Több mint két év szünet után tegnap ismét személyesen egyeztetett egymással Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin Moszkvában.
Gigantikus asztal
A találkozó nem csak azért marad emlékezetes, mert az orosz elnök gigantikus asztalnál fogadta a magyar miniszterelnököt – közös sajtótájékoztatójukon Orbán Viktor meg is jegyezte, hogy életében nem ült még ilyen hosszú asztalnál –, hanem azért is, mert a háborúval fenyegető orosz-ukrán válság kellős közepén került sor rá.
A csaknem öt órás találkozó után bejelentették, hogy egymilliárd köbméterrel növekedhetnek az orosz gázszállítások, vegyesvállalat jön létre az ukrán határon épült konténerterminál kihasználására, Magyarországon is gyárthatnak Szputnyik V-t, a Szputnyik Lightot pedig hamarosan engedélyezik, valamint mindkét vezető lát esélyt a válság háború nélküli megoldására. (Részletes tudósításunkat itt olvashatják, a magyar megfigyelők értékelését pedig laptársunk, az mfor.hu cikkében.)
A "meeting" természetesen a nemzetközi sajtó figyelmét sem kerülte el – már csak azért sem, mert a krízis kirobbanása óta Orbán Viktor volt az első a NATO-tagállamok kormányfői közül, akivel személyesen találkozott Putyin.
Mindenki jól járt
A Politico kiemelte: bár Moszkva és a Nyugat kapcsolata mélyponton van, a találkozót a színfalak előtt mosolyok és bajtársias, „régi öregfiú" jellegű gesztusok jellemezték, mégha az ölelés és a hátbaveregetés el is maradt a Covid-járvány miatt.
A találkozó mindkét fél számára előnyös volt, hiszen Putyin meg akarja mutatni, hogy nem teljesen izolált Ukrajnával kapcsolatos konfliktusában a Nyugattal szemben, Orbán pedig szeretné magát újraválasztatni áprilisban. Mindketten hangsúlyozták az erős gazdasági kapcsolatokat és méltatták azok tartósságát
-írta a brüsszeli lap.
Az Euractiv uniós tematikájú portál arra tette a hangsúlyt, hogy
Orbán Viktor erősen kritizálta az EU Oroszországot sújtó szankcióit (igaz, azokat Magyarország is rendre megszavazta), miközben méltatta sikeres kapcsolatait Putyinnal.
A lap szerint az orosz-magyar gazdasági kapcsolatok ugyanolyan erősek, mint régen. Központi elemük most a paksi bővítés, amely jelenleg késésben van, a magyar kormány azonban azt reméli, hogy az energia-diverzifikáción és a fosszilis energiahordozók szerepének csökkentésén túl is előnyökkel jár majd.
A Süddeutsche Zeitung szerint
Orbán Viktor feltűnően visszafogott volt Moszkvában a válsággal kapcsolatban: az ügy bonyolult, de biztosan találnak majd megoldást, mondta.
A magyar miniszterelnök előzetesen is jelezte, hogy Magyarországot Moszkvával kapcsolatban elsősorban a „kiegyensúlyozott gazdasági kapcsolatok” érdeklik.
A német liberális lap ugyanakkor idézte Daniel Freund Zöld EP-képviselőt, aki szerint Orbán moszkvai látogatása „jéghideg számítás”, amellyel azt demonstrálja az EU felé, hogy nem szorul rá. Szerinte a magyar kormányfő ott árt az uniós közösségnek, „ahol csak tud”.
Olcsó gázért vétó?
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) szerint Orbán Viktor egy „autoriter rezsim“ előnybe részesített partnerévé tette országát, ami mindkét fél számára előnyös:
Orbánnak a magyarországi orosz befektetések, Moszkvának és Pekingnek pedig amiatt, mert Magyarország mindig megkérdőjelezi egy kicsit a Nyugat egységét.
A német konzervatív lap úgy véli, hogy Orbán Viktor számos kérdésben már tesztelte az EU és a NATO fájdalomküszöbét, ugyanakkor nem szakított velük – mindig beállt például az Oroszország elleni szankciók mögé.
Most azonban egyre nyíltabban játszik Putyin játszmájában, a barátjának adja ki magát, cserébe pedig jobb áron kapja a gázt Oroszországból, mint Európa többi része. A FAZ szerint adódik a kérdés, hogy
Putyin ezzel – néhány hónappal a magyarországi választások előtt – megvásárolta-e Orbán Viktor uniós szankciókkal szembeni vétóját egy Ukrajna elleni támadás esetére.
Ami pedig az orosz sajtóvisszhangot illeti, a TASS orosz hírügynökség összefoglalójából kiderül: a Vedomosztyi Orbán Viktort kulcsfontosságú, Moszkvához lojális európai vezetőnek nevezte, a tegnapi megbeszélés pedig a gazdasági kapcsolatokról és a NATO-val kapcsolatos egyensúlyról szólt.
Az orosz lap egyben idézi a magyar miniszterelnököt, miszerint
hisz abban, hogy lehetséges kompromisszumot találni Oroszország és a NATO között.
Két héttel az Aszad-rezsim bukása után a szíriai menekültek levelet kaptak az osztrák bevándorlási hivataltól, amelyben közlik, hogy eljárást kezdeményeztek a menedékjoguk visszavonására. 
