<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p
Megkezdődtek a minimálbérről szóló tárgyalások a kormány, a szakszervezetek és a munkaadók képviselői között. Nem világos azonban, hogy miről is folynak az egyeztetések, hiszen a jövő évi költségvetést már elfogadták az azt megalapozó adótörvények módosításaival együtt és akkor a kormány meg is mondta, hogy mennyivel számol a béremeléseket illetően. Milyen mozgásterek vannak? Mi a valódi tétje a tárgyalásoknak?

Miért fontos a minimálbér?

 

A kormány, a munkaadók és a munkavállalók szervezetei között zajló tárgyalások lényegében három kérdésről szólnak – írja elemzésében a Policy Agenda. Ebből az első kettő szorosan összefügg, ez pedig a minimálbér, és a garantált bérminimum. Ez utóbbit a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakört betöltők kapják.

A tárgyalások harmadik eleme a jogi kötelezettséget nem jelentő, de orientációs mértéket adó országos bérajánlás. Ez főképpen azokban az ágazatokban fontos, ahol nagy a szakszervezetek szervezettsége, vagy erős az állami tulajdonosi jelenlét. Nyilvánvaló, hogy egy 25 fős kisvállalkozás vezetője számára az országos bérajánlás semmit sem jelent. E cégek inkább abból indulnak ki, hogy mennyi az a minimum, amit adni kell a dolgozóiknak ahhoz, hogy megfelelő képzettségűeket találjon, vagy azokat megtartsa. Ez utóbbi szempont pedig egyre fontosabbá válik.

A minimálbér, és a garantált bérminimum számításaink szerint kb. 650-700 ezer munkavállalót érint. Azaz minden forintnyi emelés befolyásolja az ő bérüket.

Mik is az álláspontok?

A gazdasági válság 2008-as kezdete óta a magyar minimálbér bruttó értéken 47 százalékkal nőtt, de ez csak 22 százalékos nettó növekedés. Ez azt jelenti, mintha minden évben 2,9 százalékkal emelkedett volna a minimálbér. Érdemes megnézni a környező országokat, ahol teljesen más dinamikával változtak a kötelező legkisebb bérek is. Ugyanezen időszak alatt Románia évi 9 százalékot, Szlovákia 4,9 százalékot, Lengyelország 6,2 százalékot, Bulgária 8,2 százalékot emelt átlagosan. Egyedül Csehország teljesített rosszabbul a maga 2,3 százalékával.

Az állami bérpolitika álságossága abban is tetten érhető, hogy míg a legkisebb keresetek alig nőttek a gazdasági válság kezdete óta, az átlagkeresetek ugyanezen időszakban már évi 3,9 százalékkal nőttek. Míg 2008-ban a nettó minimálbér az átlagkereset nagyságának 46 százaléka volt, ez 2015-ben 43 százalékra csökkent. Azaz ez az út egyre inkább leszakítja a kiskeresetűeket, már az átlagtól is – véli a Policy Angenda.

A szakszervezetek a kiskeresetűek helyzetének javítása érdekében vetették fel, hogy jelentős, akár 9 százalékos bruttó minimálbér emelésre is szükség lehet. Ugyanakkor a munkaadók a jövő évi gazdasági növekedésből kiindulva, valamint a személyi jövedelemadó már elfogadott 1 százalékpontos csökkentése miatt minimális emelést tartanak elfogadhatónak.

A Munkástanácsok Országos Szövetsége szintén 8 és 13 százalékos emelést javasolna, viszont a Liga Szakszervezetek szerint előbb a hosszútávú célokban kellene megegyezni, és csak utána tárgyalni konkrétumokról.
hirdetés

A kormány képviseltében Lázár János miniszter már júniusban elárulta, hogy 5 százalék körüli emelést, azaz 110 ezer forintos bruttó minimálbért tartanak elfogadhatónak, ehhez tervezték a költségvetést. Amennyiben ekkora emelés lenne a végeredmény, akkor lényegében megmaradna az átlagbér és a minimálbér közötti különbség, azaz talán megállítanák a leszakadást, de ezzel az emeléssel nem közelítenének a 2008-as helyzethez.

