Törökország és Szíria határán (fotó: UNHC, AFP)

Ki eresztette ránk ezt a nagy menekültáradatot, miért pont most, amikor már évek óta folyik a szíriai polgárháború? – teszik fel sokan a kérdést, vagy rossz esetben tesznek magukévá kérdés nélkül valamilyen buta összeesküvés-elméletet.

Egyre több jelét találjuk annak, hogy ennek az okát Törökországban kell keresni, ahol becslések szerint már több mint kétmillió menekült él, sokkal, de sokkal több, mint az EU-ban. (További kétmillió Libanonban és Jordániában van, nyolcmillió pedig Szírián belül vált földönfutóvá.) A menekülők elmondásaiból és a földrajzi viszonyokból is az következik, hogy a legtöbb szíriai menekült több-kevesebb időt Törökországban tölt.

Ön hagyná magát összegyűjteni?

Találtunk ugyan olyan riportokat, amelyek pozitív, már-már idilli képet festenek le a törökök vendégszeretetéről és a menekülttáboraikról, de aggasztó jelek is vannak. Az osztrák Die Presse és a Reuters augusztus közepi tudósítása arról szól, hogy a görög partokhoz közel fekvő török Izmir városában a tengeri útra várakozó, parkokban és tereken alvó szíreket össze akarják gyűjteni egy stadionba, majd menekülttáborokba akarják szállítani.

A cikk szerint ráadásul a török parti őrség 30 ezer menekültet halászott ki a tengerből idén, és vitt vissza a szárazföldre (közülük 2000 főt a halálból mentett meg.) Ha kényszerbegyűjtésről hall valaki, aki Európába készül, logikus, hogy inkább gyorsan szedi a sátorfáját, és minél előbb nekiindul.

Egy pletyka tízezreket mozgat meg?

A konzervatívnak mondott német Die Welt napilap portálja szerint az a pletyka okozta a menekültek hirtelen megindulását augusztusban, hogy elterjedt, a törökök vissza fogják őket toloncolni Szíriába. Ennek annyi alapja van, hogy Szíria azokban a hetekben felvetette egy afféle ütközőzóna kialakítását a szíriai határnál, és azt is, hogy oda visszatérhetnek a szírek, igaz, csak önkéntes alapon. Törökország hivatalosan a nyitott kapuk politikáját követi és mindenkit befogad – írja a lap.

Valójában azonban eközben kerítést is épít, mintha felkészülne a határok lezárására – teszi hozzá a Privátbankár, ami nyilván szintén nem jó üzenet a menekülőknek. (Lásd első fotónkat.)

Az élet egyre nehezebb

A Die Welt szerint a Törökországból történő nagy kivándorlásnak az is oka, hogy az életkörülmények rosszak. Csak mintegy 300 ezer szír él menekülttáborokban, a többi 1,7 millió bérlakásokban, rokonoknál vagy egyszerűen az utcán.

Hivatalosan nem kaphatnak munkát, így feketén dolgoznak napi tíz euró körüli összegért, például építkezéseken vagy a mezőgazdaságban. Kiszolgáltatottak, néha egyáltalán nem fizetik ki őket, mosakodni a mecsetekbe járnak.

Táborokba kéne menni

A lap szerint egyébként a Törökországban élő menekültek 85 százaléka nem akar továbbmenni, hogy a hazája közelében maradhasson, és idővel visszatérhessen. De egyre többen veszítik el a reményt, hogy ez bekövetkezik. „Néhány nappal ezelőtt elkezdték a hatóságok begyűjteni az embereket, hogy táborokba vigyék őket” – írja a Die Welt. De ez nem megoldás, onnét is sokszor újra útnak indulnak.

Ha lenne ötezer dollárom

Magyar újságírók a helyszínen jártak Dél-Törökországban, és szintén arra jutottak, hogy megváltozott a török menekültpolitika. „Megteltek a táborok, Törökország nyugatra tolja a szír menekülteket” – hangzik az Átlátszó.hu cikkének címe. „Dél-Törökországnak elege van a szír menekültekből, a határokat zárják, és nyugatra hajtják őket”. „Ha lenne ötezer dollárom, két perc múlva már itt sem lennék” – folytatják.

„A török önkormányzatok már nem adnak ki több tartózkodási engedélyt a szír menekülteknek, hanem nyugatra terelik őket, akár papírok nélkül is.” „Még meg is fenyegetik őket azzal, hogy visszatoloncolják őket Szíriába”, „Az Európai Unió miért nem talál valami megoldást, miért nem adnak segítséget itt, hogy ne kelljen elmenni?” - idéznek helyieket. Ami összecseng azzal, amit a németek írtak a lehetőleg hazájuk közelében maradni akaró szírekkel.

Nemcsak küldik, hívják is

Miért éppen Németország? – hangzik el sokszor ez a kérdés is. A Privátbankár újságírói számos német és egyéb tudósításban, interjúban találkoznak azzal a jelenséggel, hogy a szír, afgán, iraki menekültek nem teljesen az ismeretlenbe, a vakvilágba indulnak el, hanem sokan eleve rokonokhoz, barátokhoz készülnek.

Mivel eddig is Németország vette fel a legtöbb menekültet, az ott élők már hívják, segítik az újakat, információkkal, pénzzel. Teljesen logikus módon, hiszen mindenki felkarolja a saját rokonait, ha teheti. Feltételezzük, hogy ez valóságos lavinaeffektust okozhat, főleg a nagycsaládoknál, ahol 20-30 unokatestvér is lehet. Ez is közrejátszhat az áradat megindulásában.

(Mai cikkünk: súlyosan alábecsülik a menekültügy veszélyeit?)

Menekülttábor Libanon és Szíria határán, élelmiszerjeggyel ételre váró gyerekek (Fotó: Wikimedia Commons)