|
| Angela Merkel (Kép forrása: EPA) |
A ’The Sidney Morning Herald’ (!) értesülése szerint Merkel közölte bizalmas embereivel, hogy a legfőbb aggodalma Kína stratégiai nyomulása lett Európában – és jelentős lépésekre készül, hogy ezekkel szembeszálljon. Aligha véletlen, hogy ezt a belső információt az ausztrál sajtó szivárogtatta ki, hiszen ott már hónapok óta éles hajsza folyik Peking befolyás-szerzésének visszaszorítására és tavaly decemberben egy egész törvénycsomagot fogadtak el a kínai kémkedés és beavatkozás feltartóztatására.
Tele lett a hócsizma
Amikor Kína 2001-ben csatlakozott a WTO-hoz, beleegyezett abba, hogy gazdaságának fontos részeit megreformálja és liberalizálja. Bár Peking fontos előrehaladást ért el, Berlin és Brüsszel véleménye szerint a mai napig megmaradtak olyan kardinális problémák, mint
- az átláthatóság hiánya
- egyes iparpolitikák és nem-vámjellegű intézkedések diszkriminálnak a külföldi cégek ellen
- a gazdaságot még mindig erőteljes kormányzati beavatkozás jellemzi, amely az állami cégek domináns pozíciójához, a támogatások egyenlőtlen eléréséhez és olcsó finanszírozáshoz vezetnek
- a szellemi tulajdonjogoknak továbbra is gyenge a védelme és kikényszerítése.
Ezekkel összefüggésben az EU-n belül feszültséget szül, hogy miközben a 2004-ben csatlakozott országok és Görögország örül a friss kínai tőkének – és gyakran Kína mellett szavaznak a dél-kínai politikai vita kapcsán -, Németország egyre kevésbé örül Peking nyomulásának, ezért az eurózónán belül korlátozná a kínai befektetéseket a csúcstechnológiai szektorokban. Merkel szerint Kína egyenesen az ’oszd meg és uralkodj’ elvet követi a Balkánon és Közép-Európában.
Hogy ez hová vezethet, az megmutatkozott már 2016-ban, amikor is az EU tervezett nyilatkozatát – főként magyar és görög követelésre – felvizezték, pedig három napig folyt a vita, hogy keményen oda kell szólni Pekingnek a Dél-Kínai-tenger ügyében. Ám a közlemény végül meg sem említette Kínát. A kelet-európaiak közül többen szintén a kínaiak mellett lobbiztak, amikor arról volt szó az unióban, hogy átláthatóbbá kell tenni a kínai cégfelvásárlásokat, illetve beruházásokat - Magyarország például nem írta ki közbeszerzésre a Budapest-Belgrád vasút rekonstrukcióját.
Egyre több kínai kémet kapnak el
|
| Káncz Csaba |
Tovább szigoríthatják a külföldi befektetők tevékenységét szabályozó előírásokat Németországban a kínai tőke térnyerése miatt - jelezte március eleji interjújában a szövetségi gazdasági miniszter azzal kapcsolatban, hogy a Geely kínai tulajdonosa váratlanul megszerezte a Daimler német járműipari csoport csaknem 10 százalékát. A német kormányban évek óta aggodalommal figyelik a kínai tőke térnyerését, amelynek mértékét jelzi, hogy az ázsiai országból érkezett befektetők tavaly 14 milliárd dollár értékben vásároltak fel – főként csúcstechnológiát és a stratégiai fontosságú iparágakat képviselő - német cégeket, megdöntve az egy évvel korábban 13,7 milliárd dolláron, 2016-ban pedig 12,6 milliárd dolláron beállított rekordot.
Merkel újsütetű hozzáállása természetesen nem választható el attól a fejleménytől, hogy Kínai Kommunista Párt a katonai- és polgári hírszerzés alapos megerősítése mellett döntött. Amerikában az elmúlt két évben 6 kínai kémet kapcsoltak le, míg 2015 előtt évente csupán 1-2 fő került az FBI hálójába. A kínai kémtevékenység radikális erősödése az Egyesült Államokban óhatatlanul kihat az európai hozzáállásra is.
Káncz Csaba jegyzete.
