Egyértelműen az index.hu szerkesztőségének szétesése tematizálta az elmúl napokat, a történtek ugyanis túlmutatnak a szervezeti/menedzsment vitákon, sokan demokráciakérdésnek, a sajtószabadság újabb jelentős sérelmének tartják a legnagyobb magyar online lap csapatának távozásával záruló eseményeket.

Az elméleti vitákat sokan, sok fórumon folytatták - és minden bizonnyal folytatni is fogják - arról, hogy helyes döntést hozott-e a szerkesztőség azzal, hogy kollektíven beadták a felmondásukat (az egyik álláspont szerint nem volt más választásuk, előbb-utóbb úgyis bedarálta volna a NER az indexet, más vélemény szerint elhamarkodottan léptek az újságírók, nagyobb erőfeszítésre kellett volna késztetniük a hatalmat) de érdemes megvizsgálni azt is, hogy mi is volt az alapja a lap átalakítási tervével induló, az ismert következményekkel járó folyamatnak.

Nem az index.hu került bajba

Természetesen a pénz. Fontos az elején leszögezni, hogy az index eddig sem volt független. Abban a tekintetben legalábbis, hogy anyagilag részben függött egy másik cég, a hirdetéseiket (és más, a lapcsaládba tartozó termékeket) kezelő Indamedia Sales Kft.-től. Az Indamedia pedig már évekkel - de hónapokkal ezelőtt biztosan - a NER-ben kifejezetten otthonosan mozgó figurák kezébe került.

Ennek lecsapódását a tartalomra egyelőre csak az ügyben érintettek ismerhetik. Mindenesetre olyan információ nem látott napvilágot az utóbbi időben, hogy politikai érdekekből, az Indamedián vagy más csatornán keresztül érkező üzenetek miatt ne jelent volna meg egy cikk a portálon. Uj Péter, alapító és egykori főszerkesztő visszaemlékezései szerint ilyesmire volt példa a második Orbán-kormány megalakulásakor, 2010 táján, amikor az akkor tulajdonos, a kormánypártiakkal egyébként jó kapcsolatokat ápoló Spéder Zoltán került harapófogóba. A befolyási kísérlet tehát nem volt ismeretlen a szerkesztőség számára. De arról mostanában nem lehetett hallani, hogy hasonló helyzetbe kerültek volna. Arról már inkább, hogy a NER készen áll a portál átvételére és egyesek azt is tudni vélték már hetekkel ezelőtt, hogy inog a főszerkesztő, Dull Szabolcs pozíciója.

De forduljunk rá a pénzügyekre. A szerkesztőség átalakítását, a rovatok külső cégekbe történő kiszervezését (amit a főszerkesztő, illetve a mögötte állók azzal utasítottak el, hogy azzal sérülne az integritásuk, függetlenségük) tartalmazó tervet azzal indokolták a megrendelők, hogy stabilizálni kell a portál pénzügyi helyzetét, rendezni kell a veszteséget. A hirdetési piac ugyanis kiszámíthatatlan lett (ennek gazdasági és politikai okai egyaránt vannak: a pénz nagy részét elszívja a Google, a Facebook, a többit pedig a hatalom irányítja a "megfelelő" helyekre), a költségek viszont emelkednek. (Az előterjesztést egyébként Bodolai László, az index.hu-t tulajdonló Magyar Fejlődésért Alapítvány elnöke szerint végül nem fogadta el az igazgatóság, és mint mondta, erről már az index-botrány eszkalálódása előtt tájékoztatta a főszerkesztőt.) Mindezt felerősítette a koronavírus megjelenése, amely lényegében lenullázta a hirdetési piacot, olyan nagy márkaértékű eseményeket törölve a naptárból, mint az olimpia vagy a labdarúgó Európa-bajnokság, amelyekre épülve több iparág is aktívabb kampányt szokott folytatni. Ez most kiesett, ami kétszámjegyű százalékos értékben rövidíti meg a hirdetéseket befogadó oldalak idei bevételeit.

Fokozza tehát a bizonytalanságot, hogy az egyébként is meglévő generális bajok a hirdetési piacon még jobban elmélyültek a járvány betörésével. Kérdés, hogy ezek a friss keletű negatív hatások átmenetiek-e, vagy végleg új pályára helyezik a hirdetési piacot, ami jelenleg a média legfontosabb bevételi forrása. Ezt majd csak hónapok múlva tudjuk megítélni, ezért figyelmünket érdemes az alaphelyzetre visszairányítani: arra, hogy normál üzemmenet mellett mennyire tudott gazdaságosan működni a portál.

Ha megnézzük az index.hu Zrt., illetve az Indamedia pénzügyi beszámolóit, az alapszámok arról árulkodnak, hogy pénzzavarban inkább a sales house szenvedhetett tavaly.

Utóbbi nettó értékesítési árbevétele az előző évben 3,350 milliárd forint volt, az egy évvel korábbi 3,909 milliárd után. És bár az anyagjellegű ráfordításaikon faragtak egy év alatt, eközben a személyi jellegű ráfordítások 182,2 millió forintról 254,6 millióra emelkedtek.

Mindezek folyományaként a cég adózott eredménye 585,4 millió forintról közel 267,5 millióra csökkent tavaly. Az elmúlt öt év üzemi és adózott eredményét az alábbi grafikonban mutatjuk meg (a korszak elején még CEMP néven működött a cég). 

Eközben az index.hu tavaly 61,5 milliós nyereséget ért el, az egy évvel korábbi 43,6 millió után.

Más nagyságrend, de az eredmény változásának előjele is más. Veszteséges évet utoljára 2016-ban zártak, akkor 92 milliós volt a mínusz, de a rákövetkező évben hasonló mértékű nyereséggel hozták egyensúlyba a pénzügyeiket.

De miből volt akkor bevétel?

Természetesen az adott évi eredmény önmagában nem mond el mindent a gazdálkodás hatékonyságáról, például a fejlesztések, beruházások, átértékelések eltéríthetik a mérleget. Ilyennek nyomára azonban nem bukkantunk az Indamedia beszámolójában.

Ha alaposabban megnézzük az index.hu pénzügyi beszámolóit, akkor abból azért kiderül, hogy az értékesítési árbevételük 1,303 milliárd forintról 1,234 milliárdra csökkent egy év alatt. Abban is "hasonlítanak" a sales house-ra, hogy a személyi jellegű ráfordításaik közben emelkedtek: 553,7 millió forintról 610,7 millióra. Jelentősen, 141,8 millióról 230,1 millióra nőttek közben az egyéb bevételek - ennek hátteréről azonban nem árul el sokat a kiegészítő melléklet, csak annyit, hogy "támogatási program keretében a beszámolási időszakban visszatérítendő (kötelezettségként kimutatott) támogatást tevékenysége fenntartására, fejlesztésére sem önkormányzati, sem központi, sem nemzetközi forrásból, sem más gazdálkodótól nem kapott, illetve nem számolt el".

E számok alapján kérdéses, hogy mennyire állja meg a helyét az index.hu-val szemben megfogalmazott aggodalom. Talán arra alapozva sürgettek átalakítást a döntéshozók, hogy az index.hu kötelezettségállománya tavaly már meghaladta a 281,2 millió forintot, az egy évvel korábbi 225,1 millió után, melynek fedezete 82 napi árbevétel.

Csakhogy a már említett kiegészítő melléklet megállapításai szerint "a kinnlevőségek (tehát amivel a cégnek tartoznak - a szerk.) realizálásával a kötelezettségek 124,5 százaléka teljesíthető". Továbbá olyan megállapításokkal találkozunk a dokumentumban, hogy "a gazdálkodás rövid távú finanszírozása biztosított", "a hosszú távú likviditás javult", "a fordulónapon a likvid eszközök (követelések, értékpapírok, pénzeszközök) teljes mértékben fedezték a kötelezettségeket".

Egyik sem jósol sötét jövőt a cég számára. Sőt, még a Covid sem kezdte ki a gazdálkodásukat, a kiegészítő melléklet végén ugyanis az szerepel, hogy a járvány nincs jelentős negatív hatással a társaság rövid távú likviditására, működésére, amely bizonytalanná tenné a vállalkozás folytatását.

A két cég viszonylatában az egyik legizgalmasabb kérdés egy törlesztés alatt álló tartozás, amelynek a kedvezményezettje az IndaMedia. A Media 1 portál túrta ki, hogy a tavalyi eredményből 40 millió forint osztalékot vett ki az MFA, amit egyből tovább is utaltak az IndaMediával szembeni kötelezettségeik rendezésére. A még 2017-re visszanyúló ügyletből mintegy 180 millió forint tartozás még fennáll, ez tehát egyfajta kiszolgáltatottságot jelent az index.hu számára egyes vélemények szerint. A jelek szerint azonban a törlesztés problémamentesen zajlik.

A leadott beszámolók szerint tehát az index.hu pénzügyi helyzete nem tűnik annyira kétségbeejtőnek, ami azonnali, drasztikus beavatkozást igényelne. A költségek belső szerkezetét (vagy például az egyéb bevételekét) azonban csak az igazgatóság ismeri, ők látják, hogy mely tételek téríthetik el átmenetileg a számokat. Ahogy azt is, hogy az index körül kialakult helyzet hogyan befolyásolta az üzleti környezetet az elmúlt hetekben. Bodolai László szerint negatívan, szerinte a barométer átállítása bizonytalanságot okozott a hirdetők körében. Ezt ellenőrizni nem tudjuk, majd a jövő évben leadandó beszámolóból derül ki, milyen hatással volt az index bevételeire az igazgatóság és a szerkesztőség konfliktusa. Ami a szélesebb perspektívát illeti, az index.hu árbevétel arányos nyereségrátája kisebb 5 százaléknál, ám tudni kell, hogy az iparági átlagos nyereségráta az elmúlt években sem volt magasabb 2-3 százaléknál. Aki a médiába fektet, annak azzal is számolnia kell, hogy bizonyos méret felett nem a szeriőz tartalmak hozzák a nyereséget, és azok a lapcsaládok, lapcsoportok tudnak értékelhető eredményeket elérni, ahol az egyéb szegmensek (például bulvár, szakmai blogok, női tematikák) is jelen vannak. Az index kapcsán azonban ezek lehettek a kevésbé fontos érvek.