- Matolcsy György szerdai tájékoztatója után úgy tűnhet, a hitelprogram igazi sikertörténet. Nincsenek kicsit megcsúszva a pénzek lehívásával a bankok?
- Eddig a hitelintézetek részéről a növekedési hitelprogram (NHP) két pillérében az összesen rendelkezésre álló 750 milliárd forintos keret 62 százaléka, vagyis körülbelül 460 milliárd forint került lehívásra. Azonban a kkv-hitelek folyósítására szeptember végéig van lehetőség. Emiatt az igénybevétel várhatóan meg fogja haladni az összmennyiség 90 százalékát.
- Ezt a prognózist mire alapozzák?
- Augusztus vége óta nagyon erős a hitelkiáramlás, jelenleg 15-25 milliárd forintos kihelyezés történik naponta. Figyelembe véve a hátralévő napok számát, a 90 százalék feletti szint reális várakozás. Emellett a bankokat is megkérdeztük a várható kihasználtságról, és ők is hasonló aránnyal számolnak.
- A forrás olcsó, de a növekedés szempontjából nem mindegy, hogy a cégek mire költik a pénzt. Nem kevesli, hogy a keret kevesebb, mint harmada ment "csak" beruházásra?
- A program elindításakor az MNB 40 százalékra becsülte az új hitelek arányát – és erre mindenki azt mondta, hogy túl optimisták vagyunk. Ehhez képest az arány 60 százalék lett, ez igazán kiemelkedő siker főként, ha figyelembe vesszük a program rövidségét, a 3 hónapos periódust. Persze ez nemcsak a jegybank, hanem a hitelintézetek és az üzleti szféra közös sikere.
- Ezt az eddigi rendelkezésre álló adatok alapján mondja. Nem fog ez változni, ha a bankok minden adatot közölnek majd?
- Úgy gondolom, hogy a minta reprezentatív, és az arányok nem fognak már sokat változni. De erre is rákérdeztünk a bankoknál és a szerződéskötések alapján az új hitelek arányát ők is 50-60 százalék körülire teszik.
- És mire fordították az új hiteleket?
|
Névjegy: Nagy MártonKözgazdaságtani diplomáját a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerezte. Ezt követően elemzőként dolgozott az Államadósság Kezelő Központban, majd szenior elemzőként az ING-nél. A Magyar Nemzeti Bankhoz 2002-ben csatlakozott. Számos elismert tudományos publikáció szerzője. A Privátbankár.hu Növekedés 2013 konferenciáján "A Növekedési Hitelprogram eredményei" címmel tart előadást. |
- A 60 százalék fele, vagyis összesen 32 százaléka fordítódott beruházásra, 28 százaléka pedig új forgóeszközhitelre. Minél több az új hitelek, annál nagyobb a hitelállomány és a gazdasági növekedés. 1 százalékos kkv-hitelnövekmény átlagosan 0,1 százalékos GDP többletet okoz. A beruházási hitelek hatása persze nagyobb, hiszen bővülnek a kapacitások, így nem ciklikusan, hanem trendszerűen, a hosszú távú gazdasági növekedés lesz magasabb. De a forgóeszközhitel hatása is jelentős lehet, hiszen a kisebb cégeknek az életben maradásuk függhet ezektől a forrásoktól. Ha az életképes vállalkozások csődjét el tudjuk kerülni, annak szintén erős növekedési hatása lehet. Hangsúlyozni szeretném, hogy az életképtelen vállalatokat persze nem akarjuk segíteni ezzel a programmal.
- És mi lehet a vártnál nagyobb sikernek az oka?
