TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
A hivatalos átlagfizetést alapul véve Norvégiában, Luxemburgban, Finnországban és Svédországban a legmagasabb a járulékok levonása után a munkavállalók zsebében maradó nettó bér összege – derül ki a Deloitte friss felméréséből. Az előző évhez képest idén a legtöbb vizsgált tagállamban emelkedett a minimálbér.

A Deloitte az Európai Unió valamennyi országára, továbbá Norvégiára és Svájcra is kiterjedő társadalombiztosítással kapcsolatos 2017-es felmérése során összehasonlította az egyes országok munkáltatói és munkavállalói által fizetett járulékok mértékét és az ezek figyelembevételével kalkulált nettó jövedelem nagyságát.

Ahol a legtöbb marad

A Deloitte felmérése szerint a járulékok levonása után megmaradó nettó bér összege a hivatalos átlagbért alapul véve Norvégiában, Luxemburgban, Finnországban és Svédországban a legmagasabb, míg az átlagbérből levonásra kerülő járulékok után a legkevesebb nettó bér a cseh, francia, magyar és szlovák munkavállalóknál marad. A kutatás megállapította, hogy valamennyi vizsgált jövedelemszint esetében Dániában, Észtországban, Írországban és Bulgáriában a legalacsonyabbak a munkavállalót terhelő járulékok.

Minimálbér az egyes országokban (éves szinten, euróban)

A legmagasabb, 50 és 100 ezer euró közötti éves jövedelemmel rendelkező munkavállalók Bulgáriában viszik haza a legmagasabb nettó fizetést. A 25 és 50 ezer euró feletti éves jövedelemmel rendelkező munkavállalókat a legmagasabb munkáltatói járulék Franciaországban, Szlovákiában és Csehországban terheli, ugyanakkor Svédországban egyáltalán nincs munkavállalói hozzájárulás fizetési kötelezettség. Összehasonlítva az előző év adataival, a minimálbér összegének emelkedése figyelhető meg a vizsgált tagállamok többségénél.

Mi a helyzet velünk?

A felmérés külön vizsgálta a visegrádi országokra – Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia – jellemző járulék terheket. A legalacsonyabb munkáltatói terhekkel a lengyel foglalkoztatók számolhatnak, míg a legmagasabb költséget a cseh és szlovák munkáltatók állják. Megfigyelhető, hogy a jövedelemszint növekedésével csökken a bruttó munkabért terhelő egyéni járulék mértéke, kivéve Magyarországot, ahol a többi Visegrádi országtól eltérően nincs járulékfizetési plafon.

Munkáltatói és munkavállalói hozzájárulások (éves bruttó fizetés, euróban)

A Deloitte elemzése szerint a V4 országok közül Magyarországon az átlagos éves bruttó jövedelem, 9820 euró, Szlovákiában 10308, Lengyelországban 11586, míg Csehországban 11884 euró az éves átlagos nettó kereset.

Arányaiban a legkisebb bruttó keresettel rendelkező munkavállalók Lengyelországban és Magyarországon fizetik a legtöbb egyéni járulékot, ami nagyjából a jövedelmük 20 százalékát jelenti, míg Csehországban ez az arány 11 százalék. Ugyanez elmondható a legmagasabb jövedelemkategóriába tartozók esetében is, mivel jövedelmük arányában Magyarországon fizetik a legtöbb egyéni járulékot a legmagasabb bruttó bérrel rendelkezők, 18,5 százalékot, miközben Szlovákiában ez az arány 7 százalék.

A járulékfizetés összegét Magyarországon kedvezően befolyásolja, hogy a kettő vagy több gyermeket nevelő munkavállalók esetében a munkabért személyi jövedelemadó és/vagy egyéni járulék kötelezettség sok esetben nem, vagy csak csekély mértékben terheli.

„Összességében megállapítható, hogy Csehországban és Szlovákiában az állami ellátások fő forrását a munkáltatók által befizetett járulékok adják, a munkavállalók terheinek csökkenése mellett. Ezáltal a munkavállalóknál maradó nettó munkabér összege magasabb, mint a lengyel és magyar munkavállalók esetében” – mondta el Kövesdy Zoltán, a Deloitte adó- és jogi osztályának menedzsere.

Felemás SZJA

Személyi jövedelemadó tekintetében a minimálbért terhelő adó Csehországban nulla, Magyarországon viszont a legmagasabb, 15 százalék. Ugyanakkor, az átlagkeresettel rendelkezők a legkevesebb, 15 százalékos személyi jövedelemadót Magyarországon fizetik, míg Csehországban és Szlovákiában 20 százalék feletti adómérték terheli ezt a jövedelemszintet.

