Több hónapos várakoztatás és huzavona után a magyar parlament tegnap ratifikálta Finnország NATO-csatlakozását. Ezzel gyakorlatilag az utolsó akadály is elhárult az északi állam tagsága elől – formailag ugyan még a török parlamentnek is rá kell bólintania a belépésre, de ez borítékolható, miután Recep Tayip Erdogan török elnök március közepén már bejelentette a hozzájárulás megadását.
Miközben Svédországot tovább várakoztatja Budapest és Ankara (bár a jóváhagyás minden bizonnyal esetükben is csak idő kérdése), Finnország már biztosan tagja lesz a világ legerősebb katonai szövetségének.
Bár a semlegesség mellett is vannak érvek, jelen helyzetben egyértelműnek tűnik, hogy a tagság előnyös Stockholmnak és Helsinkinek is.
Nagyobb biztonságban érezhetik magukat, hiszen NATO-tagokként – a szervezet 1949-es alapító szerződésében szereplő híres 5. cikk értelmében – számíthatnak a többi tagország katonai segítségére külső támadás esetén. Ez pedig már eleve radikálisan csökkenti egy ilyen támadás veszélyét.
Mint ahogy azt korábban megírtuk, a két ország biztonsága már a csatlakozási folyamat megkezdése előtt is garantálva volt bizonyos mértékig az Egyesült Államokkal kötött titkos katonai megállapodásoknak köszönhetően. A belépés után pedig hivatalossá válik a védettség.
Amivel jól járhat a NATO
De miért előnyös a NATO-nak Finnország felvétele? Előzetesen érdemes megjegyezni, hogy a finn és a svéd hadsereg már jelenleg is a nyugati haditechnikát használja, folyamatos modernizáción megy keresztül, eddig is szorosan együttműködött a NATO-val, és kompatibilis annak haderejével. Haditechnikai-katonai értelemben tehát bármikor csatlakozhatnak, írtuk korábban magyar szakértők alapján.
Ami az előnyöket illeti, az amerikai kormányzati think tank, a Wilson Center elemzése szerint Finnország három kulcsterületen erősítheti érdemben az észak-atlanti szövetséget.
Az első terület a rugalmasság.
A mindössze 5,5 milliós Finnország háborús helyzetben 280 ezres haderőt képes kiállítani, összesen pedig 900 ezer tartalékossal rendelkezik.
Emellett jelentős civil védelmi infrastruktúrája van, amely egy átfogó, krízis vagy háború esetén aktiválható nemzeti biztonsági stratégiára épül. Ez magában foglalja az óvóhelyek mellett például a raktárakban felhalmozott élelmiszer- és üzemanyagtartalékokat, amelyekkel minimum fél évig el lehet látni a lakosságot krízishelyzet esetén – ezeket egyébként használták is a Covid-járvány idején.
„Finnország felkészültségének ethosza modellként szolgálhat a NATO-tagországok számára, hogy felnőjenek a 21. század kihívásaihoz” – áll az elemzésben.
Másodrészt Finnország fejlett technológiával rendelkezik, beleértve az IT-képességeket, az 5. generációs mobilhálózatot (5G) és a kiberbiztonságot.
A finn NATO-belépéssel a szövetség hozzáfér majd az egyik legnagyobb 5G-szolgáltató, a Nokia infrastruktúrájához, valamint az ICEYE innovatív műholdtechnológiához. A biztonság területén a finn magán- és állami szektor szorosan együttműködik, a finn társadalom pedig ellenálló a digitális támadásokkal szemben – a nemzetközi Kiberbiztonsági Indexben például a 11. helyen áll.
Harmadrészt Finnország növeli az észak-atlanti szövetség védelmi képességeit. A finn tüzérség Nyugat- és Észak-Európa legnagyobb és legjobban felszerelt tüzérsége, és stratégiai fontosságú eszköz lesz a szövetség számára.
Mintegy 1500 tüzérségi fegyverrel, ezen belül 700 tarackkal, 700 löveggel és 100 rakétavetővel rendelkezik, azaz nagyobb a tűzereje, mint amennyit Lengyelország, Németország, Norvégia és Svédország együttesen fel tud sorakoztatni. Észak-Finnországban található Európa legnagyobb tüzérségi gyakorlóterepe, a Rovajarvi, és más gyakorlóterepek is „stratégiai katonai lehetőségeket” kínálnak a szövetség számára.
Bár a finnek belépése növeli a NATO által megvédendő terület nagyságát, az elemzés szerint a finn hadsereg képességei alapján ez nem teher lesz, hanem növeli a biztonságot: robusztus védelmet kínál majd a szövetség északkeleti szárnyán, különös tekintettel közelségére Szentpétervárhoz, a Balti-tengerhez és a sarkvidékhez az oroszországi Kola-félsziget térségében.
Épül az északi erőd
Mindemellett geostratégiai jelentősége is van a finn és a svéd NATO-csatlakozásnak: a szövetség és Oroszország közötti határ hossza több mint duplájára nő, a Balti-tenger pedig kvázi NATO-tenger lesz, hiszen az összes partmenti ország taggá válik – kivéve Oroszországot. A XVI. század óta először áll elő olyan helyzet, hogy az összes északi ország egy katonai szövetséghez fog tartozni.
Katonai stratégiai szempontból pedig az északi államok és a Baltikum számára is különösen értékes az a plusz „földrajzi mélység”, amit Finnország és Svédország belépése jelent regionális védelmi szinten. A jövőben – többek között az éghajlatváltozás és a térségben található, még kiaknázatlan energiahordozók miatt – konfliktuszóna lehet az Északi-sarkvidék is, és ebben a tekintetben jól jöhet majd a NATO-nak a finnek jégtörő flottája és szakértelme ezen a területen.
Összegezve: a Wilson Center szerint Finnország csatlakozása „számtalan előnnyel” jár majd az észak-atlanti szövetség számára, növeli annak ellenállóerejét és képességeit. A svéd csatlakozás szerintük is csupán idő kérdése, a két ország belépésével pedig egy északi erőd jön majd létre a NATO-n belül.
A katonai szövetség újabb bővülésének nyilván nem örül Moszkva, de gyakorlatilag semmit sem tehet ellene – szakértők szerint már eddig is de facto a NATO részeként könyvelte el a két államot. Válaszul atomtölteteket telepíthet a balti-tengeri kikötővárosba, az orosz exklávénak számító Kalinyingrádba, és katonai egységeket vezényelhet a határhoz, már ha lesz még mozgósítható hadereje.
Nagyító rovatunk többi cikkét itt érhetik el.
A szervezet szerint az maga a megadás.
