6p
Megkezdődtek a minimálbérről szóló tárgyalások a kormány, a szakszervezetek és a munkaadók képviselői között. Nem világos azonban, hogy miről is folynak az egyeztetések, hiszen a jövő évi költségvetést már elfogadták az azt megalapozó adótörvények módosításaival együtt és akkor a kormány meg is mondta, hogy mennyivel számol a béremeléseket illetően. Milyen mozgásterek vannak? Mi a valódi tétje a tárgyalásoknak?

Miért fontos a minimálbér?

 

A kormány, a munkaadók és a munkavállalók szervezetei között zajló tárgyalások lényegében három kérdésről szólnak – írja elemzésében a Policy Agenda. Ebből az első kettő szorosan összefügg, ez pedig a minimálbér, és a garantált bérminimum. Ez utóbbit a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakört betöltők kapják.

A tárgyalások harmadik eleme a jogi kötelezettséget nem jelentő, de orientációs mértéket adó országos bérajánlás. Ez főképpen azokban az ágazatokban fontos, ahol nagy a szakszervezetek szervezettsége, vagy erős az állami tulajdonosi jelenlét. Nyilvánvaló, hogy egy 25 fős kisvállalkozás vezetője számára az országos bérajánlás semmit sem jelent. E cégek inkább abból indulnak ki, hogy mennyi az a minimum, amit adni kell a dolgozóiknak ahhoz, hogy megfelelő képzettségűeket találjon, vagy azokat megtartsa. Ez utóbbi szempont pedig egyre fontosabbá válik.

A minimálbér, és a garantált bérminimum számításaink szerint kb. 650-700 ezer munkavállalót érint. Azaz minden forintnyi emelés befolyásolja az ő bérüket.

Mik is az álláspontok?

A gazdasági válság 2008-as kezdete óta a magyar minimálbér bruttó értéken 47 százalékkal nőtt, de ez csak 22 százalékos nettó növekedés. Ez azt jelenti, mintha minden évben 2,9 százalékkal emelkedett volna a minimálbér. Érdemes megnézni a környező országokat, ahol teljesen más dinamikával változtak a kötelező legkisebb bérek is. Ugyanezen időszak alatt Románia évi 9 százalékot, Szlovákia 4,9 százalékot, Lengyelország 6,2 százalékot, Bulgária 8,2 százalékot emelt átlagosan. Egyedül Csehország teljesített rosszabbul a maga 2,3 százalékával.

Az állami bérpolitika álságossága abban is tetten érhető, hogy míg a legkisebb keresetek alig nőttek a gazdasági válság kezdete óta, az átlagkeresetek ugyanezen időszakban már évi 3,9 százalékkal nőttek. Míg 2008-ban a nettó minimálbér az átlagkereset nagyságának 46 százaléka volt, ez 2015-ben 43 százalékra csökkent. Azaz ez az út egyre inkább leszakítja a kiskeresetűeket, már az átlagtól is – véli a Policy Angenda.

A szakszervezetek a kiskeresetűek helyzetének javítása érdekében vetették fel, hogy jelentős, akár 9 százalékos bruttó minimálbér emelésre is szükség lehet. Ugyanakkor a munkaadók a jövő évi gazdasági növekedésből kiindulva, valamint a személyi jövedelemadó már elfogadott 1 százalékpontos csökkentése miatt minimális emelést tartanak elfogadhatónak.

A Munkástanácsok Országos Szövetsége szintén 8 és 13 százalékos emelést javasolna, viszont a Liga Szakszervezetek szerint előbb a hosszútávú célokban kellene megegyezni, és csak utána tárgyalni konkrétumokról.

A kormány képviseltében Lázár János miniszter már júniusban elárulta, hogy 5 százalék körüli emelést, azaz 110 ezer forintos bruttó minimálbért tartanak elfogadhatónak, ehhez tervezték a költségvetést. Amennyiben ekkora emelés lenne a végeredmény, akkor lényegében megmaradna az átlagbér és a minimálbér közötti különbség, azaz talán megállítanák a leszakadást, de ezzel az emeléssel nem közelítenének a 2008-as helyzethez.

