A biztos összeomlás receptje: melyik ország zuhan a mélybe legközelebb?
Miután a török gazdaság összeomlott és a líra szabadesésbe kezdett, a befektetők a feltörekvő piacokról is szedni kezdték a sátorfájukat - nem mindenkit büntetnek azonban egyformán. Ahol ugyanazokat a bajokat látják, mint a törököknél, ott azonnal rátenyereltek az eladás gombra - melyik lehet a következő dominó a sorban?
 |
| A török líra összeomlása - friss árfolyamok >> |
A biztos (?) összeomlás receptje
Törökország súlyos gazdasági válságban van, valutája szabadesésben, kötvényhozamai az egekben. A török gazdaság több éve túlpörög, hitelből növekszik, felborult a költségvetési és a fizetési mérleg hiánya, ilyenkor kiigazítás nélkül egy gazdaság törvényszerűen összeomlik - Törökország azonban kiigazítás helyett sorra hozza az újabb és újabb hibás gazdaságpolitikai döntéseket. Az összeomlás biztosan nem áll meg az országhatárokon, a Bloomberg friss összeállításában azt találgatja, melyik gazdaság lesz a következő a sorban.
Az elemzés szerint a legnagyobb veszélyben lévő országokat természetesen a feltörekvő gazdaságok között kell keresni. Magas fizetésimérleg-hiány, jelentős külső adósság, gyenge kormányzat és magas infláció - ezek az összetevők vezethetnek a legnagyobb eséllyel a török útra más országokat is.
Ki lesz a következő? Négyből két ország komoly veszélyben
Ennek megfelelően Argentína, Kolumbia, Dél-Afrika és Mexikó szerepel a legveszélyeztetettebb gazdaságok között: náluk ugyanis ugyanazok a tünetek figyelhetőek meg, mint a törököknél, bár tény, hogy nem olyan extrém mértékben. A feltörekvő országok közül a legstabilabb helyzetben Dél-Koreát, Tajvant és Thaiföldet említi az elemzés: itt jelentős a fizetési mérlegek többlete, alacsony a külső adósság mértéke, megfelelő a gazdasági kormányzás és alacsony az infláció.
Persze ha egy befektetési eszköz ára a padlón van, a magas kockázatot is elbíró befektetőkben felmerülhet, hogy nem érdemes-e beszállni és a későbbi normalizálódás során lefölözni a hasznot - az általuk biztosított tőkebeáramlás pedig stabilizálhatja a nehéz helyzetben lévő gazdaságot. Törökország azonban még a legbátrabbaknak sem tűnik vállalhatónak, a hasonló kockázati szinttel rendelkező országokhoz képest sokkal kisebb megtérüléssel kecsegtet most egy itteni befektetési eszköz. Hiába lehet 17,75 százalékot begyűjteni a nominális kamatokon, a 16 százalékot közelítő infláció ennek nagy részét el is vinné, miközben a török líra az egyik legvolatilisebb devizaként további óriási kockázatot jelent a befektetőknek.
|
Olyan lesz, mint az orosz válság? Húsz éve ezekben a napokban hatalmasodott el az orosz válság, amikor is összeomlott a birodalmától és a kommunizmustól mindössze hat éve megszabadult Oroszország gazdasága, kötvény-, és részvénypiaca, és ez az egész világon pénzügyi pánikot okozott. Vajon a török válság és így sülhet el? |
Argentína első ránézésre egy fokkal jobb terepnek tűnik, itt ugyanis az extrém kamatok alkalmazásától sem riad vissza a gazdaságpolitika, hogy elkerülje a csődöt: a 40 százalékos (!) alapkamatot újabb 5 százalékponttal 45 százalékra emelik, ami így a kockázatarányos megtérülés esélyét nagyban javítja. A Bloomberg szerint Mexikóban is el lehet még érni a befektetések megtérülését, persze itt is magas kockázat mellett.
Kolumbia és Dél-Afrika viszont messze nem ígér kellő megtérülést azoknak a befektetőknek, akik hajlandóak lennének a rendkívül törékeny gazdaságokba tőkét vinni - ha a döntéshozók ezen nem változtatnak, könnyen Törökország sorsára juthatnak az elemzés szerint.
Argentína a régi recepttel menekülne a török útról
Az argentin világrekorder kamattal érdemes egy kicsit többet is foglalkozni, egy másik elemzésben erre bővebben is kitér a Bloomberg. A török "fertőzés" miatt lépéskényszerbe került dél-amerikai gazdaságban nem csak hogy 45 százalékra emelték az egyhetes kötvény kamatát, de azt is rögzítették, hogy októberig ezen a szinten is tartják a rátát. Decemberig egymilliárd peso (mintegy 33 milliárd dollár) értékű rövidlejáratú kötvényt vezetnek ki a piacról az ígéret szerint, de azonnali intézkedésként első körben kedden 500 millió dollárnyit adnak el a rendkívül magas kamatozású eszközön keresztül, hogy enyhítsék a pesóra nehezedő nyomást.
Bár a törökök és az argentinok gazdasági problémái jórészt igen hasonlóak, van egy nagy különbség: a dél-amerikaiak ortodox eszközökkel, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tanácsadóira támaszkodva próbálnak kilábalni a bajból. Elemzők felhívják a figyelmet: ezúttal egy külső sokk érte az argentin pesót, a döntéshozók pedig tankönyvi módszerekkel reagálnak erre - azonnali kamatemelést hajtanak végre és remélik, hogy stabilizálni tudják ezzel a devizát. (Ez az, amire a teljhatalmú Erdogan elnök nem hajlandó, a kamatemelést ördögtől valónak tartja - az pedig, hogy a török jegybank a kedvére tesz a tétlenséggel, bizonyítja, hogy nem működik a politikától függetlenül, ami a külföldi befektetők számára hagyományosan az egyik legnagyobb lehetséges visszatartó erő.)
Első körben működött is a váratlan hétfői bejelentés az újabb kamatemelésről, legalábbis valamelyest sikerült megfékezni a szabadesést: a dollárral szemben mutatott 3,6 százalékos napi zuhanás 2,4 százalékra mérséklődött. A deviza idei vesztesége persze továbbra is jelentős, 60 százalékkal ér kevesebbet a peso a dollárhoz képest, mint év elején; a befektetők amiatt aggódnak, hogy az infláció elszabadult, a kormány pedig nem tesz eleget a gazdaság talpraállítása érdekében. Ebben a helyzetben nagyon nem tett jót, hogy Törökországból átterjedt a feltörekvő piacokat sújtó "fertőzés", mindenesetre egyelőre úgy tűnik, hogy komolyan megpróbálják elkerülni, hogy a pénzügyi válsághelyzet átterjedjen a reálgazdaságra.
 |
| Az argentin peso az év eleje óta 60 százalékkal leértékelődött a dollárral szemben - menthető még? |
Nem mellesleg hétfőn kezdte meg munkáját az IMF küldöttsége Argentínában, miután még júniusban 50 milliárd dolláros hitelkeret ítéltek meg az országnak. Ugyanebben a hónapban távozott a jegybank éléről Federico Sturzenegger, aki lemondásakor elismerte, hogy elvesztette a hitelességét a befektetők szemében.
Argentínában tehát nem nézik tétlenül a fenyegetést, láthatóan próbálják elkerülni az összeomlást - hogy mindez elegendő lesz-e, vagy a törökök által felborított dominósor felborítja az egyébként is gyenge lábakon álló dél-amerikai gazdaságot, az nagyon rövid időn belül kiderülhet.
Címlapon
Matuzsálemkötvények: nem kéne Magyarországnak is kibocsátania ilyesmit?
Egyesek nevettek, mások szörnyülködtek rajta két évvel ezelőtt, amikor Ausztria és Argentína száz éves lejáratú államkötvényeket bocsátott ki. A vészmadarak nagy veszteségektől óvták a vásárlókat. Azóta viszont 70-100 százalékkal felment az osztrák kötvények ára, és felére esett a másiké. Kinek van még ilyenje? Nálunk miért nincs?
- Több száz takarító, biztonsági őr után nem fizettek sem adót, sem járulékot
- Van, aki 168 ezres nyugdíjkorrekciót kaphat novemberben
- Vádirat az amerikai katonaság ellen – a Pentagon állam lett az államban
- Óriási összegek mennek nyugdíjra, mégis kísért az időskori szegénység réme
- Csúnya égés lehet a budapesti atlétikai világbajnokság
- Ez most a legvalószínűbb forgatókönyv a Brexitre?
- Megérzik a magyar autósok is a dróntámadásokat – drágul a tankolás
- Palkovics bejelentette: megalakul az Egyetemi Klinikák Tanácsa
- Szijjártó egy új német céget köszöntött Magyarországon
További cikkek
-
Közeleg a Brexit - így csábítanák haza a kivándoroltakat a lengyelek
Hazatérésre biztatja az Egyesült Királyságban élő lengyel állampolgárokat Lengyelország londoni nagykövete. Tovább
-
Még mindig népszerűbbek a "listázott" alapítványok, mint a kormány civiljei
A tavalyihoz képest megcsappant a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány támogatói köre és egyszázalékos bevétele, a hazai Transparency Internationalnak viszont nagyjából ugyanannyian adakoztak, de többet, mint egy éve. A soroslistára kényszerített szervezetek közül továbbra is tarolnak a jótékonysági, gyermeksegítő és állatmentő alapítványok. Tovább
-
A kormány szerint elkerülhetetlen a Paksi Atomerőmű bővítése
Ellátásbiztonsági és klímavédelmi szempontból is elkerülhetetlen a Paksi Atomerőmű két új blokkjának megépítése. Tovább
-
Hogy drágult az élet az Európai Unióban?
Egy százalékon stagnált a fogyasztói árak emelkedésének éves összevetésű üteme az euróövezetben augusztusban. Tovább
-
Ez most a legvalószínűbb forgatókönyv a Brexitre?
A megállapodás nélküli Brexit sohasem volt ennyire valószínű - mondja Juncker. Tovább
-
Izraeli választás: egyik párt sem tud kormányt alakítani
Sem a jobboldali kormányzó Likudnak, sem az ellenzéki centrista Kék-fehér pártnak nincs esélye a kormányalakításra. Tovább
-
Vádirat az amerikai katonaság ellen – a Pentagon állam lett az államban
Az amerikai professzor vádirattal felérő elemzése szerint országának katonai kiadásai elszabadultak és ez aláássa az USA azon képességét, hogy az égető nemzeti kérdések megoldására koncentráljon. Tovább
-
Több száz takarító, biztonsági őr után nem fizettek sem adót, sem járulékot
1,5 milliárd forintos csalást számolt fel a NAV. Tovább
-
Új választásra kényszerülnek a spanyolok – idén ez már a második
Nem tudott koalícióra lépni a két baloldali erő. 2015 óta ez lesz a negyedik parlamenti választás. Tovább
-
Óriási összegek mennek nyugdíjra, mégis kísért az időskori szegénység réme
Lassan a szövetségi kiadások fele szociális célokra megy, és annak is a zöme a nyugdíjkassza kipótolására. Tovább
-
Mol terminál nyílt Szerbiában
Megkezdte működését a Mol első szerbiai üzemanyag-terminálja Karlócán. Tovább
-
Az E.ON felvásárolhatja az Innogyt
Európai Bizottság bizonyos feltételekkel jóváhagyta, hogy a német E.ON felvásárolja a szintén német Innogy elosztási és fogyasztói megoldásokat kínáló üzletágát, valamint egyes villamosenergia-termelési eszközeit. Az ügylet érinti Magyarországot is. Tovább
-
Migránspárti boszorkányüldözés vs. EU-ellenes rágalomhadjárat: itt az uniós meghallgatás nemzetközi visszhangja
Zárt ajtók mögött együttműködünk, a sajtó előtt viszont már vagdalkozunk. Tovább
-
CNN: nem Jemenből, inkább Iránból indultak a drónok
Szaúdi és amerikai szakértők szerint "nagyon nagy valószínűséggel" Iránból indult a hétvégi légi támadás Szaúd-Arábia olajipara ellen és nem Jemenből, mint ahogy azt korábban valószínűsítették. Tovább
-
Legalább negyedmilliárd dollárt nyert az MNB a tavalyi aranyvásárláson
Van, aki aztán tud spekulálni. Tovább
-
Elkezdődött a bírósági csata a Brexittel
Megkezdte a brit legfelsőbb bíróság a londoni parlament ülésszakának lezárásával kapcsolatos fellebbezések tárgyalását. Tovább
-
Sokkal optimistábbá váltak a németek, mint voltak
Augusztushoz képest szeptemberben kevésbé volt borúlátó a befektetők hangulata Németországban és euróövezetben a ZEW felmérése szerint. Tovább
-
A kormánynak is leesett a tantusz: vendégmunkásokra költötték az állami milliárdokat
A munkaerőhiány miatt évek óta nem volt már sok értelme annak, hogy a kormány milliárdokkal támogatott nagyberuházásokat munkahelyteremtésért cserébe. Tovább
-
Van, ahol biztosan nem drágul a tankolás, hiába támadták meg a szaúdi olajlétesítményeket
A szaúdi olajipari létesítményeket ért támadás ellenére a PKN Orlen lengyel olajtársaság nem tervez benzinár-emelést. Tovább
-
Szijjártó Péter most Kubával barátkozott egy sort – új beruházások jöhetnek
A magyar-kubai gazdasági együttműködésről tárgyalt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a kubai Minisztertanács alelnökével. Tovább
Videók
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
