4p

Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!

Klasszis Befektetői Klub

2025. május 27. 17:00, Budapest

Részletek és jelentkezés

A Kreml joggal reménykedhet abban, hogy ezzel éket üt a NATO szervezetébe.

Véglegesítette szerződését Törökország az orosz S-400 Triumf légvédelmi rakétarendszer megvásárlásáról, ezzel a végére érve a több, mint egy éve tartó tárgyalásoknak – írja Reuters. A 2,5 milliárd dolláros üzlet komoly aggodalmakat keltett a nyugati államokban, mivel a rakéták nem integrálhatók NATO védelmi rendszerébe.

A rendkívül modern légvédelmi rendszert ellenséges harci gépek, cirkálórakéták, valamint rövid- és középtávú rakéták elfogására lehet bevetni. Ankara  ezzel is növelni kívánja védelmi képességeit a kurd és iszlamista fenyegetésekkel szemben.

S-400

A rakéták 400 kilométeres hatótávolsággal bírnak és akár 27 kilométeres magasságban képesek a célt megsemmisíteni. Egy S-400-as üteg egyszerre akár 300 célpontot tud figyelemmel kísérni. De a NATO-ban használt Patriot rakétákkal ellentétben az S-400-asnak nincsen ’ellenség-barát-felismerő rendszere’, így a revansista Erdogán akár olyan NATO partnerek ellen is bevetheti, mint a görög vadászgépek az Égei tenger fölött.

Bár a szerződés részletei egyelőre ismeretlenek, Sergei Chemezov, a Rostec igazgatója elmondta: Moszkva összesen négy üteg rakétával gazdagítja Törökország védelmi képességeit. Moszkva 2020 márciusában tervezi az első két üteg szállítását, további két üteget pedig Anatóliában közösen szerelnének össze. Törökország ezzel az első olyan NATO tag, amelynek arzenáljában S-400-as légvédelmi rakétarendszer is alkalmaznak.

Orosz hitel állami kasszából

Törökország a teljes költség 45 százalékát fizeti ki előre, míg a fennmaradó részt orosz hitelből finanszírozzák. A török elnök, Recep Tayyip Erdogan hozzátette: a hitelt nem dollárban, hanem rubelben vesszük fel. Az orosz pénzügyminisztérium állami forrásból finanszírozza az üzletet, a bankok csupán a tranzakciók lebonyolításában segítenek.

Moszkva és Ankara viszonya még 2015-ben megromlott, amikor a törökök lelőttek egy engedély nélkül légtérbe lépő orosz vadászgépet, azóta viszont jelentősen javult a két ország viszonya: közös erővel támogatják a szíriai polgárháború rendezésére irányuló törekvéseket, de védelmi és energetikai kérdésekben is együttműködnek.

Sosem ér véget? Újabb embereket tüntet el Erdogan - További részletek >>>

Az S-400-as projekt mellett a török vezetés más országokkal is próbált hasonló üzletet kötni: novemberben Ankara levélben fejezte ki szándékát Franciaország és Olaszország felé, hogy közösen tovább erősítsék a védelmi rendszereiket. Első lépésként a francia-olasz EUROSAM és a török vállalatok a SAMP-T védelmi rakétarendszerrel kapcsolatban kezdenek tárgyalásokat.

Ez lehet a török-NATO kapcsolat vége?

Ahogy arról korábban is írtunk, Ankara sokáig tárgyalt Washingtonnal is Patriot légvédelmi rakéták beszerzéséről, de az üzlet végül kútba esett. Az amerikaiak ugyanis nem voltak hajlandók belemenni a törökök által követelt együttműködésbe az összeszerelés területén, amely egyben technológia-transzfert is magával hordozott volna. Ankara 2013-ban már megegyezett a kínai állami CPMIEC hadüzemmel rakétaszállításról, de NATO ezt lefújta, mert nem szerette volna, ha a szövetségen kívüli hadmérnökök közvetlen betekintést nyernének a védelmi rendszerük működésébe és gyengeségeibe.

