Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában

India, Japán és Ausztrália a színfalak mögött aktív, Kínát feltartóztató tárgyalásokat kezdtek beszállítási láncaik szorosabb koordinálásáról. India elkezdett lobbizni azért, hogy Moszkva csatlakozzon a Washington által vezetett Indo-csendes-óceáni szövetséghez – amellyel teljes lenne Kína bekerítése. Káncz Csaba jegyzete.

Az elmúlt évtizedek egyik legpusztítóbb áradása eddig mintegy 26 milliárd dolláros kárt okozott Kína ipari övezeteiben a Jangce folyó mentén. Nagyon nem hiányzott ez az országnak, amely most lábadozik a koronavírus-járvány okozta gazdasági sokkból. 2008-hoz hasonlóan a kormányzat újra milliárdos nagyságrendű ingatlanberuházásokba öli a pénzt, de az ország ipari termelése és a gépipari beruházások gyenge szinten maradtak.

Feszült külpolitikai frontok

Mindeközben viharfelhők gyülekeznek a külpolitikai fronton mind Tajvan, mind India vonatkozásában. Az elmúlt hónapban 67 alkalommal repültek be amerikai vadászgépek a Dél-kínai-tenger térségébe. A Kínai Néphadsereg (PLA) szombaton hadgyakorlatot kezdett a Sárga-tengeren, miután befejezett egy hadgyakorlatot a Tajvani szorosban. Tegnap szintén hadgyakorlatot kezdett a PLA a Dél-kínai-tengeren és a Pohaj-tengeren. Eközben mind a szakértők, mind a kínai közemberek körében egyre több szó esik egy esetleges tajvani katonai konfliktus növekvő veszélyéről.

Bár az európai vezető lapok címlapjáról lekerült az utóbbi hetekben a téma, a Kína és India közötti szembenállás továbbra is rendkívül feszült. Az indiai vezérkari főnök tegnap kijelentette, hogy ha a 4057 kilométeres himalájai (Ladakh) határszakaszon nem lesz eredménye a katonai és a diplomáciai tárgyalásoknak, akkor Új-Delhi kész a katonaság bevetésére. India a kínai csapatok teljes visszavonását követeli a vitatott határszakaszról, míg Peking a „Bojkottáljuk Kínát” nevű indiai kormánykapány azonnali leállítását követeli.

Kína-ellenes tüntetés Indiában. Tibeti fiatalok a kínai áruk bojkottjára szólítanak fel. Fotó: EPA/Sanjay BaidKína-ellenes tüntetés Indiában. Tibeti fiatalok a kínai áruk bojkottjára szólítanak fel. Fotó: EPA/Sanjay Baid

Kína számára ez érzékeny kérdés, hiszen évente 50 millárd dolláros kereskedelmi aktívumot produkált az elmúlt időszakban Indiával szemben, ez pedig a jelek szerint a múlté. Mi több, kiszivárgott információk szerint India, Japán és Ausztrália a színfalak mögött aktív, Kínát feltartóztató tárgyalásokat kezdtek beszállítási láncaik szorosabb koordinálásáról. Az Egyesült Államokkal karöltve Japán, Ausztrália és India már évek óta tagjai az egyre nyíltabban Kína-ellenes Négyoldalú Biztonsági Dialógusnak (Quad) nevezett nemzetbiztonsági és katonai konzultációs csoportnak.

Megreccsent tengely

De az utóbbi hetek igazán izgalmas geopolitikai fejleménye a hajszálrepedések megjelenése a kínai-orosz biztonságpolitikai tengelyen. India természetesen mindent megtesz azért – Washington háttértámogatásával -, hogy ezek a repedések végül nyílt töréshez vezessenek.

Az indiai vezérkari főnök június 24-i moszkvai látogatásán megegyezés született arról, hogy az orosz fél az eredetileg megállapodott 2021 helyett már idén leszállítja az első Sz-400 légvédelmi rakétaüteget. Ami igazán döbbenetes, hogy Moszkva már több, mint fél éve nem hajlandó leszállítani az újabb Sz-400-as ütegeket Pekingnek. Ennek egyik legfőbb oka, hogy Kína 2017-ben beszervezte Oroszország egyik legmegbecsültebb tudósát, a Tudományos Akadémia Arktika részlegének fejét, aki tengeralattjárókkal kapcsolatos katonai titkokat adott el Pekingnek. A kínai nagykövetség Moszkvában egy külön diplomatát alkalmazott, akinek kizárólag az akadémikus felügyelete volt a feladata.

Érthető tehát, hogy a Kreml-ben leolvadtak a biztosítékok. India érzi, hogy most kell ütni a vasat, ezért kiszivárgott hírek szerint a legmagasabb diplomáciai szinten elkezdett lobbizni azért, hogy Moszkva csatlakozzon a Washington által vezetett Indo-Csendes-óceáni szövetséghez – amellyel adott esetben teljes lenne Kína bekerítése.

