A biztos összeomlás receptje: melyik ország zuhan a mélybe legközelebb?
Miután a török gazdaság összeomlott és a líra szabadesésbe kezdett, a befektetők a feltörekvő piacokról is szedni kezdték a sátorfájukat - nem mindenkit büntetnek azonban egyformán. Ahol ugyanazokat a bajokat látják, mint a törököknél, ott azonnal rátenyereltek az eladás gombra - melyik lehet a következő dominó a sorban?
 |
| A török líra összeomlása - friss árfolyamok >> |
A biztos (?) összeomlás receptje
Törökország súlyos gazdasági válságban van, valutája szabadesésben, kötvényhozamai az egekben. A török gazdaság több éve túlpörög, hitelből növekszik, felborult a költségvetési és a fizetési mérleg hiánya, ilyenkor kiigazítás nélkül egy gazdaság törvényszerűen összeomlik - Törökország azonban kiigazítás helyett sorra hozza az újabb és újabb hibás gazdaságpolitikai döntéseket. Az összeomlás biztosan nem áll meg az országhatárokon, a Bloomberg friss összeállításában azt találgatja, melyik gazdaság lesz a következő a sorban.
Az elemzés szerint a legnagyobb veszélyben lévő országokat természetesen a feltörekvő gazdaságok között kell keresni. Magas fizetésimérleg-hiány, jelentős külső adósság, gyenge kormányzat és magas infláció - ezek az összetevők vezethetnek a legnagyobb eséllyel a török útra más országokat is.
Ki lesz a következő? Négyből két ország komoly veszélyben
Ennek megfelelően Argentína, Kolumbia, Dél-Afrika és Mexikó szerepel a legveszélyeztetettebb gazdaságok között: náluk ugyanis ugyanazok a tünetek figyelhetőek meg, mint a törököknél, bár tény, hogy nem olyan extrém mértékben. A feltörekvő országok közül a legstabilabb helyzetben Dél-Koreát, Tajvant és Thaiföldet említi az elemzés: itt jelentős a fizetési mérlegek többlete, alacsony a külső adósság mértéke, megfelelő a gazdasági kormányzás és alacsony az infláció.
Persze ha egy befektetési eszköz ára a padlón van, a magas kockázatot is elbíró befektetőkben felmerülhet, hogy nem érdemes-e beszállni és a későbbi normalizálódás során lefölözni a hasznot - az általuk biztosított tőkebeáramlás pedig stabilizálhatja a nehéz helyzetben lévő gazdaságot. Törökország azonban még a legbátrabbaknak sem tűnik vállalhatónak, a hasonló kockázati szinttel rendelkező országokhoz képest sokkal kisebb megtérüléssel kecsegtet most egy itteni befektetési eszköz. Hiába lehet 17,75 százalékot begyűjteni a nominális kamatokon, a 16 százalékot közelítő infláció ennek nagy részét el is vinné, miközben a török líra az egyik legvolatilisebb devizaként további óriási kockázatot jelent a befektetőknek.
|
Olyan lesz, mint az orosz válság? Húsz éve ezekben a napokban hatalmasodott el az orosz válság, amikor is összeomlott a birodalmától és a kommunizmustól mindössze hat éve megszabadult Oroszország gazdasága, kötvény-, és részvénypiaca, és ez az egész világon pénzügyi pánikot okozott. Vajon a török válság és így sülhet el? |
Argentína első ránézésre egy fokkal jobb terepnek tűnik, itt ugyanis az extrém kamatok alkalmazásától sem riad vissza a gazdaságpolitika, hogy elkerülje a csődöt: a 40 százalékos (!) alapkamatot újabb 5 százalékponttal 45 százalékra emelik, ami így a kockázatarányos megtérülés esélyét nagyban javítja. A Bloomberg szerint Mexikóban is el lehet még érni a befektetések megtérülését, persze itt is magas kockázat mellett.
Kolumbia és Dél-Afrika viszont messze nem ígér kellő megtérülést azoknak a befektetőknek, akik hajlandóak lennének a rendkívül törékeny gazdaságokba tőkét vinni - ha a döntéshozók ezen nem változtatnak, könnyen Törökország sorsára juthatnak az elemzés szerint.
