Melyek Putyin titkos félelmei Kínával kapcsolatban?

Káncz Csaba a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje az ellenzéki előválasztáson. A szerző nem tagja szerkesztőségünknek, külsősként publikál oldalainkon.

Az orosz-kínai gazdasági és katonai együttműködés egyre szorosabb, de Moszkva jobban teszi, ha ennek hosszabb távú kihatásaival is tisztában van.  Ez a szövetség ugyanis messze nem két egyenlő fél házassága.  Kína 1,44 milliárdos lakossága tízszer akkora, mint Oroszországé, és a 14,86 ezermilliárd dolláros GDP-je szintén tízszer múlja felül az oroszt. 

A múlt egy figyelmeztető szakasza

Végül is csak ötven év telt el azóta, hogy a két eurázsiai óriás majdnem egy kataklizmikus háborúba keveredett. 1968 augusztusában Hszincsiang és Kazahsztán határán súlyos fegyveres incidens történt, két héttel később pedig a Pravda vezércikkében első ízben tett említést egy Kína elleni megelőző atomcsapásról. Matvej Zaharov szovjet védelmi miniszter röviddel utána megerősítette, hogy ennek lehetősége fennáll és a parancsnokság foglalkozik a fejlemények olyan változataival, amikor "a kínai atomközpontra, Lop Nor-ra mért villámszerű csapás lesz az egyetlen kiút a kialakított helyzetből".

Putyin átértékeli kapcsolatait Kínával (fotó: MTI/EPA)

Bár Moszkva végül visszafogta magát a Kínát érintő katonai támadások indításától, a határütközetek a mai napig rányomták a bélyeget az orosz történelmi emlékezetre és katonai gondolkodásra. Az Eurázsia hatalmas területein végbemenő effajta területi összecsapások nemcsak a múltban határozták meg az orosz-kínai kapcsolatokat, hanem a jövőben is ezt tehetik.

Napjaink együttműködésének területei

A katonai technológiai együttműködést 2010 óta mindkét „stratégiai jelentőségűnek” tartja.  Ez újabb löketet kapott a 2014-es ukrán válságot követően, amikor Moszkva elvetette korábbi vonakodását és a legújabb technológiákat kezdte leszállítani Pekingnek, úgy, mint a Su-35-ös vadászgép, és az Sz-400-as légvédelmi rakétarendszer.