból
Privátbankár.hu | 2026. április 17. 15:46
Jelenleg nincs üzemanyaghiány az Európai Unióban, az Európai Bizottság azonban felkészül a repülőgép-üzemanyagok esetleges, továbbra is aggodalomra okot adó ellátási hiányára – jelentette ki Anna-Kaisa Itkonen, a brüsszeli testület illetékes szóvivője Brüsszelben pénteken.
Makro / Külgazdaság Az AstraZeneca Magyarországon is jó partnerekre lelt
Kormos Olga | 2026. április 17. 15:01
A világ egyik legnagyobb gyógyszergyártó vállalata támogatja az egészségügy átalakítását és kiterjeszti a valós adatokon alapuló kutatásait és döntéseit – erről is beszélt Dr. Szabó Lilla, az AstraZeneca Közép-európai Evidence Generation vezetője a Klasszis egészségkonferencián, mely a longevity és az egészséggazdaság témakörében zajlott nemrégiben.
Makro / Külgazdaság Rögtön sorsdöntő csata vár a Tisza-kormányra – ettől függ Magyarország leminősítése
Privátbankár.hu | 2026. április 17. 13:55
A hitelminősítők várhatóan csak ősszel vizsgálják felül Magyarország adósságbesorolását, amelynek alakulásában az európai uniós pénzek felszabadítása döntő tényező lehet – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. pénteken.
Makro / Külgazdaság Május 11-től lehet új kormánya az országnak
Privátbankár.hu | 2026. április 17. 12:45
Nagy beiktatási rendezvény lehet előtte a Kossuth téren.
Makro / Külgazdaság Bod Péter Ákos: Az új miniszterelnök a minisztereknek jelentős autonómiát szán
Privátbankár.hu | 2026. április 17. 11:10
A közgazdász a Költségvetési Tanács összetételét is megváltoztatná.
Makro / Külgazdaság Nagy Márton elbúcsúzott a politikától
Privátbankár.hu | 2026. április 17. 10:48
A közösségi médiában is törölték az oldalát.
Makro / Külgazdaság Még olcsóbb lesz a tankolás szombattól
Privátbankár.hu | 2026. április 17. 09:53
A védett ár továbbra is marad.
Makro / Külgazdaság Mol: osztalékfizetés a harmadik negyedévben
Privátbankár.hu | 2026. április 17. 08:55
Magyar Péterrel is erről tárgyaltak.
Makro / Külgazdaság A KSH szerint nagyot nőttek a keresetek februárban
Privátbankár.hu | 2026. április 17. 08:30
A nettó kereset mediánértéke 417 100 forint.
Makro / Külgazdaság A kínai miniszterelnök is gratulált Magyar Péternek
Privátbankár.hu | 2026. április 17. 07:59
Kína kész együttműködni az új magyar vezetéssel.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG