Az idei I. negyedévet szerint 115,5 milliárd forint hiánnyal zárta a kormányzati szektor, amely a GDP 1,1 százaléka volt. Az egyenleg több mint 402 milliárd forinttal, GDP-arányosan 4,2 százalékkal romlott. Az egyenleg változása a kiadásoknak a bevételeknél nagyobb mértékű növekedéséből adódott – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal közleményéből.
| Túlköltekezett a kormány - mire ment el ennyi milliárd? - További részletek >>> |
Éves alapon mérve a szektor bevétele 4157,7 milliárd, kiadása 4273,2 milliárd forint volt. A bevételi oldal 241,7 milliárd forinttal, 6,2 százalékkal növekedett: ezen belül a jövedelemadó-bevételek 60,3 milliárd forinttal (9,5 százalékkal) nőttek. A termelési adók 138,4 milliárd forinttal (9,0 százalékkal) bővültek, ezen belül 80,6 milliárd (10,1 százalék) volt az áfabevétel növekedése.
A társadalombiztosítási hozzájárulások 65,8 milliárd forinttal (5,7 százalékkal) voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. A főként uniós támogatásokból álló egyéb bevételek 24,0 milliárd forinttal (4,2 százalékkal) csökkentek.
A kiadási oldal 644 milliárd forinttal, 17,7 százalékkal nőtt. A bővülés a kifizetett munkavállalói jövedelem esetében 118,8 milliárd forint (12,3 százalék), a bruttó állóeszköz-felhalmozást illetően 29,3 milliárd forint (12,9 százalék) volt. A folyó termelőfelhasználás 47,4 milliárd forinttal (9,2 százalékkal), a pénzbeni társadalmi juttatások pedig 63,6 milliárd forinttal (5,5 százalékkal) nőttek.
A főként működési és felhalmozási transzfereket tartalmazó egyéb kiadásoknál a növekedés 404,7 milliárd forint (80,9 százalék) volt. A kormányzati szektor kamatkiadásai 19,8 milliárd forinttal (7,2 százalékkal) mérséklődtek.
|
Leépítik a jóléti rendszert – mire költ a kormány? A magyar költségvetés szerkezete a gazdaság válság után, de főleg a 2010-es kormányváltást követően látványosan megváltozott. A kormány jelentősen csökkentette a jóléti funkcióra jutó kiadásokat, és növelte az állami működési funkciók, valamint a gazdasági funkciók kiadásait. Részletek a Privátbankár.hu-n. >>> |
A választásra jogosultak száma alapján jogos Pest vármegyének a további két képviselő, de nem indokolt ugyanennyit elvenni Budapesttől. 
