Merkel kancellár ma kezdi meg nyugat-afrikai körútját, amelynek keretében Szenegál, Ghána és Nigéria vezetővel folytat megbeszéléseket a migráció és a gazdasági együttműködés témaköreiben. A német vezető 2016-ban látogatott legutóbb a térségbe, azután pedig Berlinben tartott egy csúcstalálkozót afrikai vezetőkkel, hogy megvitassák a migráció menedzselését Európa irányába. Berlinben láthatóan úgy gondolják, hogy növelve a befektetéseket a térségben csökkenteni lehet a migrációs nyomást Európán.
Felelőtlenség, Nigéria a neved
Ez egy hallatlanul naiv hozzáállás, amely nem számol azzal a ténnyel, hogy jelenleg például Nigériában egy asszonynak átlagosan hat gyermeke van és a lakosság évente nettó 5 millió fővel nő. Az országban csupán a 18 év alattiak lélekszáma 90 millió fő és senki sem gondolhatja komolyan, hogy nekik bárki munkahelyet tud majd teremteni. Márpedig a Gallup 2013 és 2016 közötti felmérése szerint a szubszaharai térségben a legnagyobb az elvándorlási szándék, körülbelül minden harmadik ember mondta azt, hogy adott esetben útra kelne.
A tavalyi adatok szerint Szíria megszűnt a legnagyobb kibocsátó ország lenni és kis különbséggel ugyan, de 2017-ben Nigériából jöttek a legtöbben Európába. Nigériáról, Afrika legnagyobb olajexportőréről még szükséges kiemelnünk, hogy a korrupt, populista és inkompetens politikai osztálya idén 14,5 százalékos költségvetési lyukkal gazdálkodik, amely óriási lyukat új hitelekkel töm be. Az ország idén már 5 milliárd dollárt költ kamatkiadásokra, kétszer annyit, mint 2015-ben – és 30-szor annyit, mint amennyi a nigériai egészségügy-minisztérium kerete. Nigéria már jövőre annyit költ kamat-kiadásokra, mint amennyi befolyik az államháztartásba az olajexportból.
May kényes küldetése
A héten Theresa May brit miniszterelnök is 29 vezető üzletember kíséretében körutat tesz a kontinensen, a Dél-Afrikai Köztársaságot, Kenyát és szintén Nigériát keresve föl. A politikailag lebénult kormányfő próbál új piacokat keresni a szigetország termelőinek, hiszen a tárgyalások Brüsszellel nem haladnak előre, márpedig a brit pénzügyminiszter szerint egy no-deal Brexit után a szigetország tizenöt éven belül 150 milliárd fonttal lenne szegényebb. May szeptember 13-ra hívott össze egy rendkívüli kormányülést, ahol a megegyezés nélküli Brexit sötét következményeit elemzik majd.
|
| Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök és Theresa May brit miniszterelnök kezet fog a Fokvárosban tartott sajtótájékoztatójuk végén 2018. augusztus 28-án. May Dél-Afrikát követően Nigériába és Kenyába tesz majd látogatást. (MTI/EPA/GCIS/Yandisa Monakali) |
|
| Káncz Csaba |
May körútjának politikaiag legkényesebb állomása Dél-Afrika lehet, ahol átlagosan 5 naponta ölnek meg egy fehér farmert és Limpopo tartományban két farmot már elkoboztak fehér tulajdonosaiktól. Egy parlamenti bizottság szeptember 27-ig dönt arról, hogy vajon alkotmányos-e a fehér farmerek elzavarása földjeikről kompenzáció nélkül. Márpedig erre a feszültségre egy tárgyaló brit miniszterelnöknek reagálnia kell, hiszen a szomszédos Zimbabwében a brit gazdálkodókat sorra lincselték meg és űzték el földjeikről Mugabe hordái. Londont mindenesetre már beelőzte Washington, ahol a múlt héten Trump elnök utasítást adott Mike Pompeo külügyminiszternek, hogy vizsgálja felül a dél-afrikai földek kisajátítását – ez adott esetben amerikai szankciók kivetésével is járhat.
Káncz Csaba jegyzete
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 502,93 pontos, 0,5 százalékos emelkedéssel 101 371,24 pontos történelmi csúcson zárt csütörtökön.