Azt is látni kell, hogy az 5 százalékos emeléssel a legutolsók lennénk a Visegrádi-országokhoz és Romániához, Bulgáriához viszonyítva. Ezekben az országokban átlagosan 12 százalékos emelkedést terveznek a jövő évre (legalacsonyabb lesz Lengyelországban 5,7 százalékkal, legmagasabb Romániában 23 százalékkal). Azaz a béremelkedés dinamikája nálunk ismét rosszabb lesz, mint vetélytársainknál.

A tárgyalások valódi tétje

Az elemzés szerint már most a gazdasági növekedés egyik gátjának kell tekintetni az alacsony béreket. Emiatt hiányzik a belső munkaerőpiaci motiváció, illetve növekszik az elvándorlás. Ez a folyamat munkaerőhiányt eredményezett, amely ezután is csak növekedni fog. Ezzel párhuzamosan az is kérdéses, hogy lesz-e olyan erő, amely képes a jelentős béremelést kikényszeríteni. Nyilvánvaló, hogy a szakszervezetek érdeke az, hogy minél erősebb ütemű bérfelzárkózás kezdődjön, és ebben a tekintetben a legkisebb keresetűeknél van is sürgős tennivaló.

Meglepő módon a munkaadók sem feltétlenül ellenérdekeltek, csak nem egy általános emelésben. Azaz számukra az a legjobb megoldás, ha a béremelkedést nem jogszabályi kötelezettséggel kényszerítik ki, hanem piaci logikán (azaz ha a megfelelő munkaerőt csak magasabb bérrel tudja megszerezni, akkor kénytelen emelni).

A kormány számára két mozgatórugó van, de a kettőnek más az időbelisége. Ahhoz, hogy tartós növekedés legyen, illetve az ellenzéket megfossza attól, hogy állandóan a „kivándorolnak a magyarok” témával támadja, követendő lenne egy általa indított azonnali, radikális béremelés. Ez válasz lehetne a hiányszakmák okozta fokozódó nehézségek megoldására is.

Ráérnek a választások előtt emelni?

Ugyanakkor a kormány politikai értelemben nem érdekelt egy mostani, kvázi kikényszerített béremelésben. Számára sokkal jobb lenne, és szavazatokban meglátszana, ha 2017-ben és 2018-ban lenne majd radikális minimálbér-emelés, és ezzel együtt további jelentős SZJA csökkentést hajtana végre. Az elsőre már volt példa 2001 és 2002-ben (ott is a ciklus végén), a másodikat pedig már többször lebegtették az elmúlt évben.

A tárgyalások másik tétje, hogy van-e értelme a szociális párbeszédnek ebben a formában. Jelenleg három kimenetele lehet a minimálbérről szóló tárgyalásoknak. Az első, hogy bruttó 111-114 ezer forint között megállapodnak a felek, a második, hogy a kormány javaslata győz és 110 ezer forint lesz a bruttó minimálbér, míg a harmadik lehetőség, hogy nem lesz megállapodás.

