Ahogy arról beszámoltunk, májusban újra 0,2 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak a 0,1 százalékos emelkedést előrejelző várakozásokhoz képest.
A meglepetést leginkább az élelmiszerek és szolgáltatások árainak vártnál kisebb drágulása okozta. A maginfláció 1,3 százalékra mérséklődött az előző havi 1,4 százalékról, ami azt tükrözi, hogy továbbra sincs inflációs nyomás a hazai gazdaságban.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője elmondta a Privátbankárnak: szerinte a következő hónapokban az alacsony üzemanyagárak, valamint bázishatások miatt az infláció 0 százalék körül ingadozhat.
Bázishatások és a dohánytermékek tervezett jövedéki adó emelése miatt 2016 őszén az infláció megközelítheti a 2 százalékot, év végére pedig a 2,1 százalékot, de a 3 százalékos inflációs célt várhatóan így sem éri el 2018-ig, ami lehetővé teszi a kamatok tartósan alacsony szinten tartását.
A szakértő Idén 0,75 százalékos inflációra számít, és mérsékelte az idei inflációs várakozásait: mivel jövőre az inflációt egyes alapvető élelmiszerek áfa csökkentése fékezi, amit némileg ellensúlyoz a dohánytermékek jövedéki adójának további emelése, így 2017-ben az átlagos infláció 2,1 százalékra emelkedhet.
Az Erste elemzője, Ürmössy Gergely úgy véli, hogy augusztusban térhet vissza a pozitív tartományba az inflációs ráta. A szakértő az év egészében átlagosan 0,6 százalékra becsüli a pénzromlás ütemét, míg 2017-re 2 százalékos inflációt jósol Magyarországon.
Ismét feljelentette a horvát nyersolajszállító csővezeték üzemeltetőjét (JANAF) a Mol és a Slovnaft. 