Argentína a régi recepttel menekülne a török útról
Az argentin világrekorder kamattal érdemes egy kicsit többet is foglalkozni, egy másik elemzésben erre bővebben is kitér a Bloomberg. A török "fertőzés" miatt lépéskényszerbe került dél-amerikai gazdaságban nem csak hogy 45 százalékra emelték az egyhetes kötvény kamatát, de azt is rögzítették, hogy októberig ezen a szinten is tartják a rátát. Decemberig egymilliárd peso (mintegy 33 milliárd dollár) értékű rövidlejáratú kötvényt vezetnek ki a piacról az ígéret szerint, de azonnali intézkedésként első körben kedden 500 millió dollárnyit adnak el a rendkívül magas kamatozású eszközön keresztül, hogy enyhítsék a pesóra nehezedő nyomást.
Bár a törökök és az argentinok gazdasági problémái jórészt igen hasonlóak, van egy nagy különbség: a dél-amerikaiak ortodox eszközökkel, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tanácsadóira támaszkodva próbálnak kilábalni a bajból. Elemzők felhívják a figyelmet: ezúttal egy külső sokk érte az argentin pesót, a döntéshozók pedig tankönyvi módszerekkel reagálnak erre - azonnali kamatemelést hajtanak végre és remélik, hogy stabilizálni tudják ezzel a devizát. (Ez az, amire a teljhatalmú Erdogan elnök nem hajlandó, a kamatemelést ördögtől valónak tartja - az pedig, hogy a török jegybank a kedvére tesz a tétlenséggel, bizonyítja, hogy nem működik a politikától függetlenül, ami a külföldi befektetők számára hagyományosan az egyik legnagyobb lehetséges visszatartó erő.)
Első körben működött is a váratlan hétfői bejelentés az újabb kamatemelésről, legalábbis valamelyest sikerült megfékezni a szabadesést: a dollárral szemben mutatott 3,6 százalékos napi zuhanás 2,4 százalékra mérséklődött. A deviza idei vesztesége persze továbbra is jelentős, 60 százalékkal ér kevesebbet a peso a dollárhoz képest, mint év elején; a befektetők amiatt aggódnak, hogy az infláció elszabadult, a kormány pedig nem tesz eleget a gazdaság talpraállítása érdekében. Ebben a helyzetben nagyon nem tett jót, hogy Törökországból átterjedt a feltörekvő piacokat sújtó "fertőzés", mindenesetre egyelőre úgy tűnik, hogy komolyan megpróbálják elkerülni, hogy a pénzügyi válsághelyzet átterjedjen a reálgazdaságra.
 |
| Az argentin peso az év eleje óta 60 százalékkal leértékelődött a dollárral szemben - menthető még? |
Nem mellesleg hétfőn kezdte meg munkáját az IMF küldöttsége Argentínában, miután még júniusban 50 milliárd dolláros hitelkeret ítéltek meg az országnak. Ugyanebben a hónapban távozott a jegybank éléről Federico Sturzenegger, aki lemondásakor elismerte, hogy elvesztette a hitelességét a befektetők szemében.
Argentínában tehát nem nézik tétlenül a fenyegetést, láthatóan próbálják elkerülni az összeomlást - hogy mindez elegendő lesz-e, vagy a törökök által felborított dominósor felborítja az egyébként is gyenge lábakon álló dél-amerikai gazdaságot, az nagyon rövid időn belül kiderülhet.
Címlapon
Napon belüli BUX-rekord, kiskereskedelmi armageddon
A BUX a nap elején, közepén soha nem látott szinten mozgott, de az amerikai nyitás után visszaesett. Az MNB kamatdöntése nyomán viszont erősödött a forint, majdnem két forinttal lett olcsóbb az euró. Az USA-ban a hagyományos kiskereskedelmi cégek nagy pofonokat kaptak, volt, amelyik majdnem 19 százalékkal esett.
- Újabb bukott Willkommenskultur – politikai földrengés Svédországban
- Bámulatos hozamok a nyugdíjpénztáraknál
- Apu, tulajdonképpen mi az az állampapír?
- 6 milliárdos mínuszból kell kihúznia Karácsony Gergelyéknek a még meg sem született fővárosi e-jegyrendszert
- Jövő évtől az egész országban bedurrantják a Munkaerőpiaci reformprogramot
- Új szövetség: a bolgár és a szerb most már tényleg két jóbarát?
