|
||
| Ha nem sikerül megegyezni május 11-én, jön a Grexit. |
"Az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap közös célja, hogy segítse Görögországot a gazdasági stabilitás és növekedés elérésében. Az intézmények szorosan együttműködnek, hogy elérjék ezt a célt, és mindent megtesznek, hogy konkrét előrelépés történjen május 11-én."
Ezt a rövid közleményt adta ki tegnap az Európai Bizottság (EB), amelyet bőven körülleng a rejtély és a misztikum, hiszen eddig mindenki úgy tudta: már ott tartanak az izzadtságszagú tárgyalások, hogy lassan egy asztalhoz sem akarnak leülni a felek, az elemzők számára pedig már nem az a kérdés, hogy lesz-e Grexit, hanem, hogy mikor?
Akkor mégis, mi történt? Beszámoltunk mi is a héten arról, hogy Janisz Varufakisz görög pénzügyminiszter aktatáskával járta be két nap alatt Európát, hogy összekönyörögjön nemzetének legalább egy minimális támogatottságot a május 11-i tárgyalásokra az európai tagországoktól. Amíg a pénzügyminiszter túrázott, Ciprasz elnök a telefonon lógott.
Megenyhültek?
Nem mással egyeztetett, mint az Európai Bizottság urával, Jean-Claude Junckerrel, akivel arról tárgyaltak a közlemény szerint, hogy mit tartalmazzon a reformprogram.
Igen ám,
de május ötödikén a görög kormány "kiszivárogtatott" egy "dokumentumot" amelyben a hitelezésről szóló megegyezések teljes csődjét nem Athén bénázásának, hanem az Európai Bizottság és az IMF közötti érdekellentét számlájára írja.
Az IMF ugyanis azt akarja, hogy a görög kormány megálljt parancsoljon a pénzszóró reformoknak, a nyugdíj és munkabérek emelésének, azonban nem zárná ki, hogy leírják az adósság egy részét a fenntarthatóság érdekében. Az EB azonban pont az ellentétét akarja: az elsődleges költségvetési többlet növekedésének stoppolását, de megengedőbb a reformok kapcsán - írják a dokumentumszerűségben.
Végül Athén úgy érzi, nem velük van a baj, a két másik fél közt nincs konszenzus, így mindenhol akadályozzák a tárgyalásokat.
Pedig az erő egységben van
Ezen vádak után talán mindjárt egyértelműbb a három intézet közös közleménye, amellyel valószínűleg el akarták oszlatni az ellentétekről szóló pletykákat. Adódik azonban a kérdés: valóban jó stratégia-e az unió összeugrasztása akkor, amikor már tényleg csak az unió jóindulata menekítheti meg Damoklész kardjától a görögöket? Egyelőre hamvában holt ötletnek tűnik már csak a próbálkozás is, de mindenképp új színben tünteti fel az állítólag háttérbe állított görög pénzügyminiszter látogatásait azokban az országokban, amelyek egy esetleges Grexit után hasonló sorsra juthatnak.
Mindazonáltal kíváncsiak vagyunk, milyen hangulatban telik majd a május 11-i tárgyalás és lesz-e megegyezés?