- Olyan hitelkeresletet és hitelkínálatot tudtunk megmozdítani, amire magunk sem számítottunk. Ez azt is jelenti, hogy a kamatláb nagyon fontos szerepet játszik a hitelpiaci korlátok lebontásában. Mi az NHP keretében célzottan a kkv-szegmensben 7-8 százalékról hoztuk le a hitelkamatokat 2,5 százalékra, miközben a jegybanki alapkamatok fokozatos csökkentése a hitelpiac más szereplőinek segített. És hogy a Növekedési Hitelprogramban miért a beruházások felé tolódott el a hangsúly? Ezek szerint a fiókban voltak olyan tervek, amelyek a kamatkörnyezet vagy hitelezési csatornák elakadása miatt nem valósulhattak eddig meg. A program nem csak pótlólagos keresletet generált, de vélhetően sikerült a keresletet időben is „előrehoznunk”.
- Úgy tűnik a bankoknak is fontos az ár, eddig nem tolongtak a kkv-kért annyira.
- Ez részben mérethatékonysági és részben kockázatvállalási kérdés: a bankok nagyobb hitelt olcsóbban tudnak kihelyezni, miközben kisebb kockázat is vállalnak, ezért vált nagyon gyorsan versenyzőivé a nagyvállalati hitelpiac. A kkv-hitelek kisebb összegűek és kockázatosabbak ezért is dolgoztak ezen a hitelpiacon magasabb marzsokkal és szigorúbb nem ár jellegű feltételekkel. A program segített abban, hogy a bankok figyelme jobban e szegmens felé terelődjön, beinduljon a verseny. Ha a bankok hosszú távra terveznek, akkor láthatják, hogy a jegybank segítségével a kkv hitelpiacon lebomlottak a korlátok, megindulhat a piac növekedése. A hitelezés felfutása pedig hozzájárul a gazdaság bővüléséhez, ami újabb hiteleket fog generálni, ami ismét lök a növekedésen, és így tovább. Reméljük, hogy beindul egy pénzügyi akcelerátor-mechanizmus, ami tartós gazdasági növekedést eredményezhet.
- Mennyire foghatja vissza a program második szakaszának lendületét az, hogy a bankok lakossági üzletágára nagy terhet róhat majd az adósmentés?
- Én ettől nem félek. Bár az NHP a második szakaszba lép, ez nem egy új program, nem kell jelentősen átalakítani a jelenlegi terméket és az e mögötti infrastruktúrát. A program ráadásul a bankoknak is nagyon előnyös: új ügyfeleket szerezhetnek, növelhetik a meglévő ügyfelek hitelezését, ráadásul mindezt pluszfeladatok nélkül.
- A harmadik pillér - ami a devizacseréről szól - esetében mintha érzékelhető lenne egyfajta óvatosság a bankok részéről, épp az adósmentő program miatt.
- Ha a bankoknak erre szüksége van, mert rövid lejáratú külső eladósodottságukat csökkenteni akarják, használják, ha nem, akkor nem. Mi örülünk minden egyes eurónak, ha beszállnak, beszállnak, rajtuk áll. A lehetőség nyitva, a program visszavonásig érvényes.
- Mi az, ami fontos tanulság a hitelprogram első szakasza után?
- Három nagy tanulság van, és éppen ezért változtattunk is néhány dolgot. Elsőként meghosszabbítottuk a programot, a következő szakasz egy 15 hónapos program lesz, 2014 december végéig tart. Ezt a bankok is kérték már tőlünk, és a beruházások tervezhetősége is megkívánta. Amúgy az első programot szándékosan nem is akartuk hosszabbra, hiszen az tesztjelleggel (is) futott: kíváncsiak voltunk, mennyi pénzt tudunk a gazdaságba pumpálni és hogy milyen sikerrel (az első program 3+1 hónapos volt - a szerk.).
A második változtatás az, hogy legyen több az új hitel. Az első szakaszban azt mondtuk, hogy mindegy, mire megy, új hitel vagy kiváltás. Most azt mondjuk, hogy lényegében (90 százalékban) új hitelt lehet csak kihelyezni. De miért is nem volt eddig az új hitel kiemelt cél? Az NHP első szakaszával azt szerettük volna elérni, hogy a piaci korlátok megszűnjenek, a verseny élesedjen, ami szükségessé tette a hitelkiváltás, illetve bankváltás megengedését. Most azt mondjuk, hogy a korlátok lebontása után, a hitelpiac működés lehetővé teszi, hogy csak a gazdasági növekedésre fókuszáljunk. Az új hitelek priorizálása az NHP második szakaszában tehát inkább egy szükségszerű változtatás.