Kissinger nyomdokain

Valóban, amerikai konzervatív stratégák szerint Moszkva és Peking történelmük során túlnyomórészt egymás geopolitikai riválisai voltak. Kína azon álma, hogy Eurázsia egyeduralkodója legyen, óhatatlanul ütközni fog az orosz érdekekkel. Egy ilyen potenciális konfliktusforrásnak Közép-Ázsia ígérkezik.

Az eurázsiai tengely aláásásához Trumpnak meg kell gyengítenie Moszkva elkötelezettségét Peking és Teherán irányába. Henry Kissinger, az amerikai geopolitika doyenje éppen ezt javasolta Trumpnak két évvel ezelőtt, a Putyinnal négyszemközt lezajlott finnországi tárgyalásai előtt. Mint ismeretes, Kissinger nemzetbiztonsági tanácsadóként 1971-ben Kínát választotta le a Szovjetunióról, 2018-ban pedig újra az eurázsiai tengely megtörésére tett javaslatot – de most Moszkvának tett engedményekkel.

Nos, a jelek szerint tehát újabb kampány indult az orosz-kínai tengely megtörésére. Ez alkalommal India vezeti a lobbi-hadjáratot.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Forrongó Jeruzsálem – kemény figyelmeztetés Izraelnek
Káncz Csaba | 2021. május 10. 18:44
A nemzetközi közösség tegnap élesen elítélte az izraeli kisajátításokat Kelet-Jeruzsálemben, az ENSZ Biztonsági Tanácsa ma zárt ülést tart az ügyben. Az Arab Liga külügyminiszterei holnap tanácskoznak. Az erőszak veszélyezteti a koalíciós kormány megalakulását is. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Jövő héten kinyit Ausztria – ott is komoly előnyöket élveznek majd a beoltottak
Privátbankár.hu / MTI | 2021. május 10. 18:27
Ausztriában május 19-én kinyitnak a hónapokkal ezelőtt a koronavírus-járvány megfékezése érdekében bezárt éttermek, hotelek, kulturális és sportlétesítmények is - jelentette be Sebastian Kurz kancellár hétfő délután.
Makro / Külgazdaság Egyre elfogadottabb Le Pen pártja a franciáknál
Privátbankár.hu / MTI | 2021. május 10. 17:52
Egyre nő azok száma, akik szerint nem veszélyezteti a demokráciát. Minden második ember ugyanakkor továbbra is elutasítja.
Makro / Külgazdaság 2022-ben már havi 8250 forint lesz az egészségügyi szolgáltatási járulék
Kormos Olga | 2021. május 10. 16:18
Az egészségügyi szolgáltatási járulék immár évről-évre változó összeg. Ennek köszönhetően a jövő évi költségvetési törvényjavaslat 2022-re már 8 250 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot rögzít.
Makro / Külgazdaság 100,5 milliárdos plusszal zárt áprilisban az államháztartás központi alrendszere
MTI | 2021. május 10. 12:09
Kb. mint tavaly.
Makro / Külgazdaság Megint drágulás lesz a hazai benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2021. május 10. 10:33
Ezúttal azonban csak a gázolaj literenkénti bruttó átlagára megy feljebb, 2 forintal, a benziné változatlan marad. Aminek következtében március végét követően ismét az a helyzet áll elő, hogy a két üzemanyag-fajta szinte hajszálra ugyanannyiba kerül majd, csak most a benzin a drágább. 
Makro / Külgazdaság Keddtől Törökországba is utazhatnak a már beoltott magyarok
MTI | 2021. május 10. 09:57
És jöhetnek hozzánk a már beoltott törökök. A két ország kölcsönösen elfogadja egymás oltási igazolványait.
Makro / Külgazdaság Mától ismét iskola - vissza kell szocializálni a gyerekeket
Kormos Olga | 2021. május 10. 09:52
Ma reggel a felsőoktatás kivételével ismét visszaállt a rend: már nemcsak az általános iskolák alsósait, de a felsősöket, valamint a középiskolásokat is személyesen várták a tanárok. Több hónap után nem könnyű ismét a jelenléti oktatásban részt venni, sokan félnek is visszaülni a padokba. Egy édesapa ezért azt kéri a pedagógusoktól, hogy a visszatéréskor legyenek kíméletesek a gyerekekkel.
Makro / Külgazdaság 1003 milliárdból gazdálkodhat jövőre a Magyar Honvédség
Privátbankár.hu | 2021. május 10. 08:16
Ez jócskán több az idei keretnél. 
Makro / Külgazdaság Nem hosszabbítja meg szerződését az AstraZenecával az EU
MTI | 2021. május 10. 07:18
Bizalomhiány alakult ki az AstraZeneca brit-svéd gyógyszergyártóval szemben a lassú szállítások miatt, ezért nem hosszabbítja meg a vakcinavásárlási szerződést a céggel az Európai Bizottság - mondta vasárnap a VRT holland nyelvű belga köztévének Didier Reynders uniós biztos.
hírlevél
depositphotos