5p

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A második hidegháború korában a kétpólusú konfliktus már a digitális kor jegyeit viseli, agresszív információs műveletekkel. Egyes afrikai országokban a Huawei alkalmazottai segítették a rezsimeket az ellenzékiek nyomon követésében. Káncz Csaba jegyzete.

Peking az utóbbi években lecsapott Szerbiára, csatlakoztatta az országot az Új Selyemút (BRI) gigaprojekthez, és több milliárd dollár hitelt nyújtott infrastruktúra építésére. Belgrád és Peking egyre szorosabban működik együtt a biztonsági területen is. 2019 őszén a kínai AVIC kilenc fegyveres drónt adott el Belgrádnak, amely az eddigi legnagyobb kínai fegyvereladás Európa felé.

Mialatt amerikai nyomásra az EU több tagállamában még mindig heves vita folyik a Huawei beengedéséről az 5G hálózatba, addig Szerbia ezen már régen túllépett. Nemcsak, hogy megbízta a kínai gyártót az országos hálózat kiépítésével, hanem boldogan szerelt fel Belgrád 800 pontján 1000 Huawei arcfelismerő kamerát a kínai „okosváros” projektek mintájára.

Áttörés a szervezésben

Valóban, az urbánus népesség gyors növekedése világszerte egyre inkább megköveteli a városi élet és környezeti erőforrásainak szofisztikált szervezését. Az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re a világ népességének 68 százaléka él majd a városokban, csaknem 90 százalékuk Ázsiában és Afrikában. Az okosváros olyan hatékony város-menedzsmentre utal, amely széles körben használja a fejlett adatfeldolgozó képességeket, mindezeket pedig megtámogatja a mesterséges intelligencia (AI), a dolgok internetje (angolul: Internet of Things, rövidítve: IoT), a big data, valamint a fejlett távközlési hálózatok segítségével.

Az okosvárosok törekednek arra, hogy javítsák az önkormányzati szolgáltatások minőségét, teljesítményét és egybehangolását, csökkentsék az erőforrások költségét és felhasználását, valamint javítsák a polgárok és a hatóságok közötti kölcsönös viszonyt. Például ezek a technológiák lehetővé teszik a közlekedés okos szabályozását és a szükséghelyzetek integrált szervezését. A világ első digitálisváros-projektjét (De Digitale Stad) Amszterdamban hozták létre 1994-ben.

A Nagy Testvér

Napjainkra Kína érte el a legnagyobb előrehaladást az okosvárosok területén, és 2017-re a világ mintegy ezer okosvárosának fele kínai volt. A kommunista állampárt egyre nagyobb súlyt fektet ezen technológiák támogatására, amely egyben biztosítja a közemberek feletti ellenőrzést is. Egyes nyugati vélemények szerint Kína lesz a világ első digitális diktatúrája.

Illusztráció. (Fotó: MTI/AP/Andy Wong)
Illusztráció. (Fotó: MTI/AP/Andy Wong)

Egy tavaly nyári jelentés leszögezi, hogy a világ 18 legmegfigyeltebb városa Kínában található, és 2017-re már 20 millió követő kamera működött ezekben a városokban. A rendszer felismeri az állampolgárokat, járműveket, valószínűleg még egy-egy kirívó cselekedetet (például erőszakot) is képes „felfogni.” Az okostelefonos alkalmazásokból – köztük üzenetküldőkből – és a különféle internetes szolgáltatásokból – például közösségi hálózatokból, talán még a Google készülő, kifejezetten Kínának fejlesztett keresőjéből is – szintén beérkeznek az adatok, melyeket a komplex rendszer rögtön a megfelelő állampolgárhoz kapcsol. Ahogy az illető egészségügyi és banki adatait is.

Kína megkezdte ezen rendszerek exportját is a 2015-ben bejelentett Digitális Selyemút részeként. Egy tavaly október tanulmány szerint 2013 óta a kínai vállalatok az okosváros-rendszereket 116 országba adták el, köztük 38 ázsiai, 30 európai, 13 közel-keleti és 15 afrikai államnak. Kirgizisztán fővárosában egy különleges rendőri parancsnoki központot szerelt föl okos rendszerekkel a pekingi kormány elektronikai vállalata, a CEIEC – mégpedig ingyenesen. Üzbegisztánban közel egy milliárd dollárba került a Huawei projektje, amely keretében 883 kamerát szereltek föl, Ugandában 126 millió dolláros szerződés keretében dolgoztak. A Huawei okosváros-rendszereket szállított Olaszországba, Németországba, Hollandiába, Spanyolországba és Franciaországba is.

Technológiai leválás

De a második hidegháború korszakában a kínai rendszerek egyre élesebb kritikákkal szembesülnek Nyugaton. Szerbia olyan váddal szembesült, miszerint a Huawei arcfelismerő kamerái a rezsim által felhasználhatók újságírók, ellenzéki politikusok és emberjogi aktivisták követésére is. A Wall Street Journal 2019-es cikke egyenesen azt állította, hogy egyes afrikai országokban maguk a Huawei alkalmazottai is segítették a rezsimeket az ellenzékiek nyomon követésében.

