|
| Donald Trump. (Kép forrása: EPA,ALBIN LOHR-JONES) |
A Wall Street Journal számításai szerint Trump négy – a pénzügyi, a kereskedelmi, az oktatási és a közlekedési – miniszter-jelöltjének összes nettó vagyona 2500 milliárd forint, ami 20-szor akkora, mint 2004-ben Bush jelöltjei esetében. De Trump elit-ellenes kampánya után sokak meglepetésére nem csak a Wall Street dörzsölheti a markát az új jelölteken, hanem a legbefolyásosabb lobbi, a katonai-ipari komplexum is.
Tábornokok és civil ellenőrzés
Kezdjük Trump átmenetet vezénylő csapatának katonai részlegvezetőjével. Ő nem más, mint Mira Ricardel, aki a Boeing stratégiai rakétavédelmi egységének egykori vezetője. Így már érthetőbbé válik, hogy Trump miért nevezett ki egy nyugdíjas tábornokot, egyben a katonai hírszerzés volt vezetőjét, Michael Flynn-t nemzetbiztonsági tanácsadójának és nevezett meg egy másik nyugdíjas tábornokot, James Mattis-t védelmi miniszterének. Eközben John F. Kelly nyugdíjas tábornok befutó jelölt a Belbiztonsági Minisztérium élére, Michael Rogers admirális, a Nemzetbiztonsági Ügynökség jelenlegi vezetője pedig szintén befutó helyen lévő jelölt a Nemzeti Hírszerzés Igazgatói pozíciójára, amely a 19, hírszerzéssel foglalkozó amerikai ügynökség munkáját koordinálja.
Trump kritikusai szerint ezek a kinevezések jól mutatják az amerikai külpolitika fokozódó militarizációját és szerintük a struktúra is inkább hasonlatos egy katonai huntára, mint egy civil kormányzatra. Valóban, Mattis tábornok kinevezésével védelmi miniszternek Trump egy 66 éves gyakorlatot dobna sutba. Amikor ugyanis 1947-ben létrehozták a védelmi minisztériumot – a Háborús Minisztérium jogutódjaként –, a Kongresszus úgy döntött, hogy egy katonatiszt a leszerelése után még tíz évig nem nevezhető ki a minisztérium élére. Bár ez alól George Marshall tábornok rögtön 1950-ban felmentést kapott, tábornok az elmúlt 66 évben nem lépett a minisztérium élére.
Nem mellékesen Mattis tábornok jelenleg az ország negyedik legnagyobb fegyvergyártójának, a General Dynamics igazgatósági tagja is, ami szintén komoly kérdéseket vet fel a Pentagon későbbi civil ellenőrzését illetően. Mattis-t, ezt a négy csillagos tábornokot, Obama elnök idő előtt távolította el a CENTCOM éléről, túlságosan vehemensen ellenezte ugyanis a Fehér Ház nukleáris megállapodását Iránnal. Sokak szerint mostani kinevezése nagyon rossz hír Teherán számára, és ez elmondható az új nemzetbiztonsági tanácsadóval és az új CIA vezetővel kapcsolatban is.
|
| Káncz Csaba |
Irán célkeresztbe kerül?
Ezzel egy időben az amerikai Képviselőház múlt pénteken 375-34 arányban elsöprően támogatásáról biztosította a Pentagon 619 milliárd dolláros költségvetését. De ha a katonai nukleáris energetikai kiadásokat, a veteránok kiadásait és egyéb költségeket is hozzáveszünk, akkor a teljes összeg több, mint 900 milliárd dollár, a szövetségi költségvetés 21 százaléka! A 2017-es amerikai védelmi költségvetés egyik legnagyobb nyertesei a nukleáris csapásmérő eszközök. Felgyorsítják a Minuteman III-as interkontinentális ballisztikus rakéta-programot, amelynek költségvetése az idei 400 millió dollárról 2020-ig egy milliárd dollárra nő. Hasonló ütemben kap többlet-pénzt a Northrop Grumman vállalat új, nagy hatótávolságú nukleáris bombázók kifejlesztésére.
A Pentagon költégvetésének megszavazása előtt egy nappal a szenátus egyhangúlag szavazta meg múlt csütörtökön az Irán elleni büntetőintézkedéseket rögzítő törvény (ISA) hatályának meghosszabbítását 10 évvel. A törvényt 1996-ban alkották meg, és azóta tízévenként megújítják, illetve meghosszabbítják az érvényességét. Róháni elnök vasárnap az iráni parlamentben leszögezte: a törvény meghosszabbításával az Egyesült Államok példátlan módon megsértené a nukleáris megállapodást, és ha ez megtörténik, akkor Irán határozott és arányos válaszlépést tesz. "Ha Barack Obama elnök aláírja a törvényt, akkor azzal megszegi az Egyesült Államok vállalásait" - jelentette ki.
Káncz Csaba jegyzete
Brüsszel és Tokió közös fellépést sürget. 