Amiből tanultunk viszont, hogy kkv-hitelek esetén azt mondtuk, hogy aki kinövi ezt a státuszt, az fizesse vissza, amit kapott. Rájöttünk, hogy nem ez a helyes megközelítés, a lényeg, hogy a hiteligénylés pillanatában legyen valaki kkv státusban, aztán ha tud, növekedjen. Gondolkodunk azon is, hogy lehessen-e lízinget finanszírozni ebből a hitelből, jogos kérés lehet a hitelintézetek részéről. Tanultunk abból is, hogy a garanciaszervezeteket érdemes lehet megerősíteni, bár ez nem a jegybank feladata. Az ő szerepük kiemelten fontos abban, hogy még több kkv, közülük is a kockázatosabb mikro vállalatok számára is elérhetővé váljon a program. A program finomhangolásával még hatékonyabbá tehetjük a programot.
- Egy ilyen méretű és célzott program mellett van értelme az alapkamat további csökkentésének Ön szerint?
- Én nem vagyok a Monetáris Tanács tagja, ők hoznak az alapkamat mértékéről döntést. Azt azonban a jegybanktörvény alapján el lehet mondani, hogy a kamatpolitika az inflációs cél középtávú elérésének van alá rendelve, ha az inflációs cél teljesül, akkor foglalkozhat azzal a jegybank, hogy miként tudja támogatni a növekedést. Ne felejtsük el, hogy a növekedési hitelprogram kamatlába egy jól körülhatárolt szegmensnek nyújt segítséget. Kiknek? Olyan kkv-nak, akiknek a kockázata 2,5 százalék alatt van (ilyen felár mellett hitelezhetik ki a bankok a jegybanki keretből lehívott forrást - a szerk.). Mi van azokkal, akik kockázatosabbak? Nekik igenis számít, hogy hogyan alakul a jegybanki alapkamat és ennek következtében a hitelkamat. Mi van a lakossággal? Azokkal, akik most akarnak mondjuk lakáshitelt felvenni? Mi van a gazdaság egyéb szereplőivel? Vagy nézzük a másik oldalt, mi a helyzet a betéti kamatokkal? A jegybanki alapkamat, mint a transzmisszió legfontosabb csatornája számtalan helyen hat, ahol az NHP nem tud és nem is akar.
- Ha már az inflációs célt említi, a rezsicsökkentés hatása mennyire lehet tartós Ön szerint?
- Ha a Monetáris Tanács tagjai azt mondják, hogy a jegybank inflációs célja középtávon elérhető és nincs veszélyben, akkor az nincs veszélyben.
- Lehet tudni, hogy a normál vállalati hitelkihelyezést mennyire fogta vissza a program?
- A kkv hitelpiac működése zavarokat mutatott, úgyhogy az NHP inkább segítette a vállalati kihelyezéseket. Mi azzal számoltunk az NHP első szakaszában, hogy az első pillérnek a 40 százaléka, 170 milliárd forint új hitelekre megy. Azt mondtuk tehát, hogy idén a harmadik negyedévben ennyivel fog nőni a hitelállomány. Egyelőre várjuk az adatokat, de előfordulhat, hogy a hitelpálya ennél magasabb lesz. Egyrészt az NHP második pilléréből megengedtük a fel nem használt rész átallokálását az első pillérbe, másrészt lehet, hogy az előrejelzésünk túl óvatos volt. Egy biztos, az első szakasz a kkv-hitelezésben fordulatot jelent, a hitelállomány ugyanis növekvő tendenciáét tud felmutatni. A teljes vállalati hitelállomány alakulásában ez úgy csapódik le, hogy a visszaesés mértéke egyre kisebb lesz. Az NHP második szakaszával a kkv hitelezésben fennmaradhat, míg a teljes vállalati hitelpiacon már megvalósulhat a fordulat.
