Sokkal kevesebben akarnak Magyarországról elvándorolni külföldi munka reményében, mint négy évvel ezelőtt, ugyanakkor a külföldi munkavállalók is kevésbé érdeklődnek az ország iránt mint pár éve – derült ki a Boston Consultink Group és a Profession.hu közös kutatásából. A kutatás alapján a hazai munkavállalók csupán 35 százaléka menne külföldre dolgozni, míg a globális átlag 57 százalék. Ez a mutató alacsonyabb, mint négy évvel ezelőtt, amikor 58 százalék mondta, hogy szívesen költözne külföldre dolgozni.

A csökkenés itthon főként a a fiatalok és a magasan képzettek körében is szignifikáns, a fiatalok 45 százaléka menne külföldre, szemben a korábbi 60 százalékkal, míg a magasan képzetteknek most 37 százaléka költözne külföldre, szemben a 2014-ben mért 65 százalékkal. Magyarországon a 20 év alattiak mobilitási hajlandósága 66 százalék, ez meghaladja a globális átlagot.

A magyar átlagnál (35 százalék) többen mennének külföldre munkát vállalni az IT és technológiai szektorban dolgozók közül (46 százalék), az üzleti adminisztrációból (44 százalék) és a médiából (43 százalék), de a doktori fokozattal rendelkezők szintén ide tartoznak (40 százalék).

Jobbak a lehetőségek

A felmérés szerint szinte egész Kelet-Európában csökkent a hajlandóság, míg négy évvel ezelőtt az arány meghaladta a globális átlagot. Az indoklás szerint a régió gazdasági megerősödése és a jobb munkalehetőségek éreztetik hatásukat.

Globálisan a munkavállalók mintegy 57 százaléka lenne jobb munka érdekében külföldre költözni. Bár ez magas arány, mégis 7 százalékkal alacsonyabb, mint 2014-ben – mondta a BCG budapesti vezető szakértője. Kotsis Ádám szerint sok ország változtat munkavállalási gyakorlatán. A Brexit csökkentette az Egyesült Királyság vonzerejét, a szigetország így második helyről az ötödikre esett vissza az országok vonzóképességének rangsorában.

Az Egyesült Államok után Németország lett a második legnépszerűbb uticél, ami nem csupán a teljes népességen belül, hanem a 30 év alattiak között is a második legnépszerűbb célország, mind a mester-, mind a doktori fokozattal rendelkezők, valamint a digitális szakemberek körében. Németország mellett Berlin is előrelépett, a 2014-es 6. hely után immár a világ harmadik legnépszerűbb városa, elsősorban Berlin startup központ jellege miatt - írják a tanulmányban.

Mik az elvárások a munkáltató felé?

A munkahelyi elégedettségre vonatkozó tényezők országonként és régiónként eltérőek, de a munkavállalók világszerte fontosabbnak találták a jó kapcsolatot a kollégákkal, a munka és az élet egyensúlyát, a jó kapcsolatot a főnökükkel, a munkahelyi tanulás lehetőségét, a karrier kilátásokat és a munkáltató pénzügyi stabilitását, mint a fizetést, ami csak a nyolcadik legfontosabb tényező lett.

A magyar munkavállalók körében is csak a negyedik legfontosabb szempont a fizetés, ezt megelőzi ugyanis a megelőzi a munka és élet egyensúlya, a jó kapcsolat a kollégákkal és a munka elismerése. A fizetést követi a munkahely biztonsága, a munkáltató pénzügyi stabilitása, a jó kapcsolat a főnökkel, az együttműködésen alapuló munkavégzés, a munka érdekessége és a munkavégzés intenzitása.

Az eredményekből jól látható, szemléletváltásra van szükség, hogy egy munkáltató hosszú távon is versenyképes maradjon: nemcsak a toborzási gyakorlatról van szó, hanem előtérbe került a munkaerő megtartásának a fontossága is – mondta Martis István a Profession.hu ügyvezető igazgatója.

A nyugati piacokon a munkavállalók inkább a munka és az élet egyensúlyára és a jó kapcsolatokra helyezik a hangsúlyt, míg a feltörekvő országokban, mint például Kína, India, Törökország és Marokkó, a tanulásra és a karrier kilátásokra. Ugyanakkor Oroszországban és Ukrajnában a fizetés és a munkahely stabilitása a legfontosabb szempont.