Donald Trump amerikai elnök szerdán új vámrendszert vezetett be, amely keretében új vámtételeket rótt ki kereskedelmi partnereire – az Európai Unióval szemben például 20 százalékos, Kínával szemben 34 százalékos importvámot határozott meg.
Trump listáján ugyanakkor nincs rajta Oroszország. De miért?
“A Moszkvával szembeni amerikai vámoknak nem sok hatása lenne” – írta Bendarzsevszkij Anton térségi szakértő, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója Facebook-posztjában.
Mint kifejtette, amíg a Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi forgalom 583 milliárd dollár volt tavaly, addig az amerikai-orosz forgalom csupán 3,5 milliárd dollár. Összehasonlításul: Magyarország kereskedelmi forgalma az Egyesült Államokkal az elmúlt években rekordot ért el, és meghaladta a 9 milliárd dollárt.
„Tehát a területében nagyjából 184-szer, lakosságában körülbelül 14-szer nagyobb Oroszország 2,5-szer kisebb kereskedelmet folytatott az Egyesült Államokkal, mint mi”, magyarázta.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy az úgynevezett másodlagos vámoknak már nagy hatása lenne, és ez az, ami most formálódhat a háttérben.
Emlékeztetett, hogy az amerikai elnök pár napja hatalmas, orosz kőolaj-vásárlókkal szembeni másodlagos szankciókról beszélt, és a héten az amerikai szenátusban egy valóban óriási, 500 százalékról szóló vámtervezetet készítettek elő mindazon országokkal szemben, amelyek orosz kőolajat vásárolnak.
Ez akkor lépne életbe, ha az oroszok „nem fogadják el a feltételek nélküli általános fegyverszünetet”. És sok mindenkinek fájna, „nem csak az oroszoknak, hanem Kínának, Indiának, az európaiaknak és többek között Magyarországnak is”, figyelmeztetett.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 1,10 pontos nyitás után emelkedett szerdán délelőtt. 