Az S-400-asok megvásárlása ugyanis nemcsak katonai, hanem politikai szempontból is kiemelkedően releváns, hiszen ez jelzi Törökország további távolodását a nyugati világtól, miközben Oroszország egyre stabilabban veti meg a lábát a Közel-Keleten. A részleteket Káncz Csaba jegyzetében olvashatják.

Óriási öngólt lőtt Amerika – a törökök dörzsölik a tenyerüket

Az amerikai alelnökkel még a közel-keleti keresztények sem hajlandók találkozni a jeruzsálemi döntés után. A Trump-adminisztráció egyre fokozódó nemzetközi elszigetelődése megmutatkozik a párizsi klímamegállapodás és az iráni nukleáris megegyezés esetében is. Erdogan nagyon is észben tartja, hogy Isztambul volt azon Kalifátus székhelye 1362-től 1924-ig, amelynek Jeruzsálem is szerves része volt. További részletek >>>

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Véget érni látszik a Dacia szárnyalása?
Privátbankár.hu | 2025. május 24. 15:22
A romániai autóipar erőteljesen beletaposott a fékbe. Mindkét ottani márka termelése csökkent.
Makro / Külgazdaság A béna kacsa esete a mestertervvel: van visszaút Oroszországba?
Privátbankár.hu | 2025. május 24. 13:28
Donald Trump amerikai elnök állítólag azt a „rafinált” tervet eszelte ki, hogy „reciprok Nixonként” lehámozza Oroszországot Kínáról. Ennek az lehet az alapja, hogy fogalma sincs a lehetőségekről.
Makro / Külgazdaság Megjött a reakció Donald Trump újabb Európa-ellenes dührohamára
Privátbankár.hu | 2025. május 24. 12:39
Az EU nem megy bele a sárdobálásba. 
Makro / Külgazdaság Örülhetnek a magyar autósok
Privátbankár.hu | 2025. május 24. 10:55
Mit érdemes tudni az üzemanyagárakról? 
Makro / Külgazdaság Hamarosan karnyújtásnyira kerülhetünk Belgrádtól
Privátbankár.hu | 2025. május 23. 16:16
Az idei év végére elkészül a Budapestet Belgráddal összekötő vasútvonal modernizálása, a két ország fővárosa így gyakorlatilag karnyújtásra kerül egymástól – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Belgrádban.
Makro / Külgazdaság Kiderült, mi a legnagyobb természeti veszély az európai gazdaság számára
Privátbankár.hu | 2025. május 23. 15:46
A felszíni vízhiány jelenti a legjelentősebb természeti kockázatot az európai gazdaság számára – közölte az Európai Központi Bank (EKB) és az Oxfordi Egyetem kutatását ismertetve a Luxembourg Times című, angol nyelvű luxemburgi hírportál pénteken.
Makro / Külgazdaság 2027-re ígéri az új kőolajvezetéket Szijjártó Péter
Privátbankár.hu | 2025. május 23. 15:31
A tárcavezető arról számolt be, hogy Európa rendkívül összetett kihívásokkal néz szembe, és ezek közül az egyik az energiaválság, amely az Oroszországgal szembeni szankciók és Ukrajna számlájára írható.
Makro / Külgazdaság 4iG: Technológiai együttműködés Kazahsztánnal
Privátbankár.hu | 2025. május 23. 11:24
A kazah fél megerősítette elkötelezettségét.
Makro / Külgazdaság Kiderült, hogy mennyibe fog kerülni egy liter dízel
Privátbankár.hu | 2025. május 23. 10:42
Szombaton a benzin nagykereskedelmi ára ezúttal sem változik.
Makro / Külgazdaság „Hihetőbb a 382 ezer” – Bod Péter Ákos szerint félrevezető a béradat
Privátbankár.hu | 2025. május 23. 09:10
A minimálbér-emelés belengetése szembemegy a gazdasági realitásokkal.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG