Moszkva szempontjából aggasztó adatokat közölt hét elején az Orosz Központi Bank: az ukrajnai háború kezdete, 2022 februárja óta 253 milliárd dollárnyi tőkét vontak ki az országból, ami új rekord a statisztikát ismertető Moscow Times szerint.
Menekül a tőke
Ha csak a tavalyi évet nézzük, 239 milliárd dollár hagyta el az országot – beszámítva a háború előtti hónap 13 milliárdját is –, négyszer (!) több, mint az utolsó békeévben, 2021-ben. Idén pedig már további 27 milliárd dollárt vittek ki Oroszországból.
A tőkekiáramlás GPD-hez viszonyított mértéke tavaly 13 százalékra rúgott, ami mind a 2008-as (a pénzügyi válság éve), mind a 2014-es (a Krím elcsatolásának éve) rekordszintet (11-11 százalék) meghaladja.
Összehasonlításul: a tőkekiáramlás átlagos értéke 5 százalék volt a korábbi 13 évben.
A tőkekivonás annak ellenére ért el rekordszintet a háború kezdete óta, hogy a Nyugat által kiszabott, az orosz bankszektort is sújtó szankciók miatt bonyolult az ilyen tranzakciók végrehajtása, az orosz jegybank pedig amúgy is korlátozta a pénzfelvételt külföldi valutában.
De mit mutatnak az egyéb adatok, mennyire viselte meg az orosz gazdaságot a háború és a nyugati szankciók sorozata, valamint mi várható a jövőben?
Zuhant, de nem akkorát
Nézzük először a számokat! Az orosz GDP tavaly – az előző évi 5,6 százalékos növekedés után – 2,1 százalékkal csökkent a TradingEconomics adatai szerint. Mindeközben az eurózóna 3,5, az Egyesült Királyság 4,1, az Egyesült Államok 2,1, Kína 3, Japán pedig 1 százalékos növekedést produkált (Magyarországon pedig 4,6 százalékkal nőtt a gazdaság).
A világ vezető gazdaságai vagy gazdasági övezetei közül tehát csak az orosz zsugorodott tavaly. Ugyanakkor az esés mértéke kisebb volt az elemzők többsége által vártnál.
Az orosz gazdaság – írja elemzésében az amerikai Wilson Center Oroszországgal foglalkozó intézete, a Kennan Institute – tehát képes volt elkerülni a nagyobb sokkot.
Ennek egyik oka, hogy az exportőrök és az importőrök át tudták irányítani a kereskedelmet olyan országokba – elsősorban Kínába, Indiába és Törökországba –, amelyek nem csatlakoztak a nyugati szankciókhoz. Másrészt a tavalyi energiaár-robbanás óriási külkereskedelmi többletet és költségvetési bevételt jelentett Oroszországnak, amelynek gazdasága az energiahordozók exportjára épül.
Mindez ellensúlyozni tudta a szankciók negatív hatását, tehát a nyugati import összeomlását, a fokozódó izolációt, valamint a jelentős tőkekivonást. Az összeomlás elkerülését segítette az is, hogy a jegybank – élve hatalmával – ideiglenesen lezárta a bankrendszert.
A kilátások ugyanakkor nem feltétlenül pozitívak a Kreml szempontjából. Az amerikai elemzés szerint az exportbevételek csökkenése minden területen növelni fogja a feszültségeket, és válságspirált indíthat el: súlyos költségvetési hiány, leértékelődő rubel, befektetések hiánya, zuhanó kereslet.
A krízist súlyosbítja majd, hogy a gazdaságpolitikai prioritások „visszavonhatatlanul megváltoztak”: a hadiipar abszolút elsőbbséget kapott.
„Az egyetlen kérdés, hogy a közeledő válság hosszan tartó és krónikus, vagy gyors és akut lesz”, állítja az amerikai elemzés.
Kína és India kisegít
Ami az idei évet illeti, az orosz GDP az első negyedévben 1,8 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, azaz a visszaesés mértéke mérséklődött. Az év egészére vonatkozó becslések nagy szórást mutatnak: az OECD mínusz 2,5, a Világbank mínusz 0,2 százalékot jósol, az IMF viszont 0,7 százalékos növekedést vetít előre.
Ha a fő bevételi forrást, az energiahordozókat nézzük, 2022 első felében Oroszország profitált az elszabadult piaci árakból, a 2022 decemberében az olajexportra bevezetett szankciók ugyanakkor csökkentették a bevételeket, áll az Európai Bizottság elemzésében.
A Nemzetközi Energia Ügynökség szerint az olajbevételek idén januárban 27, februárban pedig 42 százalékkal mérséklődtek éves szinten.
A helyzetet Moszkva szempontjából nehezíti, hogy számos szektort alkatrészhiány sújt a szankciók miatt, csaknem 2000 külföldi cég pedig visszafogta oroszországi tevékenységét vagy már ki is vonult.
Az EU, a G7-országok és Ausztrália az Orosz Központi Bank 300 milliárd euró értékű tartalékát zárolta, az orosz bankrendszer vagyoni eszközeinek 70 százaléka szankciók alatt áll, és több mint 1500 személy és szervezet összesen mintegy 20 milliárd euró értékű vagyoni eszköze lett befagyasztva.
Ugyanakkor még korai lenne temetni az orosz gazdaságot.
Kína például rekordmennyiségben vásárolt orosz olajat 2023 első félévében, India szintén rekordmennyiségben tette ugyanezt májusban, és a várakozások szerint továbbra is így fog tenni, mivel az orosz olaj jóval olcsóbb, mint a közel-keleti.
Összegezve: a nyugati szankciók érzékenyen érintik az orosz gazdaságot, amit egyértelműen jeleznek a fenti adatok. A szankciókhoz nem csatlakozó országokkal – főleg Kínával, Indiával és Törökországgal, valamint összességében a Globális Dél országaival – fenntartott gazdasági kapcsolatok viszont egyelőre részben ellensúlyozni tudják mindezt. Összeomlás tehát egyelőre nem várható.
Ezzel együtt – főleg, ha az exportbevételek valóban tovább csökkennek – a hadiipar prioritása miatt várhatóan egyre kevesebb állami pénz jut majd a társadalmi feladatokra, azaz a háború és a szankciók hatása egyre inkább be fog gyűrűzni a mindennapokba.
Digitális cenzúra a válság közepén.
