Az elmúlt évtizedek egyik legpusztítóbb áradása eddig mintegy 26 milliárd dolláros kárt okozott Kína ipari övezeteiben a Jangce folyó mentén. Nagyon nem hiányzott ez az országnak, amely most lábadozik a koronavírus-járvány okozta gazdasági sokkból. 2008-hoz hasonlóan a kormányzat újra milliárdos nagyságrendű ingatlanberuházásokba öli a pénzt, de az ország ipari termelése és a gépipari beruházások gyenge szinten maradtak.
Feszült külpolitikai frontok
Mindeközben viharfelhők gyülekeznek a külpolitikai fronton mind Tajvan, mind India vonatkozásában. Az elmúlt hónapban 67 alkalommal repültek be amerikai vadászgépek a Dél-kínai-tenger térségébe. A Kínai Néphadsereg (PLA) szombaton hadgyakorlatot kezdett a Sárga-tengeren, miután befejezett egy hadgyakorlatot a Tajvani szorosban. Tegnap szintén hadgyakorlatot kezdett a PLA a Dél-kínai-tengeren és a Pohaj-tengeren. Eközben mind a szakértők, mind a kínai közemberek körében egyre több szó esik egy esetleges tajvani katonai konfliktus növekvő veszélyéről.
Bár az európai vezető lapok címlapjáról lekerült az utóbbi hetekben a téma, a Kína és India közötti szembenállás továbbra is rendkívül feszült. Az indiai vezérkari főnök tegnap kijelentette, hogy ha a 4057 kilométeres himalájai (Ladakh) határszakaszon nem lesz eredménye a katonai és a diplomáciai tárgyalásoknak, akkor Új-Delhi kész a katonaság bevetésére. India a kínai csapatok teljes visszavonását követeli a vitatott határszakaszról, míg Peking a „Bojkottáljuk Kínát” nevű indiai kormánykapány azonnali leállítását követeli.
Kína számára ez érzékeny kérdés, hiszen évente 50 millárd dolláros kereskedelmi aktívumot produkált az elmúlt időszakban Indiával szemben, ez pedig a jelek szerint a múlté. Mi több, kiszivárgott információk szerint India, Japán és Ausztrália a színfalak mögött aktív, Kínát feltartóztató tárgyalásokat kezdtek beszállítási láncaik szorosabb koordinálásáról. Az Egyesült Államokkal karöltve Japán, Ausztrália és India már évek óta tagjai az egyre nyíltabban Kína-ellenes Négyoldalú Biztonsági Dialógusnak (Quad) nevezett nemzetbiztonsági és katonai konzultációs csoportnak.
Megreccsent tengely
De az utóbbi hetek igazán izgalmas geopolitikai fejleménye a hajszálrepedések megjelenése a kínai-orosz biztonságpolitikai tengelyen. India természetesen mindent megtesz azért – Washington háttértámogatásával -, hogy ezek a repedések végül nyílt töréshez vezessenek.
Az indiai vezérkari főnök június 24-i moszkvai látogatásán megegyezés született arról, hogy az orosz fél az eredetileg megállapodott 2021 helyett már idén leszállítja az első Sz-400 légvédelmi rakétaüteget. Ami igazán döbbenetes, hogy Moszkva már több, mint fél éve nem hajlandó leszállítani az újabb Sz-400-as ütegeket Pekingnek. Ennek egyik legfőbb oka, hogy Kína 2017-ben beszervezte Oroszország egyik legmegbecsültebb tudósát, a Tudományos Akadémia Arktika részlegének fejét, aki tengeralattjárókkal kapcsolatos katonai titkokat adott el Pekingnek. A kínai nagykövetség Moszkvában egy külön diplomatát alkalmazott, akinek kizárólag az akadémikus felügyelete volt a feladata.
Érthető tehát, hogy a Kreml-ben leolvadtak a biztosítékok. India érzi, hogy most kell ütni a vasat, ezért kiszivárgott hírek szerint a legmagasabb diplomáciai szinten elkezdett lobbizni azért, hogy Moszkva csatlakozzon a Washington által vezetett Indo-Csendes-óceáni szövetséghez – amellyel adott esetben teljes lenne Kína bekerítése.
Kissinger nyomdokain
Valóban, amerikai konzervatív stratégák szerint Moszkva és Peking történelmük során túlnyomórészt egymás geopolitikai riválisai voltak. Kína azon álma, hogy Eurázsia egyeduralkodója legyen, óhatatlanul ütközni fog az orosz érdekekkel. Egy ilyen potenciális konfliktusforrásnak Közép-Ázsia ígérkezik.
Az eurázsiai tengely aláásásához Trumpnak meg kell gyengítenie Moszkva elkötelezettségét Peking és Teherán irányába. Henry Kissinger, az amerikai geopolitika doyenje éppen ezt javasolta Trumpnak két évvel ezelőtt, a Putyinnal négyszemközt lezajlott finnországi tárgyalásai előtt. Mint ismeretes, Kissinger nemzetbiztonsági tanácsadóként 1971-ben Kínát választotta le a Szovjetunióról, 2018-ban pedig újra az eurázsiai tengely megtörésére tett javaslatot – de most Moszkvának tett engedményekkel.
Nos, a jelek szerint tehát újabb kampány indult az orosz-kínai tengely megtörésére. Ez alkalommal India vezeti a lobbi-hadjáratot.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Péntek hajnalban elfogadták a külföldi segélyprogramok és médiatámogatások összesen 9 milliárd dolláros csökkentéséről szóló törvényt. 
Hogyan fektessünk be bizonytalan időkben? Óvatosan is lehet építkezni!
