A koronavírus okozta recesszió nagyon különbözik a múltbeli visszaesésektől, és ez új kihívásokat támaszt a központi bankárokkal és a törvényhozókkal szemben – mondta az Európai Központi Bank igazgatóságának tagja, Isabel Schnabel.
A szolgáltató szektort torpedózta meg leginkább a vírus
A jelenlegi válság egyik kulcspontja a szolgáltatóipar, amely a távolságtartási és karantén szabályok miatt óriási visszaesést szenvedett el, számos ág gyakorlatilag lenullázódott.
Annak ellenére, hogy a nyári hónapokban a korábban bevezetett szigorú szabályokat feloldották, ez nem oldotta meg a vállalkozások helyzetét, arról nem is beszélve, hogy az elmúlt hetekben, napokban Európa-szerte újabb szigorítási hullámot láthattunk, és sok étteremnek, bárnak, kávézónak, szállodának, de még a kiskereskedelmi üzletnek is újra be kellett zárniuk. Noha vannak biztató hírek a koronavírus elleni védőoltásról, nem tudni, hogy régió a fertőzés második hullámával mikorra küzd meg.
A szolgáltató szektort érintő mostani recesszió nagyon eltérhet a szokásos gazdasági visszaeséstől. Nagy kérdés, hogy ezek után mennyi ideig tart a helyreállítás, ahogy annak kapcsán is csak találgatások vannak, hogy végeredményben ez milyen hatással lesz a foglalkoztatásra - vázolta a helyzetet Isabel Schnabel, az EKB igazgatótanácsának tagja a CNBC-nek nyilatkozva.
Csalóka statisztikák
A jegybanki vezető felvetései már csak azért is aktuálisak, mert a szervezet elnöke, Christine Lagarde is arról beszélt a napokban, hogy a tavasszal a munkájukat elvesztett emberek nagy csoportja esett ki a munkaerőpiacról, és már nem is próbálnak újra állást találni.
Az EKB elnöke szerint a tartósan munkanélkülivé vált, és az elhelyezkedésüket kilátástalannak látók száma az idei évben 3,2 millióval ugrott meg. Ugyanakkor azt is jelezte, hogy a statisztikák akár ennél kedvezőbb képet is festhetnek, mert egy részük már nem is regisztrálja magát a hivatalokban, így a hivatalos munkanélküliségi statisztikákában nem szerepelnek.
Idén az euróövezetben nőtt a munkanélküliség - a legfrissebb, szeptemberi adatok szerint az arány 8,3 százalék volt -, ami vélhetőleg a következő időszakban tovább emelkedik az újabb korlátozások miatt. Igaz, még így is jobb a helyzet, mint egy évtizede, az akkori válság miatt ugyanis az EU átlagos munkanélküliségi rátája 12 százalék fölé emelkedett.
Isabel Schnabel úgy vélekedett, hogy az EU tanult a korábbi válságból, és a lehetőségekhez képest a kormányok igyekeztek megakadályozni a munkanélküliek számának jelentős növekedését. (Általános volt a vállalatok számára fizetett munkaerő megtartási támogatás, és nagyon sok helyen vezették be az úgynevezett Kurzarbeit rendszert, amikor a létszámcsökkentés helyett a munkaidőt vágták meg, az állam pedig bérkiegészítést adott.)
A nők a válság vesztesei
Az EKB azt is vizsgálta, hogy a koronavírus-válság hogyan sújtja a lakosság különböző rétegeit. Mint azt a bank igazgatóságának tagja elmondta, nagyon különböző módon éri el az egyes országokat a válság, gyakorlatilag mindenhol különböző a hatása. Éppen ezért országonként eltér az is, hogy az emberek mely rétegét érinti erősebben, és kik azok, akik szerencsésen megússzák a járvány gazdasági hatásait. Ugyanakkor ez eltérő fiskális és akár monetáris intézkedéseket indukálhat.
Bebizonyosodott, hogy a fiatalok és a nők a két legsúlyosabban érintett csoport ebben a visszaesésben. Ennek hátterében az áll, hogy a fiatal munkavállalók általában ideiglenes szerződéssel rendelkeznek, ami megkönnyíti például az elbocsátást. A szolgáltató szektorban dolgozó nők egy része pedig olyan területeken dolgozik (vendéglátás, fodrász, kozmetikus), amelyeket a pandémia súlyosan érintett.
További lépéseket tervez az EKB
Az EKB az utóbbi hetekben már utalt arra, hogy újabb monetáris ösztönző eszközök bevezetésén dolgozik az euróövezet számára. A hét elején megszólaló Lagarde például utalt arra, hogy a központi bank kedvezőbb feltételeket vezethet be a bankok számára, és további államkötvényeket vásárolhat, amivel élénkítheti a gazdaságot, és növelheti a likviditást.
"Fontos, hogy a hitelezés továbbra is erős maradjon " - mondta isabel Schnabel, hozzátéve, hogy az EKB az összes rendelkezésre álló eszközt vizsgálja.
"Bizonyos okok miatt például a múltban nem csökkentettük a kamatlábakat, de most megvizsgáljuk, hogy ezek az okok továbbra is fennálnak-e " - mondta el a vezető, annak kapcsán, hogy a kamatlábak esetleg változhatnak-e decemberben. „Valamennyi monetáris politikai döntésünk mindig költség-haszon elemzés, ezért meg kell vizsgálnunk az intézkedések hatékonyságát a jelenlegi körülmények között, és gondolkodnunk kell a mellékhatásokon. Mindig azokat az eszközöket választjuk, amelyek mellett ez az egyensúly a legoptimálisabb” – fejtette ki az EKB igazgatóságának tagja.
A két ország közti kapcsolatok erősítését várják tőle. 
