|
| Az egykori lengyel gép. Forrás: commons.wikimedia.org |
Színe-java utazott
2010 áprilisában még a sokak által ellentmondásos, megosztó személyiségnek tartott Lech Kaczynski volt az elnök, de 2007 óta már a Donald Tusk vezette Polgári Platform volt kormányon. Az elnök népes kísérettel indult a katyini mészárlás 70. évfordulóján tartandó megemlékezésre a régi, szovjet típusú állami repülővel, a helyi „Air Force One”-nal. Az utasok közt volt a hadsereg vezetésének színe-java, a jegybankelnök, parlamenti tisztségviselők és más fontos személyek.
Eleve egy kicsit furcsa, hogy egy állam vezetésének ennyi fontos embere egyetlen repülővel utazzon, sőt eleve nem szokott egy ország vezetésének színe-virága egy távoli helyre utazni egy megemlékezésre. Képzeljük el, hogy tőlünk elvonulna szinte az egész államvezetés mondjuk a Don-kanyarba, vagy Amerika egész hadvezetése az elnökkel és a Fed elnökével együtt Normandiába menne megemlékezni.
Sérelmi politika
Valószínűtlen forgatókönyvek, a lengyel eset arra utal, hogy túlzott felhajtást csináltak a katyini megemlékezésből, persze politikai okokból. A nemzet nagy fájdalmára hívták fel mindenki figyelmét, miközben az akkori elnök köre az Oroszországgal és Németországgal való konfrontálást választotta a történelmi sérelmek okán, de hogy ezzel mit akartak elérni, az nem derült ki. Most újra a Jog és Igazságosság Párt kormányoz, melynek Jaroslaw Kaczinsky a vezetője, és a párt kormányzásának rövid ideje finoman szólva is vegyes megítélésű mind Lengyelországban, mind világszerte.
Politikájuk egyik eleme, hogy a lezuhant gép ügyét újra előveszik, újra vizsgálódnak, és állandóan azt sugallják, hogy nem baleset volt, hanem bizony valaki a lengyel elit életére tört. Ezért újra vizsgálatokat kezdtek, és rosszakat mondanak az oroszokra és Donald Tusk kormányára egyaránt. Utóbbit minimum azzal vádolják, hogy nem foglalkozott eléggé a tragédiával, és elfogadta mind a korábbi lengyel, mind az orosz vizsgálat eredményét, miszerint balesetről volt szó. Amúgy egyfolytában a Polgári Platform 2007-15-ig tartó 8 éves kormányzását próbálják pocskondiázni (ismerős, ugye?), csakhogy Lengyelország esetében példátlanul sikeres 8 évről volt szó, ezalatt az ország lényegében a rendszerváltás nyertese lett.
Összeesküvés-elméletek
Mint ismeretes, a tragikus sorsú repülőgép Szmolenszknél erős ködben próbált meg leszállni egy olyan repülőtéren, amit polgári légiforgalom nem is használ, és technikai felszereltsége kezdetleges volt. Így eleve alkalmatlan volt arra, hogy ködben leszálljanak, és erre figyelmeztették is őket a légiirányítók, javasolván, hogy menjenek más reptérre. Ők azonban erőltették a leszállást, amit elvétettek, és a kifutópálya előtti erdőbe csapódtak.
Az utóbbi hónapokban felvetették a levegőben történő robbanás, sőt a gépen lévő bomba lehetőségét is. Ezzel több gond is van: ha bomba tesz tönkre egy gépet, azt elég nyilvánvaló jelek mutatják, egy kivizsgálás során lehetetlen eltitkolni. És mi lett volna abban az esetben, ha a legénység ésszerűen jár el, és más repülőtéren száll le, ott is robbant volna a bomba? És ha igen, ott mire fogják, ha nincs köd? A feltételezés tehát teljesen abszurdnak tűnik.
Duda temetné az árkot
Ettől persze még nem zárható ki a szándékosság, de legfeljebb a fedélzeten utazók között lehetett volna valaki, aki a végzetes kifejlet felé terelte a dolgokat. Az is csak a hirtelen adódott lehetőséget használhatta ki, hisz nem tudhatott róla, hogy ködben fognak leszállni, és a pilótafülkében kellett tartózkodnia, ráadásul ismerni a gép kezelőeszközeit.
Kérdés, valaha tisztázódhat-e, történhetett-e ilyesmi, de politikai okból előre bűnöst keresni elég csúf dolog. A jelenlegi elnök, Andrzej Duda mindenesetre nemzeti megbékélésre, a repülőkatasztrófa okainak megítélésében fennálló ellentétek áthidalására szólított fel a megemlékezésen, kiemelve, hogy a tragédia áldozata is különböző politikai táborokhoz tartoztak, különböző világnézetű emberek voltak.
Kína és Oroszország megakadályozta, hogy hét, Észak-Koreához köthető hajót felvegyenek az ENSZ szankciós listájára. 