- 11,2 milliárdra büntették a Quaestor vezérét
- Trump jóváhagyásával kerekedik ki Izrael
- Mészárosék egyik cége leakasztott egy 15,7 milliárd forintos tendert Pakson
További cikkek
-
A nap képe: jobbegyeneseket osztogatott Boris Johnson
A brit kormányfő a manchesteri Jimmy Egan’s Boxing Academyt látogatta meg. Tovább
-
Trump jóváhagyásával kerekedik ki Izrael
Száznyolcvan fokos fordulatot vett az amerikai külpolitika a Közel-Kelet leginkább robbanásveszélyes régiójában Trump elnöksége alatt. Szembe menve a nemzetközi határozatokkal az USA egymás után ismeri el Izrael fennhatóságát a megszállt területeken. Legutóbbi a ciszjordániai telepekről jelentették ki, hogy azokat nem tekintik a nemzetközi joggal összeegyeztethetetlennek. Tovább
-
Nem változott a 0,9 százalékos MNB-alapkamat
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának döntése megfelel a piaci várakozásoknak. Az indoklást a 15 órakor megjelenő közleményből tudhatjuk meg. Tovább
-
Új szövetség: a bolgár és a szerb most már tényleg két jóbarát?
Tényleg áttörés következett volna be a két ország történelmi viszályában? Tovább
-
Újabb bukott Willkommenskultur – politikai földrengés Svédországban
Az 1950-es évek óta először a Svédországból átáramló szervezett bűnözői csoportok miatt Dánia határőrizetet vezetett be. Káncz Csaba jegyzete. Tovább
-
A következő két évben is robosztus növekedést vár Magyarországtól a Moody's
A hitelminősítő előrejelzése szerint a GDP növekedési üteme lassulni fog ugyan, de 2020-ban és 2021-ben is 3,2 százalék körül lesz. Tovább
-
Jövő évtől az egész országban bedurrantják a Munkaerőpiaci reformprogramot
Tavaly augusztusban indult, jelenleg 15 megyében fut, és 50 ezer embert segített munkához, mondta Varga Mihály. Tovább
-
Lecsapnak azokra, akik csalnak a katával
A munkaerő-kölcsönzőknél van a legnagyobb kupleráj, de a médiában dolgozók sem lehetnek nyugodtak. Parragh László, az MKIK elnöke avat be a részletekbe. Tovább
-
Mégis független Orbán Viktortól? Átengedte Várhelyit az EP
A magyar uniós biztosjelöltet ma végül jóváhagyta az EP szakbizottsága. Tovább
-
Megint drágulás jön a kutakon: emelkedik a dízel ára szerdán
A benziné változatlan marad. Tovább
-
Az Emmi szerint nem tárgyalt a kormány kórházbezárásokról
Szerintük ez álhír. Tovább
-
Ma délután dőlhet el Várhelyi sorsa az EP-ben
Máig kellett válaszolnia Várhelyi Olivérnek az Európai Parlament szakbizottságának újabb kérdéseire, amelyek a magyar kormányhoz fűződő viszonyát firtatják. Tovább
-
A nap képe: sorra gyilkolják a tüntetőket Bolíviában
Már legkevesebb 23-an vesztették életüket Bolíviában az elnök, Evo Morales lemondatása miatt kitört tüntetésekben. Tovább
-
228 milliárd forint az államháztartás hiánya
A harmadik negyedéves adat a GDP 1,9 százaléka. Tovább
-
Európai maffiaállam – Putyin embere magához ragadta a hatalmat
Még a fél évet sem élte meg Moldova első reform-párti kormánya. A szálakat Igor Dodon elnök mozgatja, akinek volt pártját havi 1 millió dollárral támogatja titokban a Kreml. Káncz Csaba jegyzete. Tovább
-
Sok vidéki kórházból elfogyott az orvos, a kormány most bezáratná az intézményeket
A Népszava birtokába jutott kormányzati munkaanyag jelentős átszervezéseket javasol az egészségügyben. Tovább
-
Az önkormányzatiság csorbul, de az építési engedélyezés nem változik
Az önkormányzatiság csorbul az elsőfokú építésügyi hatósági jogkörök kormányhivatalokhoz telepítésével, de az építkezőknek alig lesz érzékelhető a változás. Tovább
-
Orbán Viktor: "mi vagyunk Európa jövője"
Mármint nem egyedül mi, magyarok, hanem úgy egyáltalán Közép-Európa. A miniszterelnök Prágában beszélt, a bársonyos forradalom 30. évfordulójának alkalmából rendezett megemlékezésen. Tovább
-
Kissinger figyelmeztetése - katasztrofális háború törhet ki az USA és Kína között
Henry Kissinger szerint a két országnak mielőbb rendeznie kell nézeteltéréseit, különben olyan „katasztrofális háború” törhet ki, amely véresebb lenne, mint a két világháború. Tovább
-
Jóval nagyobb minimálbér-emelés jöhet 2020-ban az eddig vártnál
A nyolc-nyolc százalék helyett két számjegyű emelkedés várható a minimálbérnél és a garantált bérminimumnál is a Magyar Nemzet szerint. Tovább
Videók
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
