Kamatdöntő ülést tart ma a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Elemzők nem várnak változást sem a kamatokban, sem a nem konvencionális eszköztárban, mert a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az elmúlt hetekben rengeteg intézkedést hozott.
Az előző, márciusi ülésén a jegybank monetáris tanácsa a várakozásoknak megfelelően az alapkamatot 0,9 százalékon, a betéti kamatszintet mínusz 0,05 százalékon hagyta. A bankrendszer likviditásának erősítése érdekében a jegybank felmentést adott a bankoknak a kötelező tartalékolás teljesítése alól, és hosszú lejáratú, fix kamatozású, fedezett hiteleszközt vezetett be korlátlan keretösszeggel. A tanácstagok a jelenlegi helyzetben alapvetőnek nevezték a szükséges mennyiségű likviditás biztosítását és ennek érdekében döntést hoztak a bankrendszer számára potenciálisan elérhető likviditás növeléséről mintegy 2600 milliárd forinttal. Bejelentették azt is, hogy a monetáris tanács vizsgálja az MNB jelzáloglevél-vásárlási programja újraindításának lehetőségét, a pénzügyi stabilitási tanács pedig átmenetileg enyhítette a jelzáloglevéllel való finanszírozásra vonatkozó szabályozását. Döntöttek új, fix kamatozású fedezett hiteleszköz bevezetéséről határozott 3, 6 és 12 hónapos, illetve 3 és 5 éves futamidőre, és további intézkedésig felmetést adtak a tartalékkötlezettség teljesítése alól.
Az április 7-i nem kamatdöntő ülésén a tanács 95 bázisponttal 1,85 százalékra emelte az O/N fedezett hitel és az egyhetes fedezett hitel kamatát, miközben módosított néhány, a jegybanki kamat alkalmazását érintő szabályt. Az egyhetes betéti eszköz kamata 0,9 százalékon maradt, az eszköz kamatát ezentúl minden héten az aktuális tender meghirdetésekor határozza meg a jegybank. A monetáris tanács döntött arról, hogy az eszköz kamata a kamatfolyosón belül eltérhessen az alapkamattól, akár felfelé, akár lefelé.
A CIB Bank elemzői felidézték, hogy az intézkedések egyik célja a piaci likviditás biztosítása, a gazdaság ellátása olcsó forrásokkal, a hitelezés támogatása. Ezek a lépések elsősorban a hozamgörbe hosszabb végét célozták.
A legfontosabb a gazdaság segítése
A rövid oldalon viszont az MNB a forint árfolyamának stabilizálása érdekében szigorításra kényszerült: bár az alapkamat nem változott, bevezetett egy új egyhetes betéti eszközt, jelenleg 0,9 százalékos kamattal, és kiszélesítette a kamatfolyosót (amelynek alja így -0,05 százalék, teteje pedig 1,85 százalék). Ebben a keretrendszerben így az egyhetes betéti eszköz kamatának változtatásával közel 200 bázispontos sávban tudja alakítani a piaci kamatokat.
A szigorító lépéseket követően a Buborok minden lejáraton 1 százalék fölé kerültek, ami egyelőre elégségesnek tűnik a forint árfolyamának stabilizálásához. Az euró forintárfolyama a 370 közeli csúcsok után a 350-360 sávban mozog, csökkenő volatilitás mellett - írták.
Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője úgy látja, hogy az MNB rövid távon mindenképp a gazdaság megsegítését tekinti a legfontosabbnak. Jelenleg mind a fiskális, mind a monetáris intézkedések a járványveszély következményeire összpontosítanak - írta.
Bizonytalan kilátások
A járvány makrogazdasági hatásait továbbra is rengeteg bizonytalanság övezi az elemzők szerint. Egyelőre sem a piaci, sem a makrogazdasági változások nem tesznek szükségessé azonnali újabb lépéseket, a jegybank így kivárhat, és a későbbiekben az új fejlemények tükrében dönthet új intézkedésekről.
Mai ülésén a tanács módosíthat a jegybank makrogazdasági prognózisán. Március végén még 2-3 százalékos GDP-növekedést jelzett előre erre az évre - a februári adatok alapján. Most viszont már ismertek a márciusi számok, amelyekben tükröződött először igazán a koronavírus-járvány negatív hatása. Nagy Márton, az MNB alelnöke egy múlt heti online konferencián már két alternatívát is felvázolt: az egyik szerint a gazdaság az idén csak 0,8 százalékkal bővülhet, a másik szerint viszont 2 százalékkal csökkenhet. Ez utóbbi már nagyon közel van Varga Mihály pénzügyminiszter és az IMF mínusz 3 százalékos előrejelzéséhez.
Nagy változások zajlnak a lakáskiadás területén. 