Azt is látni kell, hogy az 5 százalékos emeléssel a legutolsók lennénk a Visegrádi-országokhoz és Romániához, Bulgáriához viszonyítva. Ezekben az országokban átlagosan 12 százalékos emelkedést terveznek a jövő évre (legalacsonyabb lesz Lengyelországban 5,7 százalékkal, legmagasabb Romániában 23 százalékkal). Azaz a béremelkedés dinamikája nálunk ismét rosszabb lesz, mint vetélytársainknál.

A tárgyalások valódi tétje

Az elemzés szerint már most a gazdasági növekedés egyik gátjának kell tekintetni az alacsony béreket. Emiatt hiányzik a belső munkaerőpiaci motiváció, illetve növekszik az elvándorlás. Ez a folyamat munkaerőhiányt eredményezett, amely ezután is csak növekedni fog. Ezzel párhuzamosan az is kérdéses, hogy lesz-e olyan erő, amely képes a jelentős béremelést kikényszeríteni. Nyilvánvaló, hogy a szakszervezetek érdeke az, hogy minél erősebb ütemű bérfelzárkózás kezdődjön, és ebben a tekintetben a legkisebb keresetűeknél van is sürgős tennivaló.

Meglepő módon a munkaadók sem feltétlenül ellenérdekeltek, csak nem egy általános emelésben. Azaz számukra az a legjobb megoldás, ha a béremelkedést nem jogszabályi kötelezettséggel kényszerítik ki, hanem piaci logikán (azaz ha a megfelelő munkaerőt csak magasabb bérrel tudja megszerezni, akkor kénytelen emelni).

A kormány számára két mozgatórugó van, de a kettőnek más az időbelisége. Ahhoz, hogy tartós növekedés legyen, illetve az ellenzéket megfossza attól, hogy állandóan a „kivándorolnak a magyarok” témával támadja, követendő lenne egy általa indított azonnali, radikális béremelés. Ez válasz lehetne a hiányszakmák okozta fokozódó nehézségek megoldására is.

Ráérnek a választások előtt emelni?

Ugyanakkor a kormány politikai értelemben nem érdekelt egy mostani, kvázi kikényszerített béremelésben. Számára sokkal jobb lenne, és szavazatokban meglátszana, ha 2017-ben és 2018-ban lenne majd radikális minimálbér-emelés, és ezzel együtt további jelentős SZJA csökkentést hajtana végre. Az elsőre már volt példa 2001 és 2002-ben (ott is a ciklus végén), a másodikat pedig már többször lebegtették az elmúlt évben.

A tárgyalások másik tétje, hogy van-e értelme a szociális párbeszédnek ebben a formában. Jelenleg három kimenetele lehet a minimálbérről szóló tárgyalásoknak. Az első, hogy bruttó 111-114 ezer forint között megállapodnak a felek, a második, hogy a kormány javaslata győz és 110 ezer forint lesz a bruttó minimálbér, míg a harmadik lehetőség, hogy nem lesz megállapodás.

