Mindenhol megválasztják a polgármestert, valamint a települési önkormányzati testület és a megyei tanács tagjait. A megyei tanácsok elnökeit most nem a polgárok közvetlenül, hanem a tanács tagjai egymás közül, később választják. A választópolgárok tehát mindenhol három szavazólapot kapnak, kivételt Bukarest képez, ahol mind a hat kerület élére polgármestert és kerületi tanácsot, a főváros élére pedig képviselőtestületet és főpolgármestert is választanak.
Így működik a választási rendszer
Az egyfordulós rendszerben a legtöbb szavazatot összegyűjtő polgármester-jelölt kerül a községháza vagy városháza élére, függetlenül attól, hogy megszerezte-e voksok legalább felét. A helyi és a megyei tanácsokban azok a pártok jutnak képviselethez, amelyek az adott körzetben megszerzik a voksok legalább öt százalékát. Pártkoalíciók esetében a bejutási küszöb magasabb.
Ilyen még nem volt
A választás újdonsága, hogy a szavazókörzetekben először beszkennelik a voksolásra jelentkező polgár személyazonossági iratát, majd az újonnan beüzemelt informatikai rendszer a személyi szám alapján helyben ellenőrzi: jogosult-e az illető voksolni, a megfelelő szavazókörnél jelentkezett-e, és nem szavazott-e már máshol.
Szavazatát mindenki csak abban a választókörzetben adhatja le, ahova állandó vagy legalább másfél hónapja bejelentett ideiglenes lakhelye alapján tartozik, és ahol neve szerepel a választói névjegyzékben.
A 45 ezer önkormányzati tisztségre 108 párt, kisebbségi szervezet és pártszövetség több mint negyedmillió jelöltet állított. Három magyar politikai szervezet, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), az Erdélyi Magyar Néppártnak (EMNP), és a Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben csaknem 12 ezer jelölt indul.
A központi választási bizottság éjfélre ígér 80 százalékos feldolgozottságú részeredményeket.
A BUX jól jött ki az adok-kapokból. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
