Nagyító rovatunkban ezúttal azt vizsgáljuk meg, hogy miért érezték újra 1938-ban magukat a Müncheni Biztonságpolitikai Fórum résztvevői. Miközben az ENSZ-főtitkár és a pápa arra figyelmeztet, hogy az ukrajnai konfliktus harmadik világháborúvá fajulhat, Németországban egyre hangosabban szólalnak meg azok, akik szerint a globális háborús fenyegetést nem kell komolyan venni.
Bár a vasárnap véget ért Müncheni Biztonságpolitikai Fórum résztvevői az előadói pódiumon megveregették saját vállukat az eddigi ukrán harctéri sikerek miatt, a tanácskozást a színfalak mögött 1938 utánérzése lengte be. Abban az évben a bajor főváros adott otthont egy konferenciának, amelynek eredményeként megkötötték a hírhedt müncheni egyezményt. Ebben az európai hatalmak átengedték a Szudéta-vidéket Németországnak – téves erőfeszítéssel, amelyről azt hitték, hogy megőrizheti a békét.
A konferencián Scholz kancellár megígérte, hogy országa „állandó jelleggel” teljesíteni fogja a NATO védelmi kiadási célját a GDP két százalékában. Németország új védelmi minisztere, a Scholzhoz hasonlóan szociáldemokrata Boris Pistorius még ennél is többet szorgalmazott, mondván: „alig két százalékkal nem lehet majd teljesíteni az előttünk álló feladatokat”.
Ne feledjük, hogy alig három éve a vezető szociáldemokraták még arra szólították fel az Egyesült Államokat, hogy távolítsa el az összes nukleáris robbanófejét német földről.
Volodimir Zelenszkij videókapcsolaton keresztül mondott beszédet a Müncheni Biztonságpolitikai Fórum megnyitóján 2023. február 17-én. Az ukrán elnök az eddiginél is több modern nyugati fegyvert kért Oroszország legyőzéséhez. Fotó: EPA/Anna Szilagyi Összeomló világrend
Napjainkban a béke még körvonalaiban sem látszik Ukrajna kapcsán, miközben a kilátások Ázsiában sem kevésbé feszültek. Tajvan továbbra is Peking célkeresztjében áll, amint a szigetország megpróbálja kitalálni Kína következő lépését.
„Ami ma Európában történik, holnap Ázsiában is megtörténhet” – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Münchenben. Vang Ji, Kína vezető diplomatája viszont nem tett semmit, hogy ellentmondjon ennek a narratívának. „Hadd biztosítsam a hallgatóságot arról, hogy Tajvan Kína területének része” – mondta Vang a konferencián, amikor Peking terveiről kérdezték az önálló szigeten. Tajvan „soha nem volt ország, és a jövőben sem lesz ország” – tette hozzá.
Valóban, érdemes nem szem elől téveszteni a 2017-ben publikált (azóta már hatályát vesztett) amerikai Nemzetbiztonsági Stratégiát, amely egy anarchikus nemzetközi arénát jelenített meg. Az anyag Moszkvát és Pekinget revizionistának bélyegezte, amelyek veszélyeztetik az amerikai szupremáciát. A kínai hadsereg „ki akarja szorítani az USA-t az Indo-csendes-óceáni térségből”, míg Moszkva „vissza akarja állítani a nagyhatalmi státuszát és befolyási övezetet akar létrehozni a határai közelében.”
António Guterres ENSZ-főtitkár közben arra figyelmeztet, hogy az ukrajnai háború "nagy háborúvá" fajulhat. Mint Guterres két hete az ENSZ Közgyűlésén elmondta, a világ veszélyesebb helyzetben van, mint bármikor a második világháború vége óta.
„A béke kilátásai tovább romlanak – figyelmeztetett Guterres –, „a további eszkaláció és a vérontás valószínűsége nő.”
Az ENSZ-főtitkár ellenintézkedéseket sürgetett: „Keményebben kell dolgoznunk a békéért – mindenhol”.
"A harmadik világháború már zajlik"
Hagyományos újévi beszédében Ferenc pápa is egy nagy háború veszélyére figyelmeztetett. Ezt minden évben a világ minden tájáról a Vatikánba akkreditált diplomaták előtt tartja a pápa, amelyet a Vatikán külpolitikai kitekintésének tekintenek. Ferenc pápa számos aktuális konfliktusról szólt: Szíriáról, a palesztin konfliktusról, valamint a Száhel-övezetben és más afrikai térségekben folyó háborúkról.
A pápa szerint a háborúk és konfliktusok mindegyike „a bolygónak csak bizonyos területeit érinti közvetlenül,” de közvetve ezek "alapvetően mindenkit érintenek". "Ennek a legjobb és legújabb példája" az ukrajnai háború a halállal és pusztítással, a polgári infrastruktúra elleni támadásokkal, amelyben az emberek nemcsak bombáktól és erőszaktól vesztik életüket, hanem éhségtől és hidegtől is.”
A pápa úgy ítélte meg a jelenlegi helyzetet, hogy „ma a harmadik világháború zajlik a globalizált világban”.
„A rémisztgetést büntetni kell"
Miközben az ENSZ-főtitkár és a pápa arra figyelmeztet, hogy az ukrajnai háború harmadik világháborúvá fajulhat, Németországban egyre hangosabban szólalnak meg azok, akik szerint a globális háborús fenyegetést nem kell komolyan venni. Ez nem újdonság.
Néhány héttel a háború kezdete után Florence Gaub, az Európai Unió Biztonsági Tanulmányok Intézetének akkori igazgatóhelyettese már azt állította, hogy a világháborútól való félelem „pontosan az, amit Putyin el akar érni”: „Nem a bomba, hanem a bombától való félelem a fegyver.”
Tavaly május elején a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, Friedrich Merz arra a kérdésre, hogy fél-e egy atomháborútól, hetykén odavetette: „Nem félek.”
A múlt év végén Carlo Masala, a müncheni Bundeswehr Egyetem professzora pedig egy beszélgetős műsorban kifejtette, hogy "egy eszkalációtól való félelem kissé paradox". Hozzátette: "A rossz oldalon állunk a félelmünkkel."
A félelem a háborútól mint "betegség"
Egy német politológia professzor a közelmúltban megjelent újságcikkében "német betegségnek" minősítette a félelmet az ukrajnai háború ellenőrizetlen eszkalációjától. Amint a Kieli Egyetem Biztonságpolitikai Intézetének igazgatója, Joachim Krause a Frankfurter Allgemeine Zeitungban kifejti, várható, hogy „nyugati országok csoportja áll össze, amelyek vadászgépeket szállítanak Ukrajnába” – „mert légi támogatás nélkül az ukránok nem tudják végrehajtani az orosz csapatok kiűzéséhez szükséges mobil hadviselést”.
A német lakosság körében széles körben elterjedt a félelem az ukrajnai háború eszkalációjától, amelyet Krause "eszkalációs fóbiának" minősít. Egy tavaly októberi felmérés kimutatta, hogy a lakosság 59 százaléka fél a harmadik világháborútól. Az újabb világégéstől való félelem aránya a legalább 4000 eurós átlagos havi jövedelemmel rendelkezők és a Zöldek szavazói körében a legalacsonyabb 51 százalékkal.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Lettországot megelőzzük, ezért az uniós átlag 73 százalékával sem áll utolsó helyen Magyarország a tényleges egyéni fogyasztást nézve. Az egy főre jutó GDP azonban visszaesett.
Mindhárom fő devizával szemben gyengült a forint szerdán. A svájci frankhoz képest történt a legnagyobb elmozdulás, az euró október óta nem volt ilyen drága.
Erős napja van Szijjártó Péternek, a külügyminisztérium ugyanis szerdán zárhatja le a megállapodást három amerikai cég magyarországi beruházásáról. Egyikük Budapestre jönne, a másik kettő Tatabánya, illetve Hódmezővásárhely mellé.
500-120 arányban megszavazta az Európai Parlament az orosz gáz importjának leállítását. A jelentéstevő szerint a figyelmet most az olajra kell fordítani, amellyel kapcsolatban a jövő év elején hozhat állásfoglalást az Európai Bizottság.
Novemberben az előző havival megegyezően 2,1 százalék volt az éves infláció az euróövezetben az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerdán közzétett végleges adatai alapján.
Az Európai Bizottság statisztikai hivatalának ma délelőtt nyilvánosságra kerülő adatai szerint a hazai infláció európai uniós összevetésben nagyot javult: az egy hónappal korábbi hárommal szemben már hét tagállamban is nagyobb volt a pénzromlás, mint nálunk. Európa egészét tekintve pedig már kereken tucat ország fogyasztóiár-indexe volt magasabb az adataikat cikkünk megjelenéséig nyilvánosságra hozottak közül – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.
Az Egyesült Államokban az elemzők által vártnál több új munkahely jött létre novemberben a nem mezőgazdasági ágazatokban, a munkanélküliségi ráta pedig az elemzők által várt stagnálás helyett emelkedett.
