Helyszíni jelentésekből azt már eddig is tudni lehetett, hogy Alekszej Navalnij ellenzéki politikus őrizetbe vétele, majd elítélése után évek óta nem látott nagyságú tüntetések törtek ki Oroszországban, amelyekre a rendőrség hatalmas erőkkel csapott le.
Nem aprózták el
A Moscow Times független megfigyelőkre hivatkozva most azt állítja, hogy
eddig országszerte összesen több mint 10 ezer embert vettek őrizetbe a hatóságok, köztük újságírókat is.
Moszkvában dugig teltek az elhelyezésükre szolgáló épületek, az őket szállító rendőrségi buszok egy részét a hatóságok kénytelenek voltak vidéki városokba átirányítani, több demonstrálót pedig úgynevezett illegális migránsoknak fenntartott centrumokba vittek.
Orosz lapértesülések szerint
a rendfenntartó erők hét közben is óriási erőkkel voltak jelen a közterületeken: kedden csak Moszkvában több mint 8 ezer embert mobilizáltak a különböző szolgálatoktól.
Eközben ezen a napon a demonstrálók száma "mindössze" 2-3 ezer volt.
A hatóságok ezúttal sem finomkodtak a tiltakozókkal: a Tv Rain (más néven Dozhd) független televízió felvételén az látható, hogy egy mellékutcában ütlegelik őket, miközben azt kiabálják: fegyvertelenek vagyunk!
A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov megvédte a rendőri fellépéseket, amelyek szerinte „szigorúak”, de „indokoltak” voltak.
A legnagyobb demonstráció egyébként január 23-án volt, amikor sajtóbecslések szerint több mint 100 ezer ember vonult utcára több mint 100 városban.
A demonstrációk kirobbanásában a Navalnij-ügy mellett alighanem szerepet játszott az a videó is, amelyet az ellenzéki politikus tett közzé január 19-én Vlagyimir Putyin állítólagos luxuspalotájáról. A videót eddig 108 millióan nézték meg a YouTube-on. Az orosz elnök szerint nem az övé a palota.
Ez a vád egyébként nem újkeletű, már 2012-ben születtek róla cikkek.
Megint egy mérgezés
Mint arról beszámoltunk, Alekszej Navalnijt még augusztusban próbálták megmérgezni ismeretlenek, az ellenzéki vezér azonban túlélte a támadást.
Arról eltérnek a szakértői vélemények, hogy ki vagy kik állhatnak a támadás hátterében. Nemzetközi oknyomozó újságírók vizsgálata szerint
az orosz titkosszolgálat hajthatta végre az akciót, valószínűleg a „Kreml legfelsőbb köreinek” megbízásából.
Más elméletek szerint ugyanakkor nem Vlagyimir Putyin mérgeztette meg Navalnijt, mivel
az orosz elnöknek több okból sem állt érdekében, hogy újabb nyugtalanságot keltsen hazájában és Európában.
Navalnij január közepén tért vissza Oroszországba németországi kezeléséről, az orosz hatóságok azonban már a repülőtéren őrizetbe vették egy korábbi ügyre hivatkozva.
Börtönbe zárják
E hét kedden pedig már el is ítélték: egy moszkvai bíróság letöltendőre változtatta még 2014-ben, a korábbi ügyben kiszabott három és fél éves, felfüggesztett szabadságvesztését arra hivatkozva, hogy több alkalommal nem jelentkezett az előírt időpontban a felügyelő hatóságnál.
Heiko Maas német külügyminiszter azonnal tiltakozott az ítélet ellen: szerinte az orosz ellenzéki politikus elítélése súlyos csapás a szabadságjogokra és a jogállamiságra. Dominic Raab brit külügyminiszter pedig azonnali és feltételek nélküli szabadon engedését követelte.
Navalnij, aki Putyin egyik legismertebb bírálója,
a megmérgezése előtti napokban egyébként ellenzéki jelöltekkel találkozott Szibériában.
Bár arra nincs biztos válasz, ki áll a merénylet hátterében, az tény, hogy Oroszországban feltűnő gyakorisággal halnak nem természetes halált ellenzéki politikusok, üzletemberek, kilépett kémek vagy éppen tényfeltáró újságírók:
rejtélyes körülmények között megmérgezik őket, vagy hirtelen kiesnek egy ablakon.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