Te többet keresel?

A KSH legutóbbi adatai szerint egy év alatt 13 százalékkal, 195 ezer forintra nőtt a magyar átlagkereset. További részletek >>>>

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon után, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Halálos járvány, piszkos anyagiak – célegyenesbe fordult Trump és Biden
Privátbankár.hu | 2020. október 23. 12:49
Egybehangzó sajtóértékelések relatív nyugodt, de pengeváltásokkal színesített volt az utolsó vita az amerikai elnökválasztások előtt. Közvélemény-kutatások szerint Biden előnye továbbra is jelentős Trumppal szemben.
Makro / Külgazdaság Covid: újabb 47 ember hunyt el itthon
Privátbankár.hu | 2020. október 23. 09:26
Ezzel 1350 fölé nőtt a hazai áldozatok száma. 
Makro / Külgazdaság Szigorít az Orbán-kormány: már meccsekre is csak maszkban mehetünk
Privátbankár.hu | 2020. október 23. 08:40
A szigorítás a sport- és szabadtéri rendezvényeket érinti.  
Makro / Külgazdaság Nem egyeztetett a PM a szakmával az áfabevallás-tervezetről
Privátbankár.hu | 2020. október 22. 17:02
A Parlamentben elhangzottakkal ellentétben az áfabevallás-tervezettel kapcsolatban nem történt érdemi egyeztetés az Adótanácsadók Egyesületével. Nem voltunk részesei az áfabevallás-tervezetek kialakításának, annak a kommunikációkban megjelent adminisztrációcsökkentést jelentő hatását mindvégig kritikával illettük - ezt tartalmazza az egyesület lapunknak eljuttatott közleménye.
Makro / Külgazdaság Marhanyelvet és cápaharcsát is vettek TAO-ból a felcsúti focistáknak
Székely Sarolta | 2020. október 22. 16:46
Marhanyelvet, cápaharcsát és argentin marha húspogácsát is vásároltak Felcsúton TAO-pénzből, de egy Rimini utazást is sikerült közpénzből fedezni. Valaki pedig csúnya bakit vétett egy gyógyszerrendelésnél. A Demokratikus Koalíció által kiperelt számlákat laptársunk, az mfor.hu nézte át, összegezte és elemezte.
Makro / Külgazdaság Ezúttal nem okozott meglepetést Matolcsy György csapata
MTI | 2020. október 22. 15:59
Miután ötödik alkalommal is a 0,6 százalékos alapkamatnál 15 bázisponttal magasabb kamattal hirdette meg egyhetes betéti tenderét a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön.
Makro / Külgazdaság Olcsóbban lehetett új lakást venni szeptemberben
Privátbankár.hu | 2020. október 22. 15:44
Szeptemberben az új és használt tégla építésű lakások ára is csökkent az előző három hónaphoz képest, országos átlagban a legnagyobb mértékű, 8,5 százalékos áresést az új építésű lakásoknál tapasztalták az Otthon Centrumnál.
Makro / Külgazdaság Ismét nőtt a kórházak adóssága
Kormos Olga | 2020. október 22. 15:29
Az egészségügyi intézmények tartozásai a Magyar Államkincstár honlapján megjelent friss tájékoztatás szerint szeptember végén 41,6 milliárd forintot tettek ki, ez az áprilisi adatokhoz képest már 13,1 milliárdos növekmény.
Makro / Külgazdaság Koronavírus: középmezőny vagy átlag alatti? Müller Cecília és Gulyás Gergely így látja a magyar korona-helyzetet
Privátbankár.hu | 2020. október 22. 15:14
Úgy tűnik, ahogy egyre több a napi áldozata a koronavírus-járványnak, úgy rövidülnek az operatív törzs beszámolói. Müller Cecília szerint a halálozások alapján a középmezőnyben vagyunk, de Gulyás Gergely ennél optimistább volt.
Makro / Külgazdaság Lebukott az észak-koreai diktátor: miért is akart szigetet venni Kelet-Afrikában?
Káncz Csaba | 2020. október 22. 14:49
A rezsim idegesen veszi a robbanás szélére került társadalom jelzéseit és maga is bűnözői tevékenységekbe kezd. De egy oknyomozó film most lebuktatta Phenjant és a svéd, valamint a dán külügyminiszter az ENSZ szankciós bizottságához fordul. Káncz Csaba jegyzete  
hírlevél