A háború legfőbb támogatója az Amerikai Egyesült Államok, ez ellentétes a magyar állásponttal – jelentette ki pénteken a Kossuth Rádióban Orbán Viktor.
Ezzel is ráerősített a miniszterelnök a kormány békepárti kommunikációjára. Érdemes ugyanakkor a tényeket is megvizsgálni, hiszen Ukrajna nagyon sok országtól kap támogatást. Ahogy a kérdés megfordítva is egyre többször felmerül, hiszen miközben Németország, amely a háború miatt -korábban a gázfogyasztásának nagyjából 60 százalékát az oroszoktól vásárolta - teljesen kiváltotta Moszkvát, addig a magyar kormány a napokban kötött további gázvásárlásról szóló szerződést.
Így, tekintve, hogy a gyakorlat szerint számos alternatíva lenne arra, hogy az ellátást több lábra állítsák, akár az ilyen ügyleteket is lehet a háború finanszírozásának tekinteni. De azon is hosszan lehetne polemizálni, hogy a magyar kormánynak valójában mi is a szándéka, hiszen 174 másik állammal együtt aláírta az ENSZ-ben azt a nyilatkozatot, amely az orosz csapatok visszavonását követeli a nemzetközi határok mögé, majd béketárgyalásokat, és miért nem áll ki határozottabban Moszkvával szemben. A háborút ugyanis Moszkva indította el, és annak eszkalációjával is Vlagyimir Putyin és emberei fenyegetőznek, és amit a magyar kormány kommunikációja is hangoztat, amikor világháborúval és atomháborúval riogat.
Ennyi felvezető után nézzük, hogy kitől és milyen támogatásokat kapott Ukrajna az önvédelemhez. Orbán Viktor ugyan nem részletezte, hogy az amerikai támogatások közül a fegyverek és hadianyagok szállítását tekinti a háború támogatásának, vagy a pénzügyi támogatásokat is. Ez már csak azért is érdekes kérdés, mert amennyiben utóbbit vesszük, akkor az Európai Unió, amelynek ugye hazánk is tagja, a „főbűnös”, hiszen idén a legnagyobb támogatója lett Kijevnek.
Az év eleje óta csaknem 11 milliárd dollár nemzetközi támogatást kapott Ukrajna költségvetése, amelynek hiányát zömében a nemzetközi pénzügyi segélyekből finanszírozzák. A segélyezés részleteit Jaroszlav Zseleznyak, a Legfelső Tanács Pénzügyi, Adó- és Vámpolitikai Bizottságának alelnöke hozta nyilvánosságra a Telegramon április elején. E szerint az idén már 4,85 milliárd dollár érkezett az EU-tól, mintegy 3,5 milliárd dollár az Egyesült Államoktól és 1,89 milliárd dollár Kanadától.
Ha a háború kezdete óta nézzük a folyamatokat és a pénzügyi-, humanitárius- és a haditámogatásokat nézzük, akkor összegszerűen az Egyesült Államok adta a legtöbbet Ukrajnának. Érdekesség egyébként, ez az első alkalom a második világháborút követő Marshall-terv óta, hogy egy európai ország került az amerikai támogatások célzottjait összesítő rangsor élére. A háború kezdete óta a Biden-kormányzat és az amerikai kongresszus több mint 75 milliárd dollárnyi támogatásról döntött Ukrajna számára, amely humanitárius, pénzügyi és katonai segítséget is magába foglal - derül ki a Kieli Világgazdasági Intézet (Kieli Institute) február végéig az adatokat összesítő tanulmányából.
Bár az amerikai és uniós támogatások kapcsán is elsősorban a fegyverszállítások vannak a média fókuszában, a történelmi összegek az ukrán emberek és intézmények széles körét segítik, beleértve a menekülteket, a bűnüldöző szerveket, az oroszok által megsemmisíteni próbált energetikai rendszer visszaállítását, de például a független rádióadókat is. Ugyanakkor az is tény, hogy a legnagyobb donornak számító Egyesült Államok által nyújtott segélyek nagy részét fegyverrendszerek, kiképzés és hírszerzés biztosítására fordították, amelyekre az ukrán parancsnokoknak szükségük van az Oroszországgal szembeni védelemhez.
Kétségtelen, hogy ezen támogatások nélkül Kijev vélhetőleg elbukott volna, de aligha tekinthető békepártinak, ha valakinek a célja az, hogy szabad utat adjon, egy kíméletlen agresszornak. Ráadásul hallva az orosz vezetők által felmelegített Brezsnyev-doktrínát, ez aligha szolgálná Magyarország érdekeit, Vlagyimir Putyin köréből ugyanis többen hallatták a Szovjetunió korábbi geopolitikai elméletét, mely az orosz érdekszférát a volt szocialista országokig kiterjesztve jelöli ki. Az Egyesült Államok számára persze azért is kulcskérdés Ukrajna területi szuverenitásának megőrzése, mert amennyiben Vlagyimir Putyin orosz elnök célt érne és el tudná foglalni Ukrajnát, az bátorítaná és hasonló agresszióra biztathatna más rivális hatalmakat is, elsősorban Kínát, amellyel így is komoly diplomáciai villongások vannak Tajvan kapcsán.
A jelentősnek mondható amerikai és nyugati támogatások ellenére ezek a hatalmak, illetve védelmi szövetségük, a NATO igyekszik óvatos lenni. Egyes esetekben így felmerül olyan kritika, hogy nehezen döntenek az érintettek, lassan szállítják az ígért eszközöket vagy fegyvereket, esetleg, ahogy az a modern vadászgépek esetén fennáll, egyszerűen megtagadják a biztosításukat. Ennek hátterében vélhetőleg az áll, attól tartanak, hogy ez a háború eszkalálódásához vezethet. De az is egyértelmű, még ha a magyar kormány mást is állít, hogy a NATO, illetve annak tagországai a nyújtott támogatásokon túl közvetlenül nem akarnak involválódni a harcokba.
Az Egyesül Államok mellett egyébként 42 ország van, amely katonai eszközökkel támogatta Ukrajnát. Ezek között van Magyarországon kívül az összes olyan volt szocialista ország, amely ma az Európai Unió tagja. Sőt, ha az országok GDP-jét tekintjük, akkor akár a balti államok, akár Lengyelország messze nagyobb donornak számít, mint az Egyesül Államok. Vélhetőleg a kormány egyszerűbbnek tartja akár az Egyesült Államokkal, akár a Brüsszellel való ijesztgetést, mint a korábban megtörhetetlennek mondott lengyel barátokkal.
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
