A rubel 2,5 százalékot veszített az értékéből szerdán, amikor Berlin bejelentette: Alekszej Navalnij, a 44 éves orosz ellenzéki politikus szervezetében Novicsok nevű idegmérget találtak. Donald Trump amerikai elnök még nem ítélte el a történteket, de az amerikai nemzetbiztonsági tanács (NSC), a NATO főtitkára, a brit miniszterelnök és az EU Bizottság elnöke is éles szavakkal követeli a felelősök megtalálását és megbüntetését. Szergej Nariskin, az orosz külső hírszerzés vezetője szerint viszont „valószínű”, hogy Navalnij megmérgezése a nyugati kémszervezetek egy „provokációja”.

A szakértő különvéleménye

Az elmúlt órákban óriási nyomás nehezedett Merkel kancellárra. Egyrészt az ellenzéki Zöldek, másrészt a CDU-s Norbert Röttgen, a külügyi bizottság atlantista vezetője éles hangon követelték, hogy a kancellár mondja föl az Északi Áramlat II. gázvezeték építését Oroszországgal. Itt már mindjárt előzetesen jegyezzük meg, hogy a 2360 kilométeres vezetékből 2200 kilométert már lefektetettek.

E sorok írója osztja Ben Noble, a Univerity College London orosz-szakértőjének a véleményét, miszerint „egyáltalán nem biztos – sőt valószínűtlen – , hogy Navalnij mérgezését közvetlenül a Kreml rendelte meg”. Noble szerint a szomszédos Belaruszban zajló politikai felfordulás, és a Habarovszkban július 9-e óta tartó tüntetések miatt Putyinnak semmilyen érdeke nem fűződött ahhoz, hogy újabb nyugtalanságot keltsen az országában.

A nagy gázbiznisz

Azt már mi tesszük hozzá: a Kreml ura egészen bizonyosan nem akarta volna segíteni Washingtont abban, hogy politikai nyomással leállíttassa az új orosz-német tengeri gázvezeték építését. Márpedig évek nehéz küzdelme után végre Brüsszel is Berlin mellé állt, és július végén az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell élesen bírálta az USA szankciós politikáját. Az Északi Áramlat, valamint a Török Áramlat kapcsán figyelmeztetett: az EU határozottan ellenzi a legitim üzleti érdekeiket követő európai vállalatokkal szembeni bármilyen amerikai szankciót, és úgy véli, hogy az extraterritoriális korlátozások ellentétesek a nemzetközi joggal.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy miközben az USA a világ legnagyobb földgázkitermelője, Európában Oroszország és az orosz Gazprom – elsősorban földrajzi okok miatt – egyeduralkodó. Ezen Washington évek óta szeretne változtatni, ez azonban nem áll az EU érdekében. Brüsszel célja egyrészt az energia diverzifikálása és az energiabiztonság megteremtése, másrészt az energiahordozók árának a leszorítása, hogy minél versenyképesebb helyzetbe hozza az európai vállalatokat.

Berlin pozícióváltása

Abban biztosak lehetünk, hogy a fehérorosz elektronikus hírszerzés rendkívül aktív Lengyelországban. Márpedig Lukasenka egy Berlin és Varsó között lehallgatott beszédre hivatkozva tegnap azt állította, hogy Merkel kancellár „meghamisította” a Navalnij megmérgezésére vonatkozó jelentést. Ez bizony nem teljesen lehetetlen, Berlin ugyanis a színfalak mögött az utóbbi hetekben élesebb kurzusra állt a Moszkva-Peking tengellyel szemben. Azt a Handelsblatt, a vezető német üzleti napilap jelentette a héten, a berlini kormány csatlakozik a Kínát gyengítő délkelet-ázsiai koalícióhoz, különmegállapodásokra törekedve a beszállítói láncokkal kapcsolatban Indiával és Ausztráliával.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)