A leginkább esélyes és a Policy Angda meglátása szerint ez a legrosszabb forgatókönyv, ha a kormány javaslata győzne. Ez ugyanis megkérdőjelezné az értelmét az országos szintű párbeszédnek, amely eddig is láthatólag csak a kormányzati akarat „színházi” megvalósulásához ad teret. Ehhez képest néha az is jobb, ha a felek megőrzik hitelesnek vélt álláspontjukat, és azt mondják, hogy idén nem lesz bérmegállapodás. Nem kell ettől félni, politikai okok miatt úgysem kockáztatja meg a kormány, hogy ne emelje a minimálbért, méghozzá ebben az esetben is pontosan 110 ezer forintra. Persze az alacsony bérek miatti problémánk ezzel sem lesz megoldva – véli a Policy Agenda.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Nagyott nézett mindenki Japánban
Privátbankár.hu | 2026. november 16. 06:39
Váratlanul zsugorodott a japán gazdaság a harmadik negyedévben. Elsősorban a lakossági fogyasztás visszaesése és a külkereskedelem kedvezőtlen alakulása miatt csökkent a távol-keleti szigetország GDP-je.
Makro / Külgazdaság A Trump-fiaskó piaci hatásai: kezdetét veszi az újabb zöldhullám?
Imre Lőrinc | 2026. november 15. 11:01
Az Egyesült Államokban a Demokrata Párt félidős választásokon aratott elsöprő győzelme, illetve az Európai Unióban készülődő szabályozói reform is átalakíthatja a fenntartható befektetési alapok piacát. Ami a politikai fordulatok nélkül is folyamatos mozgásban van: az elmúlt években a nukleáris energiával foglalkozó cégek és a védelmi ipari kibocsátók megítélése változott a legnagyobb mértékben, méghozzá a saját szempontjukból pozitív irányban. Miközben a 2022 óta tartó masszív lejtmenet után az ESG-alapok teljesítménye épp a mögöttünk hagyott negyedévben mutatta a fordulat jeleit – hangzott el a Klasszis Fenntarthatóság 2026 konferencia alapkezelői kerekasztal-beszélgetésén.
Makro / Külgazdaság Rétvári Bence üzent Seszták Miklósnak
Privátbankár.hu | 2026. november 14. 13:57
Rétvári Bence a közösségi médiában jelentette be, arra kéri Seszták Miklóst, hogy adja vissza a mandátumát, illetve, hogy tisztázza magát a hatóságok előtt. A KDNP frakcióvezetője úgy véli, hogy ez az ügy egy egyedi büntetőügy, ugyanakkor azt határozottan visszautasították, hogy Magyar Péter bűnszervezetként állítsa be az egész jobboldalt.
Makro / Külgazdaság Szerb tisztítótűz: felbontották a Donald Trump vejének cégével kötött szerződést
Privátbankár.hu | 2026. november 14. 13:29
Hivatalosan is felbontotta Szerbia a Donald Trump amerikai elnök vejének, Jared Kushnernek a cégével kötött szerződést, amelynek értelmében szállodát, kaszinót és lakóépületeket építettek volna a belgrádi egykori jugoszláv vezérkari épület helyén – jelentette szombaton a Vreme című szerb hetilap kormányzati forrásokra hivatkozva.
Makro / Külgazdaság Folytatódhat az örömködés a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2026. november 14. 09:15
Az Mfor Üzemanyagár-figyelő szerint mind a kétfajta nafta ára még lejjebb mehet a jövő héten, igaz, a dízelé kevésbé.
Makro / Külgazdaság Lejárt a határidő: megvan, kik közül kerülhet ki a közmédia következő vezére
Privátbankár.hu | 2026. november 13. 17:21
Megjelent a lista a Független Közmédia Testület honlapján.
Makro / Külgazdaság 1,8 milliárd forint közpénzt használhattak gyanúsan – itt az újabb kormányzati feljelentés
Privátbankár.hu | 2026. november 13. 13:54
Nem volt minden rendben az alapítványi gazdálkodásban.
Makro / Külgazdaság Zsarolással és kapcsolati erőszakkal vádolják Magyar Pétert
Privátbankár.hu | 2026. november 13. 12:56
Feljelentést tett Magyar Péter miniszterelnök ellen zsarolás és kapcsolati erőszak gyanúja miatt Ékes Ilona, a Fidesz korábbi országgyűlési képviselője. A Központi Nyomozó Főügyészséghez benyújtott beadvány Varga Judit volt igazságügyi miniszter parlamenti meghallgatásán elhangzott állításaira épül – közölte pénteken Czunyiné Bertalan Judit, a Fidesz Védvonal nevű kezdeményezésének vezetője.
Makro / Külgazdaság Jó hír érkezett a dízelautósok számára
Privátbankár.hu | 2026. november 13. 12:50
Pénteken már csak a gázolaj ára mérséklődött a hazai töltőállomásokon. A 95-ös benzin országos átlagára nem változott, a gázolajé viszont további 1 forinttal csökkent csütörtökhöz képest.
Makro / Külgazdaság Nagyot javult Magyarország külső pénzügyi egyensúlya szeptemberben
Privátbankár.hu | 2026. november 13. 12:36
Jelentősen javult Magyarország külső pénzügyi egyensúlya szeptemberben: a folyó fizetési mérleg 295 millió eurós többlettel zárt az augusztusi 159 millió eurós hiány után. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteken közzétett előzetes adatai szerint az eredmény a júliusi 60 millió eurós aktívumot is jelentősen meghaladta, elsősorban az áruforgalmi deficit mérséklődésének köszönhetően.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG