Az infláció novemberi emelkedését az üzemanyagok árának az egy évvel korábbinál kisebb csökkenése okozta valamint az, hogy az élénkülő belföldi kereslet mellett az iparcikkek árába fokozatosan begyűrűzik a forint korábbi gyengülése.
A tartós iparcikkek áremelkedéséhez a használt személygépkocsik járultak hozzá leginkább, de a nem tartós iparcikkek ára is emelkedett az elmúlt egy évben - ez derül ki a Magyar Nemzeti Banknak a KSH novemberi inflációról kiadott keddi jelentéséhez fűzött értékeléséből. A KSH kedden közölt adatairól itt olvashat bővebben >>>>
A jegybank elemzése kiemeli, hogy az előző hónappal összevetve az inflációs ráta 0,4 százalékponttal emelkedett, míg a maginfláció 0,1 százalékponttal csökkent.
Az MNB által számolt inflációs alapmutatók az előző hónaphoz képest érdemi elmozdulást nem jeleznek, változatlanul mérsékelt inflációs környezetre utalnak.
A három inflációs alapmutató közül novemberben kettő alacsonyabb, egy pedig az előző hónappal megegyező volt. Az indirekt adóktól szűrt maginfláció mutatója, a szűretlen maginflációs mutatóval egybecsengően, 0,1 százalékponttal, az októberi 1,3 százalékról 1,2 százalékra csökkent.
A keresletérzékeny termékek inflációja 0,2 százalékponttal, 1,8 százalékra mérséklődött októberről novemberre, ezen belül a költségváltozásokra érzékenyebb termékek, mint az élelmiszerek és az energia árának alakulása összességében az infláció csökkenése felé hatott. A nem feldolgozott élelmiszerek szezonálisan igazított árszintje 0,3 százalékkal emelkedett októberhez viszonyítva, amit elsősorban a burgonya drágulása magyarázott. A feldolgozott élelmiszerek szezonálisan igazított árai viszont csökkentek. A tejtermékek árcsökkenése önmagában 0,3 százalékponttal mérsékelte az éves inflációs rátát az előző hónapokhoz hasonlóan az uniós tejkvóta eltörlése miatt.
A piaci szolgáltatások árai havi összevetésben 0,1 százalékkal csökkentek. A jellemző árazási gyakorlatot tekintve az MNB szerint az év utolsó hónapjában sem valószínűsíthető érdemi áremelkedés. A piaci szolgáltatások inflációja szempontjából a jövő év eleje lehet majd meghatározó - jósolja az MNB.
Mit mondanak az elemzők?
A következő hónapokban mérsékelt növekedésnek indulnak az árak, de az idén változatlanul nulla százalék körüli inflációs rátát vár az Erste Bank és a Takarékbank egyaránt.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a következő hónapokban döntően bázishatások miatt enyhe növekedésnek indulnak az árak. Ez azonban mérsékelt marad, decemberben kissé 1 százalék fölé emelkedhet az infláció az üzemanyagárak tavaly év végi beszakadásának bázishatása miatt. Idén az átlagos infláció 0 százalék, jövőre pedig 2,2 százalék közelében lehet.
Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste makroelemzői kommentárjukban kifejtették: az idén átlagosan 0 százalék, jövőre 1,6 százalékos lehet az inflációs ráta, a 3 százalékos inflációs cél pedig legkorábban 2017 közepén teljesülhet.
Gyengült a magyar fizetőeszköz a főbb devizákkal szemben hétfőn kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest. 
Így fektetnek be Magyarország legjobb szakemberei
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
