Véglegesítette szerződését Törökország az orosz S-400 Triumf légvédelmi rakétarendszer megvásárlásáról, ezzel a végére érve a több, mint egy éve tartó tárgyalásoknak – írja Reuters. A 2,5 milliárd dolláros üzlet komoly aggodalmakat keltett a nyugati államokban, mivel a rakéták nem integrálhatók NATO védelmi rendszerébe.
A rendkívül modern légvédelmi rendszert ellenséges harci gépek, cirkálórakéták, valamint rövid- és középtávú rakéták elfogására lehet bevetni. Ankara ezzel is növelni kívánja védelmi képességeit a kurd és iszlamista fenyegetésekkel szemben.
|
S-400 A rakéták 400 kilométeres hatótávolsággal bírnak és akár 27 kilométeres magasságban képesek a célt megsemmisíteni. Egy S-400-as üteg egyszerre akár 300 célpontot tud figyelemmel kísérni. De a NATO-ban használt Patriot rakétákkal ellentétben az S-400-asnak nincsen ’ellenség-barát-felismerő rendszere’, így a revansista Erdogán akár olyan NATO partnerek ellen is bevetheti, mint a görög vadászgépek az Égei tenger fölött. |
Bár a szerződés részletei egyelőre ismeretlenek, Sergei Chemezov, a Rostec igazgatója elmondta: Moszkva összesen négy üteg rakétával gazdagítja Törökország védelmi képességeit. Moszkva 2020 márciusában tervezi az első két üteg szállítását, további két üteget pedig Anatóliában közösen szerelnének össze. Törökország ezzel az első olyan NATO tag, amelynek arzenáljában S-400-as légvédelmi rakétarendszer is alkalmaznak.
Orosz hitel állami kasszából
Törökország a teljes költség 45 százalékát fizeti ki előre, míg a fennmaradó részt orosz hitelből finanszírozzák. A török elnök, Recep Tayyip Erdogan hozzátette: a hitelt nem dollárban, hanem rubelben vesszük fel. Az orosz pénzügyminisztérium állami forrásból finanszírozza az üzletet, a bankok csupán a tranzakciók lebonyolításában segítenek.
Moszkva és Ankara viszonya még 2015-ben megromlott, amikor a törökök lelőttek egy engedély nélkül légtérbe lépő orosz vadászgépet, azóta viszont jelentősen javult a két ország viszonya: közös erővel támogatják a szíriai polgárháború rendezésére irányuló törekvéseket, de védelmi és energetikai kérdésekben is együttműködnek.
| Sosem ér véget? Újabb embereket tüntet el Erdogan - További részletek >>> |
Az S-400-as projekt mellett a török vezetés más országokkal is próbált hasonló üzletet kötni: novemberben Ankara levélben fejezte ki szándékát Franciaország és Olaszország felé, hogy közösen tovább erősítsék a védelmi rendszereiket. Első lépésként a francia-olasz EUROSAM és a török vállalatok a SAMP-T védelmi rakétarendszerrel kapcsolatban kezdenek tárgyalásokat.
Ez lehet a török-NATO kapcsolat vége?
Ahogy arról korábban is írtunk, Ankara sokáig tárgyalt Washingtonnal is Patriot légvédelmi rakéták beszerzéséről, de az üzlet végül kútba esett. Az amerikaiak ugyanis nem voltak hajlandók belemenni a törökök által követelt együttműködésbe az összeszerelés területén, amely egyben technológia-transzfert is magával hordozott volna. Ankara 2013-ban már megegyezett a kínai állami CPMIEC hadüzemmel rakétaszállításról, de NATO ezt lefújta, mert nem szerette volna, ha a szövetségen kívüli hadmérnökök közvetlen betekintést nyernének a védelmi rendszerük működésébe és gyengeségeibe.
Az S-400-asok megvásárlása ugyanis nemcsak katonai, hanem politikai szempontból is kiemelkedően releváns, hiszen ez jelzi Törökország további távolodását a nyugati világtól, miközben Oroszország egyre stabilabban veti meg a lábát a Közel-Keleten. A részleteket Káncz Csaba jegyzetében olvashatják.
|
Óriási öngólt lőtt Amerika – a törökök dörzsölik a tenyerüket Az amerikai alelnökkel még a közel-keleti keresztények sem hajlandók találkozni a jeruzsálemi döntés után. A Trump-adminisztráció egyre fokozódó nemzetközi elszigetelődése megmutatkozik a párizsi klímamegállapodás és az iráni nukleáris megegyezés esetében is. Erdogan nagyon is észben tartja, hogy Isztambul volt azon Kalifátus székhelye 1362-től 1924-ig, amelynek Jeruzsálem is szerves része volt. További részletek >>> |
Monetenegró és Albánia is. 