A leginkább esélyes és a Policy Angda meglátása szerint ez a legrosszabb forgatókönyv, ha a kormány javaslata győzne. Ez ugyanis megkérdőjelezné az értelmét az országos szintű párbeszédnek, amely eddig is láthatólag csak a kormányzati akarat „színházi” megvalósulásához ad teret. Ehhez képest néha az is jobb, ha a felek megőrzik hitelesnek vélt álláspontjukat, és azt mondják, hogy idén nem lesz bérmegállapodás. Nem kell ettől félni, politikai okok miatt úgysem kockáztatja meg a kormány, hogy ne emelje a minimálbért, méghozzá ebben az esetben is pontosan 110 ezer forintra. Persze az alacsony bérek miatti problémánk ezzel sem lesz megoldva – véli a Policy Agenda.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Szlovénia végleg felfüggeszti az egyik oltást
Privátbankár.hu | 2021. november 30. 18:16
A Janssen egyadagos oltásról van szó. A döntés oka, hogy összefüggés találtak egy haláleset és a vakcina használata között.
Makro / Külgazdaság Oltás nélkül sehova? Újabb szigorítások jönnek egyik szomszédunknál
Privátbankár.hu | 2021. november 30. 16:35
Ukrajnában kizárólag oltott vendégeket szolgálhatnak ki például az éttermek, kulturális intézmények, edzőtermek.
Makro / Külgazdaság A nap képe: így búcsúztak Dárdaitól a berlini ultrák
Privátbankár.hu | 2021. november 30. 16:20
A Hertha BSC vezetése megvált tőle, de a szurkolók emlékezetében örökre megmarad.
Makro / Külgazdaság Varsó feléleszti a német démonokat – jóvátétel és határkérdés
Káncz Csaba | 2021. november 30. 15:47
A lengyel kormány a belpolitikai pecsenyéjét sütögeti, amikor feltépi a történelmi sebeket és második világháborús jóvátételt követel Berlintől.  A német történész szerint viszont aki ügyet csinál a jóvátétel kérdéséből, az egyben ügyet csinál Lengyelország nyugati határainak kérdéséből.  Aki pedig ügyet csinál Lengyelország nyugati határának kérdéséből, az elkerülhetetlenül ügyet csinál annak keleti határaiból is.  Káncz Csaba jegyzete
Makro / Külgazdaság Újabb lépést tett az MNB - folytatódik az emelés
Privátbankár.hu | 2021. november 30. 14:55
Bár ezúttal nem az alapkamat további emeléséről, hanem a kamatfolyosó kiszélesítéséről és aszimmetrikussá tételéről döntött a Monetáris Tanács.
Makro / Külgazdaság A magyar konzulátusok cáfolták, hogy Ausztria januártól nem fogadja el a PCR-teszteket
Hollós János | 2021. november 30. 14:11
A két ausztriai képviseletünkön nem tudnak ilyen tervről és a gondolatot is kizártnak tartják. Az viszont biztos, hogy a helyi hatóságok rendkvül szigorúan vesznek minden általuk bevezetett szabályt és korlátozást és tovább szigorítanak. Ausztriában a napokban jelent meg a koronavírus szupermutánsa.
Makro / Külgazdaság Nem kell izgulnunk a szupervariáns miatt az EMA vezére szerint
Wéber Balázs | 2021. november 30. 12:22
Az Európai Gyógyszerügynökség vezetője szerint a jelenlegi vakcinák is megvédenek a koronavírus legújabb mutánsa, az omikron ellen. Ha pedig mégis szükségessé válik, 3-4 hónap alatt jóvá tudják hagyni a módosított oltóanyagokat. A Moderna vakcinagyártó főnöke eközben azt mondta: a jelenlegi oltóanyagok kevésbé lehetnek hatékonyak az új variánssal szemben.
Makro / Külgazdaság A vendéglátósoknak majdnem 10 százalékkal magasabb a keresete, mint egy éve
Privátbankár.hu | 2021. november 30. 11:58
Szeptemberben a bruttó és a nettó átlagkereset 9,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A növekedés tovább élénkült az augusztusi 8,9 százalék után. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 428 100, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 284 700 forint volt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Makro / Külgazdaság Egyelőre úgy néz ki, a terv szerint csökkenthető tovább az államadósság
Privátbankár.hu | 2021. november 30. 11:03
Az Állami Számvevőszék ugyanakkor figyelmeztet: egy esetleges zárás visszavetheti a karácsony előtti fogyasztást, de a beruházásokra is kedvezőtlen hatást gyakorolhat.
Makro / Külgazdaság Új tulajdonosa lesz a DIGI-nek
Privátbankár.hu | 2021. november 30. 10:14
A 4iG Nyrt. az átvilágítás befejezését követően végleges adásvételi szerződést írt alá az RCS & RDS csoporttal a DIGI Távközlési Szolgáltató Kft. és leányvállalatai, azaz Invitel Zrt. az I TV Zrt. és a DIGI Infrastruktúra Kft. 100 százalékos üzletrészének megvásárlásáról.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos Ingatlantájoló