A hulladékgazdálkodási rendszer jelenlegi formájában még nem tekinthető véglegesnek, kisebb változások várhatók a hatékonyabb működés érdekében - olvasható a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV) által készített 2021-es Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervben.
Nos, a kormány ezt másként látta, és kisebb változások helyett inkább megint teljesen átalakítja a hazai hulladékgazdálkodási rendszert. Erről tanúskodik a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Palkovics László innovációs miniszter által kedd este a parlamentnek benyújtott salátatörvény. A 143 oldalas dokumentum legfőbb megállapításai:
- Az állam a közszolgáltatási feladatellátás hatékonyságának növelése érdekében a jelenlegi szabályozási környezet módosításával át kívánja alakítani a hulladékgazdálkodás piacát
- Az állam a hulladékgazdálkodási tevékenység meghatározott részét magánfelek bevonásával, koncessziós szerződés útján kívánja ellátni a továbbiakban
- A módosítás megszünteti a települési önkormányzat hulladékgazdálkodási közszolgáltatás megszervezéséért fennálló felelősségét.
- A hulladékról szóló törvény szerinti állami hulladékgazdálkodási közfeladat az állam kizárólagos gazdasági tevékenységei közé kerül
- Az állam e változásokat 2023. július 1-jétől tervezi bevezetni
Mit jelent mindez?
A hulladékgazdálkodás eddig önkormányzati feladat volt. A legtöbb régióban megtörtént a közszolgáltatók koncentrációja, hiszen 25 régióban jelenleg 28 közszolgáltató működik. Laptársunk is írt arról, hogy miközben néhány önkormányzati szemétszállító cég már egészen normális nyereséggel dolgozik, még bőven akad veszteséges társaság is. A mostani törvényjavaslat viszont elvenné az önkormányzatoktól a hulladékgazdálkodást, és kiszorítana minden versenyt az iparágból. A kormány pedig koncessziós szerződéssel egyetlen gazdasági szereplőnek adhatja át a teljes, több tízmilliárd forintos üzletágat.
A törvénymódosítás a koncesszióba átadható állami feladatok közé sorolja például a lakossági vegyes és szelektív hulladékgyűjtést, a szállítást és a kereskedelmet is. A koncessziós pályázat nyertese a tevékenységéért ellentételezésre lesz jogosult:
- közszolgáltatási díjra
- hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásáért szedhető díjra
- a környezetvédelmi termékdíjból és a visszaváltási rendszerrel összefüggő díjakból való részesedésre
- a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerből származó bevételekből való részesedésre, valamint megtérítésre
A törvény szerint ezek – a megtérítés kivételével – hatósági árasak lesznek, azokat az illetékes miniszter rendeletben határozza meg.
A jelenlegi finanszírozási probléma lényege: a hulladékkezelési közszolgáltatás magyarországi rendszerében más viszi el a hulladékot és más állítja ki a számlát a lakosságnak. Ezt a szisztémát az Orbán-kormány vezette be. A központi számlázást a 2016-ban megalakult NHKV kapta feladatul, ám nem ment zökkenőmentesen sem a behajtás, sem a konkrét munkát végző helyi, önkormányzati szemétszállító cégek kifizetése. A lakosság által fizetett szemétdíj pedig a rezsicsökkentés miatt 2013 óta nem emelkedik.
Ki lesz a szerencsés nyertes?
Ezt még nem lehet tudni, de például a Polgárdi központú Vertikál Zrt. az elmúlt években látványosan bővült. A 2018-as 5,3 milliárd forintos árbevételét 7,5 milliárd forintra tornázta fel és 189 település tartozik hozzájuk alvállalkozókon keresztül Esztergomtól Paksig. De Balatonakarattya és például a Dunakanyarban fekvő Pilismarót is az ő ellátási térképükön található. Míg 2018-ban közel 100 millió forintos veszteséget könyveltek el, addig 2019-et már 100 millió forintos profittal zárták. Az biztos, hogy a nyilvános koncessziós pályázat nyertese alvállalkozókat is bevonhat majd a feladat teljesítésébe.
2026 első negyedévében az előzetes adatok alapján 131 milliárd forint adózott eredményt jelentett a hitelintézeti szektor. 
