Hová lesz a világ dicsősége? A világ első számú katonai és gazdasági hatalmának hátországa napok alatt belobbant, 40 városban már kijárási tilalom van érvényben, miközben több, mint 4400 embert őrizetbe vettek. Ilyen léptékű felfordulást utoljára 1968-ban látott a globális birodalom megroppant anyaországa, amikor Marthin Luther King meggyilkolása után országszerte tüntetések törtek ki.
Kisodródva a köztársaságból
Ezeken a hasábokon márciusban figyelmeztettünk arra, hogy a súlyosan megosztott amerikai társadalom a robbanás szélére került a járvány és a recesszió folyományaként. Trump elnök az elmúlt napokban tett reakcióiban kevés jelét látjuk a kompromisszumkészségnek, annál több olyat viszont, amelyek a további eszkaláció felé mutatnak. Ez nem meglepetés, hiszen az elnök éppen Minneapolisban tartott múlt októberben egy kampánygyűlést több száz rendőr előtt, ahol gyalázkodóan beszélt a város baloldali polgármesteréről.
Az erőszakszervezetek és a jobboldali szabadcsapatok felkarolása – lásd Michigan – már arra mutat, hogy Trump tovább gyengíti a köztársaság intézményrendszerét és adott esetben közelebb sodródik egy félkatonai, autokratikus modellhez. Ez természetesen nem veszélytelen, hiszen az országban egyrészt több száz millió fegyver található civil kézen, másrészt az USA nem etnikai vagy vallásos alapra épült fel, hanem a törvény előtti egyenlőség a nemzeti öntudat egyik legfontosabb oszlopa. Ha ez ledől, akkor az amerikai társadalmi modell mély legitimációs válságba kerül.
Valóban, Trump elnökké választásával egy teljesen új politikai korszak kezdődött az Egyesült Államokban, a fehér nacionalizmus szelleme kiszabadult a palackból. A politikai ellentétek az új viszonyok közepette ideológiai helyett törzsi keretekbe helyeződnek át. És mindenekelőtt, ahogy az Jugoszlávia és a Habsburg Monarchia esetében is bebizonyosodott, a nacionalizmus tüzét felloban(t)ásuk után már nehéz kioltani, ez pedig multi-etnikus társadalmak esetében akár végzetesnek is bizonyulhat.
Gúnyos kritika világszerte
Az USA esetében egy olyan birodalomról beszélünk, amely évtizedek óta az erkölcsi felsőbbrendűséget hirdetve hajtott végre rezsimváltó katonai műveleteket világszerte. Az amerikai társadalmi rendszer megrendülése ezért elképesztő vehemenciával hozta ki a kritikus és kárövendő hangokat a világ több térségében.
A kínai kommunista párt szócsöve szerint az amerikai felfordulás a rendszerszintű rasszizmus valamint a dilettáns kormányzás egyenes következménye. A kínai külügyi szóvivő szerint Washington a tüntetőket más országokban hősöknek nevezi, míg most az amerikai tüntetőket Trump körei banditáknak nevezik. Erdogan török elnök a minneapolisi események kapcsán rasszistának és fasisztának nevezte az USA-t.
Ali Hámenei, Irán legfelsőbb vezetője szerint „ha sötétbőrűként sétálsz az amerikai utcán, nem lehetsz benne biztos, hogy a következő percekben is életben maradsz”. Trump 2018 januárjában Afrika országait „pöcegödör országoknak” nevezte, amelyek ettől a beszólástól nem voltak túlságosan elragadtatva. Nem véletlen, hogy az Afrikai Unió vezetője rögtön elítélte George Floyd minneapolisi meggyilkolását, leszögezve, hogy „elutasítjuk az USA folyamatos diszkriminációs politikáját a fekete polgáraival szemben”.
Szombat délután háromkor kezdődött a betiltott budapesti Pride. 
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
