A hitelbiztosító elemzői szerint a magyar GDP növekedése idén várhatóan 1,8 százalékra lassul, ami elsősorban az uniós pénzek kifizetésének és az állami beruházások ütemének csökkenésének tudható be, ezt közölte az Atradius a Privátbankár.hu-val. Ebben a tekintetben alaposan lemaradunk a régiós országoktól, a legnagyobb növekedést Lengyelországban várják, itt 3,4 százalékkal nőhet a GDP, Csehországban 2,5, Szlovákiában 3 százalék fölött alakulhat a növekedés üteme.

A környező országok ugyanakkor rendkívül függnek a külkereskedelmüktől, amire az utóbbi időszakban számos tényező gyakorolt nyomást – az ipari termelést a Volkswagen-botrány húzta le, míg a Brexit körüli bizonytalanságokat leginkább a lengyelek szenvedhetik meg: a Nagy-Britanniában dolgozó lengyelek jelenleg évente közel 4 milliárd eurót utalnak haza.

Húzóerő a fogyasztás, de lassul az export

„A magyar gazdaság idei erősödését a magánfogyasztás 3,7 százalékos bővülése teszi lehetővé. A háztartások fogyasztása mögött a bérek növekedése, az adók csökkenése és az alacsony munkanélküliség áll, ez 2016-ban várhatóan 6 százalék körül lesz. A foglalkoztatottság bővülését egyrészt a magánszektor növekvő munkaerő-igényei, másrészt a közmunkaprogramok mozgatják”, ezt mondta el Vanek Balázs országigazgató a Privátbankár.hu-nak.

Az export növekedési ütemétől azonban lassulást várnak az elemzők, ezzel együtt a kivitel továbbra is erős, öt százalék feletti marad. Az elemzés szerint a külkereskedelmi mérleg 2017-ben is pozitív lesz, a GDP 2,6 százalékkal erősödhet jövőre, mert nőnek majd a magánfogyasztások és újra felpörögnek az állami beruházások, de a növekedés nem éri el a kormány által várt mértéket.  A magyar kockázatok az eurózóna bizonytalanságaiból és a világkereskedelem lelassulásából fakadhatnak.

Bejött a szigor

Az idei első hat hónapban kétszer is kamatot vágott a jegybank, jelenleg 0,9 százalékon tartják az irányadó rátát. A jegybank döntésében az infláció lassítása és a gazdasági növekedés segítése játszotta a legfőbb szerepet.  Az Atradius a 2014-es és 2015-ös defláció után a fogyasztói árak emelkedését várja, idén 0,9, jövőre pedig 2,1 százalék felett lehet a fogyasztói árak erősödése.

„A költségvetési hiány 3 százalék alatt tartása továbbra is az egyik legfontosabb cél, és ezt az idén is és jövőre is sikerül teljesíteni.  2016-ban 2,6 százalékos hiányt prognosztizálunk, 2017-ben pedig 2,7 százalékot. Ugyanakkor látni kell, hogy a hiánycél elérésében még mindig szerepet játszanak a különadók”, fűzte hozzá Vanek Balázs.