- Hamarosan publikálják az inflációs jelentésüket, ebben már számításba veszik a programot?
- A jelentésben minden esetben a legfrissebb rendelkezésre álló adatok kerülnek be. Az első szakaszt is figyelembe vettük, a második szakasz most került bejelentésre, így ennek a hatásai is szerepelni fognak már a számokban.
- Eddig a hitelintézetek részéről a Növekedési Hitelprogram (NHP) két pillérében az összesen rendelkezésre álló 750 milliárd forintos keret 62 százaléka, vagyis körülbelül 460 milliárd forint került lehívásra. Azonban a kkv hitelek folyósítására szeptember végéig van lehetőség. Emiatt az igénybevétel várhatóan meg fogja haladni az allokált összmennyiség 90 százalékát.
- Ezt mire alapozzák?
- Augusztus vége óta nagyon erős a hitelkiáramlás, jelenleg 15-25 milliárd forintos kihelyezés történik naponta. Figyelembe véve a hátralévő napok számát, a 90 százalék feletti szint reális várakozás. Emellett a bankokat is megkérdeztük a várható kihasználtságról, és ők is hasonló aránnyal számolnak.
- A forrás olcsó, de a növekedés szempontjából nem mindegy, hogy a cégek mire költik a pénzt. Nem kevesli, hogy a keret kevesebb, mint harmada ment "csak" beruházásra?
- A program elindításakor az MNB 40 százalékra becsülte az új hitelek arányát – és erre mindenki azt mondta, hogy túl optimisták vagyunk. Ehhez képest az arány 60 százalék lett, ez igazán kiemelkedő siker főként, ha figyelembe vesszük a program rövidségét, a 3 hónapos periódust. Persze ez nemcsak a jegybank, hanem a hitelintézetek és az üzleti szféra közös sikere.
- Ezt az eddigi rendelkezésre álló adatok alapján mondja. Nem fog ez változni, ha a bankok minden adatot közölnek majd?
- Úgy gondolom, hogy a minta reprezentatív, és az arányok nem fognak már sokat változni. De erre is rákérdeztünk a bankoknál és a szerződéskötések alapján az új hitelek arányát ők is 50-60 százalék körülire teszik.
- És mire fordították az új hiteleket?
- A 60 százalék fele, vagyis összesen 32 százaléka fordítódott beruházásra, 28 százaléka pedig új forgóeszközhitelre. Minél több az új hitelek, annál nagyobb a hitelállomány és a gazdasági növekedés. 1 százalékos kkv-hitelnövekmény átlagosan 0,1 százalékos GDP többletet okoz. A beruházási hitelek hatása persze nagyobb, hiszen bővülnek a kapacitások, így nem ciklikusan, hanem trendszerűen, a hosszú távú gazdasági növekedés lesz magasabb. De a forgóeszközhitel hatása is jelentős lehet, hiszen a kisebb cégeknek az életben maradásuk függhet ezektől a forrásoktól. Ha az életképes vállalkozások csődjét el tudjuk kerülni, annak szintén erős növekedési hatása lehet. Hangsúlyozni szeretném, hogy az életképtelen vállalatokat persze nem akarjuk segíteni ezzel a programmal.
- És mi lehet a vártnál nagyobb sikernek az oka?
- Olyan hitelkeresletet és hitelkínálatot tudtunk megmozdítani, amire magunk sem számítottunk. Ez azt is jelenti, hogy a kamatláb nagyon fontos szerepet játszik a hitelpiaci korlátok lebontásában. Mi az NHP keretében célzottan a kkv-szegmensben 7-8 százalékról hoztuk le a hitelkamatokat 2,5 százalékra, miközben a jegybanki alapkamatok fokozatos csökkentése a hitelpiac más szereplőinek segített. És hogy a Növekedési Hitelprogramban miért a beruházások felé tolódott el a hangsúly? Ezek szerint a fiókban voltak olyan tervek, amelyek a kamatkörnyezet vagy hitelezési csatornák elakadása miatt nem valósulhattak eddig meg. A program nem csak pótlólagos keresletet generált, de vélhetően sikerült a keresletet időben is „előrehoznunk”.