Nyugati biztonsági források szerint a kínai cégeknek törvényi kötelességük segíteni információval a kommunista pártot és a minisztériumokat. Az amerikai és ausztrál katonai létesítmények és diplomáciai képviseletek környezetéből már eltávolították a kínai kamerákat kémkedési aggodalmakra hivatkozva. Tavaly nyáron az amerikai külügyminisztérium bejelentette az úgynevezett „Tiszta Hálózat” programjának kiterjesztését, amelynek keretében Washington szövetségesei nem vásárolnak távközlési infrastruktúrákat olyan vevőktől, „amelyek fölött autokrata kormányok és szervezetek ellenőrzése működik, mint például a Kínai Kommunista Párt.”

Adam Schiff, a képviselőház hírszerzési bizottságának demokrata vezetője egy tavaly szeptemberi jelentésben kifogásolta: az amerikai hírszerzés nincsen eléggé tudatában annak, hogy Kína egyszerre több területen is veszélyt jelent. Nem lehet ugyanis csupán a hagyományos katonai fenyegetésre koncentrálni, hanem például Kína gyors haladása a mesterséges intelligencia területén is mutatja, hogy más területeken is komoly veszélyek leselkednek.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Nagy Márton fellebbezni készül a Budapestnek kedvező ítélet miatt
Privátbankár.hu | 2025. június 17. 16:44
A miniszer vitatja a bírósági döntést a 10 milliárd forint visszafizetéséről. Felhívta Karácsony Gergely figyelmét arra, hogy 2019 óta még több állami pénzből gazdálkodhat a főváros.
Makro / Külgazdaság Kamatostul visszakapja a főváros
Privátbankár.hu | 2025. június 17. 16:09
Az Államkincstárnak 10 milliárd forintot kell visszafizetnie, erről döntött a bíróság.
Makro / Külgazdaság Mi lesz az árrésstop vége? Csillag Istvánt kérdezzük a Klasszis Klub Live-ban
Privátbankár.hu | 2025. június 17. 15:41
A volt gazdasági és közlekedési miniszter június 25-én szerdán délután 15 óra 30 perckor lesz a vendége a Klasszis Média egyórás élő adásának. Amelyben szokás szerint nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt olvasóink is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.
Makro / Külgazdaság A japán jegybankot nem rázta meg a közel-keleti háború – így döntött
Privátbankár.hu | 2025. június 17. 15:27
A japán jegybank (BoJ) az elemzők által vártnak megfelelően, egyhangú döntéssel évi 0,5 százalékon, 2008 óta a legmagasabb szinten tartotta irányadó kamatát kedden.
Makro / Külgazdaság Menetel a magyar gazdaság a béka feneke alá: már csak minimális növekedésre számít a szakértő
Herman Bernadett | 2025. június 16. 16:48
A jelenlegi, bizonytalan kilátások alapján az idei évre várható 0,5 százalékos növekedés után gyorsulásra lehet számítani 2026-ban. Mindezt ebben az évben 4,3, 2026-ban pedig 4 százalékos éves átlagos infláció kísérheti – ismertette Németh Dávid, a K&H vezető elemzője a pénzintézet legfrissebb előrejelzését. A prognózisból az is kiderült, hogy mi vár a forintra.
Makro / Külgazdaság Ha a legsötétebb jóslatok jönnek be, durva infláció vár ránk
Privátbankár.hu | 2025. június 16. 15:27
Az izraeli-iráni háború miatt komolyabban megugrott az olajár, egyes jóslatok 100-120 dolláros hordónkénti árat sem tartanak kizártnak. Munkatársunk a Trend FM reggeli műsorának vendége volt – a témák között a plázastop szigorítása is szerepelt.
Makro / Külgazdaság Ki nem találná, melyik országból jött a legtöbb menekült az unióba
Privátbankár.hu | 2025. június 16. 12:49
Összességében csökkent a menedékkérők száma az első negyedévben, itt vannak a friss statisztikák.
Makro / Külgazdaság Nem lassít az Európai Bizottság – jön az összeütközés Magyarországgal?
Privátbankár.hu | 2025. június 16. 12:18
Az uniós energiaügyi biztos nem enyhítene a korábban felvázolt, a magyar kormány által élesen kritizált intézkedéscsomagon.
Makro / Külgazdaság Rábólintott a kiárusításra Donald Trump, de az elemzők aggódnak az acélipari óriási miatt
Privátbankár.hu | 2025. június 16. 10:36
Zöld utat kapott a US Steel felvásárlása, de az amerikai kormány megőrzi a befolyását.
Makro / Külgazdaság Bajban a Boeing, de a távoli jövőt még optimistán látják
Privátbankár.hu | 2025. június 16. 09:19
A kereslet csak kicsit fog csökkenni, de a saját teljesítményére vonatkozó előrejelzéseit lejjebb csavarta a cég.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG