Horvátország négy éve lett az EU teljes jogú tagja és Zágrábban sokan reménykedtek, hogy egyrészt ez gazdasági fellendüléssel fog együtt járni, másrészt az ország megerősítheti regionális pozícióját. Nos, ezek a remények mára szertefoszlottak, sőt Zágráb a Nyugat-Balkán egyik leginstabilabb állama lett. Horvátország nem, hogy megerősítette volna regionális pozícióját, hanem sorozatosan összeütközésbe kerül olyan szomszédaival, mint Szlovénia, Magyarország, Bosznia-Hercegovina és Szerbia. A politikai instabilitást jól mutatja, hogy az elmúlt 30 hónapban háromszor is általános választást kellett tartani a 4.2 milliós országban.
Nem fogadják el a bírósági döntést
A hágai nemzetközi döntőbíróság június 29-én hozta nyilvánosságra a szlovén-horvát határvita rendezéséről szóló döntését, amely értelmében a Pirani-öböl jelentős részének - közel kétharmadának - szlovén fennhatóság alá kell kerülnie, és egy 2,5 tengeri mérföld szélességű, 10 tengeri mérföld hosszúságú folyosót kell létrehozni a horvát területi vizeken keresztül, amely akadálytalan kapcsolatot biztosít a szlovén partok és a nyílt tenger között. A szárazföldi határvitákra vonatkozóan a bíróság Horvátország javára döntött, neki ítélte a Szamobori-hegység Sveta Gera nevű csúcsát, valamint az isztriai határ melletti Skodelin, Buzini és Mlini-Skriljei falvakat.
Szlovénia tiszteletben tartja a bírósági döntést, Horvátország viszont nem ismeri el a törvényszék döntését – szerinte egy szlovén bíró bizalmas információkat szivárogtatott ki Ljubljanának még a tárgyalás időszakában -, és ezért újratárgyalást sürget a Pirani-öböllel kapcsolatban. Szlovénia erre nem hajlandó és fontolgatja, hogy az Európai Bírósághoz fordul, valamint, hogy megvétózza Zágráb OECD tagságát. Zágrábot nem érdekli, hogy Szlovéniának csupán 46 kilométeres tengerparti szakasza van, Horvátországnak pedig 1700 kilométer.
Provokációk és fegyverszállítás
Elképesztő Zágráb viszonyulása Bosznia-Hercegovinához is, amelynek közéletét szintén sikerül Zágrábnak destabilizálnia. Nemrég Grabar-Kitarovic horvát elnök jelentette ki, hogy Boszniában iszlamisták tízezrei állnak készenlétben arra, hogy „szent háborújukat” Európába vigyék. Ez természetesen egy durva provokáció, hiszen a Balkánon több évszázada él egy organikusnak tekinthető muszlim közösség, amely - ellentétben sok francia és angol elővárossal – nem szolgál termőtalajául a terrorizmusnak.
Budapest és Zágráb viszonyát már évek óta mérgezi az INA olajipari vállalat ellenőrzése fölötti csetepaté, míg Szerbiával szemben augusztusban egyoldalúan kereskedelmi szankciókat jelentettek be a horvátok. Zágráb és Washington kapcsolata eközben zavartalan, a horvátok titokban biztosítják a Pentagon azon gépeinek logisztikai hátterét, amelyek fegyvereket szállítanak a szír háborúba.
A gazdaság az Agrokor romjai alatt
|
| Káncz Csaba |
A horvát politikai és gazdasági életre súlyos árnyat vet a legnagyobb magántulajdonú vállalat bedőlése, amely idén tavasszal kezdődött. A mezőgazdaságban és élelmiszeriparban tevékeny Agrokor cégcsoportról kiderült, hogy nem tudja fizetni hiteleit, miután az orosz bankok benyújtották a cégnek követeléseiket. Az Agrokor bevételei adják a horvát GDP tizenhat százalékát. A cég konszolidált pénzügyi jelentéséből hétfőn derült ki, hogy bár évekig nyereséget mutatott ki, valójában milliárdos veszteséget halmozott fel.
Szakértők szerint a vállalat felszámolása beláthatatlan következményekkel járhat a horvát gazdaságra, mert a cégcsoport nemcsak Horvátország legnagyobb munkáltatója, hanem egyben az ország legnagyobb földbirtokosa is: több tízezer munkahely kerülhet veszélybe, és számos kis- és középvállalkozó mehet tönkre.
Káncz Csaba jegyzete.
Megverné Valerij Zaluzsnij és Kirilo Budanov is. 