- Úgy tűnik a bankoknak is fontos az ár, eddig nem tolongtak a kkv-kért annyira.
- Ez részben mérethatékonysági és részben kockázatvállalási kérdés: a bankok nagyobb hitelt olcsóbban tudnak kihelyezni, miközben kisebb kockázat is vállalnak, ezért vált nagyon gyorsan versenyzőivé a nagyvállalati hitelpiac. A kkv hitelek kisebb összegűek és kockázatosabbak ezért is dolgoztak ezen a hitelpiacon magasabb marzsokkal és szigorúbb nem ár jellegű feltételekkel. A program segített abban, hogy a bankok figyelme jobban e szegmens felé terelődjön, beinduljon a verseny. Ha a bankok hosszú távra terveznek, akkor láthatják, hogy a jegybank segítségével a kkv hitelpiacon lebomlottak a korlátok, megindulhat a piac növekedése. A hitelezés felfutása pedig hozzájárul a gazdaság bővüléséhez, ami újabb hiteleket fog generálni, ami ismét lök a növekedésen, és így tovább. Reméljük, hogy beindul egy pénzügyi akcelerátor-mechanizmus, ami tartós gazdasági növekedést eredményezhet.
- Mennyire foghatja vissza a program második szakaszának lendületét az, hogy a bankok lakossági üzletágára nagy terhet róhat majd az adósmentés?
- Én ettől nem félek. Bár az NHP program a második szakaszba lép, ez nem egy új program, nem kell jelentősen átalakítani a jelenlegi terméket és az e mögötti infrastruktúrát. A program ráadásul a bankoknak is nagyon előnyös: új ügyfeleket szerezhetnek, növelhetik a meglévő ügyfelek hitelezését, ráadásul mindezt pluszfeladatok nélkül.
- A harmadik pillér - ami a devizacseréről szól - esetében mintha érzékelhető lenne egyfajta óvatosság a bankok részéről, épp az adósmentő program miatt.
- Ha a bankoknak erre szüksége van, mert rövid lejáratú külső eladósodottságukat csökkenteni akarják, használják, ha nem, akkor nem. Mi örülünk minden egyes eurónak, ha beszállnak, beszállnak, rajtuk áll. A lehetőség nyitva, a program visszavonásig érvényes.
- Mi az, ami fontos tanulság a Növekedési Hitelprogram első szakasza után?
- Három nagy tanulság van, és éppen ezért változtattunk is néhány dolgot. Elsőként meghosszabbítottuk a programot, a következő szakasz egy 15 hónapos program lesz, 2014 december végéig tart. Ezt a bankok is kérték már tőlünk, és a beruházások tervezhetősége is megkívánta. Amúgy az első programot szándékosan nem is akartuk hosszabbra, hiszen az tesztjelleggel (is) futott: kíváncsiak voltunk, mennyi pénzt tudunk a gazdaságba pumpálni és hogy milyen sikerrel (az első program 3+1 hónapos volt - a szerk.).
A második változtatás az, hogy legyen több az új hitel. Az első szakaszban azt mondtuk, hogy mindegy, mire megy, új hitel vagy kiváltás. Most azt mondjuk, hogy lényegében (90 százalékban) új hitelt lehet csak kihelyezni. De miért is nem volt eddig az új hitel kiemelt cél? Az NHP első szakaszával azt szerettük volna elérni, hogy a piaci korlátok megszűnjenek, a verseny élesedjen, ami szükségessé tette a hitelkiváltás, illetve bankváltás megengedését. Most azt mondjuk, hogy a korlátok lebontása után, a hitelpiac működés lehetővé teszi, hogy csak a gazdasági növekedésre fókuszáljunk. Az új hitelek priorizálása az NHP második szakaszában tehát inkább egy szükségszerű változtatás.
Amiből tanultunk viszont, hogy kkv-hitelek esetén azt mondtuk, hogy aki kinövi ezt a státuszt, az fizesse vissza, amit kapott. Rájöttünk, hogy nem ez a helyes megközelítés, a lényeg, hogy a hiteligénylés pillanatában legyen valaki kkv státusban, aztán ha tud, növekedjen. Gondolkodunk azon is, hogy lehessen-e lízinget finanszírozni ebből a hitelből, jogos kérés lehet a hitelintézetek részéről. Tanultunk abból is, hogy a garanciaszervezeteket érdemes lehet megerősíteni, bár ez nem a jegybank feladata. Az ő szerepük kiemelten fontos abban, hogy még több kkv, közülük is a kockázatosabb mikro vállalatok számára is elérhetővé váljon a program. A program finomhangolásával még hatékonyabbá tehetjük a programot.
- Egy ilyen méretű és célzott program mellett van értelme az alapkamat további csökkentésének Ön szerint?
- Én nem vagyok a Monetáris Tanács tagja, ők hoznak az alapkamat mértékéről döntést. Azt azonban a jegybanktörvény alapján el lehet mondani, hogy a kamatpolitika az inflációs cél középtávú elérésének van alá rendelve, ha az inflációs cél teljesül, akkor foglalkozhat azzal a jegybank, hogy miként tudja támogatni a növekedést. Ne felejtsük el, hogy a növekedési hitelprogram kamatlába egy jól körülhatárolt szegmensnek nyújt segítséget. Kiknek? Olyan kkv-nak, akiknek a kockázata 2,5 százalék alatt van (ilyen felár mellett hitelezhetik ki a bankok a jegybanki keretből lehívott forrást - a szerk.). Mi van azokkal, akik kockázatosabbak? Nekik igenis számít, hogy hogyan alakul a jegybanki alapkamat és ennek következtében a hitelkamat. Mi van a lakossággal? Azokkal, akik most akarnak mondjuk lakáshitelt felvenni? Mi van a gazdaság egyéb szereplőivel? Vagy nézzük a másik oldalt, mi a helyzet a betéti kamatokkal? A jegybanki alapkamat, mint a transzmisszió legfontosabb csatornája számtalan helyen hat, ahol az NHP nem tud és nem is akar.
- Ha már az inflációs célt említi, a rezsicsökkentés hatása mennyire lehet tartós Ön szerint?
- Ha a Monetáris Tanács tagjai azt mondják, hogy a jegybank inflációs célja középtávon elérhető és nincs veszélyben, akkor az nincs veszélyben.
- Lehet tudni, hogy a normál vállalati hitelkihelyezést mennyire fogta vissza a program?
- A kkv hitelpiac működése zavarokat mutatott, úgyhogy az NHP inkább segítette a vállalati kihelyezéseket. Mi azzal számoltunk az NHP első szakaszában, hogy az első pillérnek a 40 százaléka, 170 milliárd forint új hitelekre megy. Azt mondtuk tehát, hogy idén a harmadik negyedévben ennyivel fog nőni a hitelállomány. Egyelőre várjuk az adatokat, de előfordulhat, hogy a hitelpálya ennél magasabb lesz. Egyrészt az NHP második pilléréből megengedtük a fel nem használt rész átallokálását az első pillérbe, másrészt lehet, hogy az előrejelzésünk túl óvatos volt. Egy biztos, az első szakasz a kkv-hitelezésben fordulatot jelent, a hitelállomány ugyanis növekvő tendenciáét tud felmutatni. A teljes vállalati hitelállomány alakulásában ez úgy csapódik le, hogy a visszaesés mértéke egyre kisebb lesz. Az NHP második szakaszával a kkv hitelezésben fennmaradhat, míg a teljes vállalati hitelpiacon már megvalósulhat a fordulat.
- Hamarosan publikálják az inflációs jelentésüket, ebben már számításba veszik a programot?
- A jelentésben minden esetben a legfrissebb rendelkezésre álló adatok kerülnek be. Az első szakaszt is figyelembe vettük, a második szakasz most került bejelentésre, így ennek a hatásai is szerepelni fognak már a számokban.
